Erdélyi közutak kockázati indexe
Fotó: Mesterséges intelligencia
Románia tartósan a legtöbb halálos balesetet szállító országok között szerepel az Európai Unióban. Tavaly 29 031, személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, amelynek következtében több mint 37 500 ember sérült meg, ebből 1478-an (mintegy 4 százalékuk) halálosan az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint. A legtöbb baleset száraz utakon és nappali fényben történik, tehát javarészt nem a rossz útviszonyok hibáztathatók a tragédiákért. Amelyek Erdélyben is áldozatokat szednek.
2025. október 07., 14:472025. október 07., 14:47
2025. október 07., 15:162025. október 07., 15:16
A 2023-as adatokhoz képest 68 fővel kevesebb vesztette életét halálos balesetben tavaly (4,4%-kal kevesebb) a közutakon, a sérültek száma kismértékben csökkent (0,6%-kal), a sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma pedig 0,2%-kal nőtt. A súlyos autóbalesetek fő okai 2024-ben:
Bulgária 74, Görögország pedig 64 tragédiával követi, miközben az EU-átlag 44 gyászeset. Magyarországon 49-ről 52-re nőtt 2024-ben a halálesetek száma egymillió lakosra vetítve.
Ugyanakkor 2025 első hat hónapjában 1712 súlyos balesetet regisztráltak Romániában, amelyek 549 ember halálát és 1349 ember súlyos sérülését okozták – a sok rossz mellett jó hír, hogy 2024 első félévéhez képest az összes elemzési mutatóban csökkenés tapasztalható – olvasható a Promotor.ro cikkében. Eszerint az idei első félévben 11,8%-kal csökkent a súlyos balesetek, 16,8%-kal az elhalálozások, 9,5%-kal a súlyos sérültek száma.
Minden egyes tragédia összetett okokból, végzetes figyelmetlenségből, vakmerőségből, balszerencséből következik be, de vannak olyan közutak, amelyek sajnos az átlagnál jobban vonzzák a bajt. Így van ez Erdélyben is: összeállításunkban ezeket az útszakaszokat vettük górcső alá.
Továbbra is Romániában jut a legtöbb haláleset egymillió lakosra
Fotó: Pinti Attila
Országos szinten a legtöbb baleset a DN1-en, DN2-n, DN6-on és DN7-en történik. Miért kiemelten veszélyes a DN1? A leghosszabb és legforgalmasabb erdélyi gerincút. Sok településen vezet át, így a nagy sebesség, a gyalogos- és helyi forgalom keveredik.
A DN1 teljes szakaszán Bukarest – Ploiești – Predeál – Brassó – Vidombák – Feketehalom – Fogaras – Nagyszeben – Szászsebes – Gyulafehérvár – Nagyenyed – Torda – Kolozsvár – Bánffyhunyad – Élesd – Nagyvárad – Bors útvonalon vezet 644 kilométeren keresztül a román fővárostól Magyarországig.
a közúti műszaki tanulmányokat és informatikai adatokat kezelő központ (CESTRIN) korábbi forgalomszámlálása alapján a tipikus átlagos napi járműforgalom a fő szakaszokon ~16 000 jármű/nap nagyságrendű. A hétvégi turizmus, a kamionforgalom, valamint a településen áthaladó szakaszok együtt teszik kockázatossá.
Ugyanakkor a legtöbb súlyos közúti baleset a DN6-oson történt (Bukarest – Craiova – Temesvár – magyar határ) az első félévben: a 36 szomorú eseményben 23-an meghaltak és 24-en súlyosan megsérültek.
Idén csökkenő tendenciát mutat a halálos balesetek száma
Fotó: Pinti Attila
Módszertan – hogyan készült a tízes rangsor
Forgalom (kitettség): a CESTRIN országos forgalomszámlálása: a táblázatból a DN/E főutak járműkategóriánkénti átlagos napi forgalmát és hosszukat vizsgáltuk a mesterséges intelligencia segítségével.
Baleseti háttér: a Román Rendőrség összesítő grafikonjait és kapcsolódó közléseit, valamint EU-s közlekedésbiztonsági kimutatásokat használtunk a trendekhez.
Kockázati index: 1–10-es skálán becsültük, melyben súlyozva szerepel a forgalmi terhelés, az útszakasz jellemzői (településátvezetés, kanyarív, emelkedő, kamionarány), valamint a visszatérő baleseti hírek.
Korlátok: nyílt, egységes, szakaszszintű (km) halálos/súlyos baleseti adatbázis nem érhető el; ezért a rangsor kockázati becslést tükröz, nem hivatalos halálozási sorrend.
Cikkünk a mesterséges intelligencia segítségével készült.
Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán elütötte egy gyorshajtó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!