Joggal Tisztiért

Amint arról beszámoltunk, július 6-án már járt egy csíksomlyói küldöttség az érseknél, és 9365 aláírással támogatott kérést adtak át, hogy Gergely István maradhasson a plébánosuk. „Teljes kudarc volt a két és fél órás meghallgatás, az érsek úr bele sem nézett az általunk átadott paksamétába, amelyben az aláírások voltak” – nyilatkozta György Attila csíkszeredai író, aki a támogató aláírások egyik kezdeményezőjeként részt vett az érseki audiencián. Elmondása szerint Jakubinyi György kijelentette: a híveknek nincs beleszólása a kinevezésekbe, ez kizárólag a főpásztor joga és felelőssége. Az érsek nem is vette figyelembe a kérésüket: a gyulafehérvári érsekség honlapján július 12-én megjelent a Gergely István áthelyezéséről szóló határozat.

Legutóbbi indítványukban az egyházközség tagjai már a Codex Iuris Canonicire (CIC), azaz a katolikus egyház jelenleg érvényes törvénykönyvére hivatkozva kérik az áthelyezések visszavonását, kibővített perbeli félnek tekintve magukat. „Az egyházközség tagjaiként sérelmezzük Gergely István plébános áthelyezését és az új plébános kinevezését. Mindkét áthelyezési eljárásban súlyos jogsértések történtek, illetve nem tartották be a CIC normáit, az érsekség döntése mind formailag, mind az indoklás hiánya miatt jogellenes” – állítják az indítványban.

Formai hibaként róják fel, hogy az érsek telefonon tett javaslatot az áthelyezésre, nem írásban, mint ahogy azt a CIC megszabja. Az áthelyezés Gergely István és az egyházközség szabad akarata ellenére történik, ilyen esetben viszont súlyos ok szükséges, és meg kell adni az érintettnek azt a jogot, hogy az ellenérveit kifejtse. Az érsek azonban nem indokolta az áthelyezés okát, tehát az ellenérveket sem lehetett kifejteni, az egyházközségnek pedig érdeke legalább azt tudni, hogy az egyházban vagy a lelkipásztori munkában keresendő az áthelyezés oka – érvelnek az indítvány szerzői. A legsúlyosabb jogsértést viszont abban látják, hogy az érsek figyelmen kívül hagyta a csíksomlyói egyházközség plébánosválasztási jogát. Ez a jog érvényben van, bár a kommunizmus alatt nem lehetett vele élni, a csíksomlyói egyházközség erről a jogáról sohasem mondott le, ez a jog pedig nem évül el – áll az indítványban. A plébánosválasztási jog bizonyítékaként Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök két levelét is mellékelték az indítványhoz. Az 1936. május 23-án kelt levélben Majláth püspök felszólítja az egyházközséget a plébánosi szabad választások záros határidőn belüli megtartására, az 1907 óta szolgáló plébános, Bálint Lajos prépost nyugdíjazásával ugyanis a csíksomlyói plébánia megüresedett. Tizenhét pályázó pap folyamodványát fogadta el Majláth püspök, az egyházközségnek közülük kellett kiválasztania, ki legyen a papja. Az 1936. július 9-én kelt püspöki levél már arról értesítette a csíksomlyóiakat, hogy „atyai jóindulattal figyelembe véve a nemes egyházközségnek a közgyűlésen nyilvánított óhajtását, (…) plébánosává (…) Gaál Tamást kinevezem.”

Potyó Ferenc érseki helynököt lapzártánkig nem sikerült elérnünk.