
Az eredeti ütemterv szerint a munkával július elsejéig kellett volna elkészülni Parajdon
Fotó: László Ildikó
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével – közölte Nicolae Sebastian Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) beruházási igazgatója hétfőn a helyszínen. A parajdi bányát működtető állami vállalat illetékese ellentmondott a Salromot felügyelő gazdasági minisztérium vezetőjével.
2025. június 30., 19:542025. június 30., 19:54
Nicolae Sebastian Soltuz a székelyföldi településen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a hegesztés elhúzódása miatt legalább tíznapos, de akár kéthetes késésre kell számítani. Az eredeti ütemterv szerint a munkával július elsejéig kellett volna elkészülni. A Salrom beruházási igazgatója szerint a késést az okozta, hogy a Romániában monopolhelyzetben lévő gyártó késve küldte el a speciális csöveket Parajdra, így későn kezdődött el a hegesztési folyamat, melyet a garancia biztosítása miatt csak a cég alkalmazottai végezhetnek.
Két csapat dolgozik a helyszínen, és kérték a gyártót, hogy egy harmadikat is küldjön
Fotó: László Ildikó
A sóbányáról elmondta: csak hatalmas költségek árán lehetne megmenteni, és emlékeztetett a német szakemberek javaslatára, hogy két új tárnát kellene nyitni a turisztikai tevékenység, illetve a kitermelés részére. Hozzátette, a német szakértők két-három hét múlva küldik az erre vonatkozó végleges jelentést. Sorin Vlad, a Maros Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte, hogy az utóbbi időszakban csökkent a Korond-patak, a Kis-Küküllő és a Maros vízének sótartalma. Petres Sándor Hargita megyei prefektus szerint nincs újabb veszély, de az óvintézkedések és a veszélyeztetett területen élők kilakoltatása érvényben marad.
Későn láttak neki a speciális csövek összehegesztésének
Fotó: László Ildikó
Nicolae Sebastian Soltuz cáfolta Radu Miruță gazdasági miniszter kijelentését, hogy a katasztrófahelyzet rossz döntések eredménye lenne, és kijelentette, ez semmiképp nem volt tudatos. Közölte: az esetleges mulasztások felfedése az ellenőrző szervek feladata. Mint arról beszámoltunk, a gazdasági miniszter vasárnap tartott helyszíni szemlét az elárasztott sóbányánál, és közösségi oldalán azt írta: a román állam a helyzet ismeretében hibázott, amikor nem kezelte a rendszeres vízbeszivárgást Parajdon. Azt is írta, hogy a hibás döntéseket meghozóknak felelniük kell tetteik következményeiért.

Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Mentsétek Meg Romániát (USR) politikusa hétfőn a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva a késést is bírálta, szakmaiatlansággal vádolva a kivitelezőt, amiért nem tudta felmérni a munkálatok hosszát.
Ezzel egy időben hétfőn az illetékesek bejelentették, hogy a sósvizű strand az eredeti tervek szerint július elsején megnyílik; ettől a turizmus fellendítését remélik a helyiek.
Fotó: László Ildikó
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Mint arról beszámoltunk, hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) a parajdi sóbánya jövőjének két lehetséges forgatókönyvét vizsgálta meg. A bukaresti elnöki hivatal közleménye szerint az egyik forgatókönyv a régi bánya felújítása, míg a másik elképzelés az, hogy létrehoznak egy új bányát a sókitermelés újraindítására és egy másikat a látogatók számára.

Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.

A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
szóljon hozzá!