Jobban rákészülnek a tüzekre

A kormányfő a Bucsecs-hegységbeli tűzeset kapcsán tette a bejelentést, amikor eleinte úgy tűnt, a román királyi család által fizetett, külföldről hozott magángéppel kell megfékezni a természetvédelmi parkot is veszélyeztető lángokat. Végül mégis sikerült bevetni a belügyminisztérium két gépét, amelyekből zsákokban dobtak le mintegy hét tonna vizet, így oltották el a lángokat. Egy héttel korábban, a Kászonokban azonban magukra voltak utalva a helyiek, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök ugyanis hiába kérte egy mentőhelikopter bevetését a kormánytól, kiderült, hogy egyik sem működőképes. Az elmúlt időszakban a székely megyében volt a legtöbb erdőtűz, júniusban mintegy 300 hektár erdő égett le, de a hétvégén is öt helyszínen zajlott az oltás, a legnagyobb tűzben, a Gyergyóremete melletti Martonka-tetőn több mint száz hektár erdő lett a lángok martaléka. A felszerelés hiánya és a nehezen megközelíthető terep is lassította az oltást, és az is előfordult, hogy nem volt elegendő tűzoltó, ugyanis az illetékes alakulat épp egy másik tűzesethez volt kivezényelve.

Nem kifizetődő a felszerelés

Hét esetben riasztották a tűzoltókat az elmúlt héten a szomszédos Kovászna megyében is, itt a száraz növényzet lobbant lángra.  Vasile Sădean, a Kovászna megyei katasztrófamegelőző felügyelőség parancsnokhelyettese a Krónikának elmondta: a legnagyobb erdőtüzek a Hargita megyével határos térségekben voltak, a Veresvíz területén kigyulladt tűzben közel két és fél hektáron égett le az erdő és a lucfenyőültetvény, az oltást lassította, hogy nehezen tudták a területet megközelíteni.

A parancsnokhelyettes elmondta, még oltották a veresvízi tüzet, amikor emberei felét kénytelen volt átirányítani Erdővidékre, ahol nyolc hektár fenyőültetvény pusztult el a lángokban. A teljes alakulatot nem tudják ilyenkor bevetni, mert a készenléti ügyeletet biztosítani kell. A tűzoltók Erdőfülében is tizenkét órán át küzdöttek a lángokkal, majd a következő napokban is visszatértek, hogy eloltsák a tűzfészkeket. Vasile Sădean elmondta, az oltás során nagyon jól együttműködtek az önkéntes tűzoltókkal, az állami és magánerdészetekkel, a közbirtokosságokkal és az erdőkitermelő cégekkel. Sok esetben ezek felszerelését használták az oltáshoz.

Az erdőtüzek megközelítésére a tűzoltóknak soha nem lesznek megfelelő járműveik, mondta a hivatásos tűzoltó, hiszen a beruházás nem kifizetődő, ezekre csak 3-5 évente lenne szükség. A parancsnokhelyettes hangsúlyozta, az erdőkitermelő cégek rendelkeznek ilyen járművekkel és felszerelésekkel, és vészhelyzetben azonnal a rendelkezésükre bocsátják azokat. 
A Kovászna Megyei Tanács eközben európai uniós alapokból vásárol új mentő- és tűzoltóautókat.

A Központi Fejlesztési Régióhoz tartozó hat megye újabb közös projektje 20 millió euró értékű, a teljes összeg arányosan oszlik el a hat megye között, így Kovászna megyében összesen hét járművet vásárolnak: két mentőautót, három, nehéz terepre is alkalmas tűzoltóautót, valamint egy kisebb és egy nagyobb kapacitású fecskendős autót. Még idén elkezdik a beszerzéseket, a járműveket pedig a következő évben veszik át, mondta lapunknak Henning László, a megyei tanács alelnöke, aki szerint addig Kézdivásárhelyen, Baróton és Bodzafordulón meg kell építeni a garázsokat. Az ehhez szükséges összeg felét a megyei önkormányzat állja, így már az augusztusi tanácsülésen napirendre tűzik, hogy mindegyik város 200 ezer lejt kapjon a célra, tette hozzá az alelnök. 

Kiselejtezett járművek Kolozs megyében

Idén, a tavalyhoz képest sokkal több volt a  tűzesetek száma Kolozs megyében is, elsősorban a rendkívül száraz időjárás miatt, azonban különösebb gond nélkül el tudták oltani valamennyit – nyilatkozta a Krónikának Andrei Grecu, a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője. Kérdésünkre hozzáfűzte, felszerelés szempontjából nem volt gondjuk, és az sem fordult elő, hogy valamennyi tűzoltócsapatot ki kellett küldeni.

Mint arról beszámoltunk, szintén uniós támogatással július elején 12 korszerűen felszerelt tűzoltókocsival bővült Kolozs, Bihar, Szilágy, Máramaros, Szatmár és Beszterce-Naszód megye katasztrófavédelmi felügyelőségének gépparkja. Vasile Şomlea, a Kolozs megyei katasztrófavédelem főfelügyelője akkor úgy nyilatkozott, az általa vezetett intézmény gépparkjának több mint fele megérett arra, hogy lecseréljék. Hozzáfűzte: az Európai Unió Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programjának (TIOP) keretében elnyert támogatásból finanszírozott projekt egyelőre csak arra volt elég, hogy az elavult járművek 15 százalékát ki tudják selejtezni.

A tarlótűz jellemző Biharban

Bihar megye legtöbb erdejébe autóval is el lehet jutni, így az esetek többségében nem lehet probléma az oltás – jelentette ki a Krónikának Camelia Roşca, a Crişana Katasztrófavédelmi Felügyelőség szóvivője. Elmondta, Biharban egyébként sem jellemző, hogy erdőtüzek pusztítanának, sokkal gyakoribb az ellenőrizetlen tarlóégetés, ami sokszor tűzvésszé fajul. Ilyen esetekből a különösen száraz márciusi hónapban hétvégente több száz történt. A felügyelőség nemrég európai uniós támogatásból több új járművet is kapott, amelyek jócskán megkönnyítik a közbelépést, és lerövidítik a reakcióidőt, ám helikopter már csak az áránál fogva sem fért volna bele a pályázatba: többe került volna, mint a többi együttvéve. Camelia Roşca elmondása szerint idén még nem történt meg, hogy a bihari tűzoltókat más megyébe hívják segíteni, de korábban már volt ilyen.