
Az eredeti ütemterv szerint a munkával július elsejéig kellett volna elkészülni Parajdon
Fotó: László Ildikó
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével – közölte Nicolae Sebastian Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) beruházási igazgatója hétfőn a helyszínen. A parajdi bányát működtető állami vállalat illetékese ellentmondott a Salromot felügyelő gazdasági minisztérium vezetőjével.
2025. június 30., 19:542025. június 30., 19:54
Nicolae Sebastian Soltuz a székelyföldi településen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a hegesztés elhúzódása miatt legalább tíznapos, de akár kéthetes késésre kell számítani. Az eredeti ütemterv szerint a munkával július elsejéig kellett volna elkészülni. A Salrom beruházási igazgatója szerint a késést az okozta, hogy a Romániában monopolhelyzetben lévő gyártó késve küldte el a speciális csöveket Parajdra, így későn kezdődött el a hegesztési folyamat, melyet a garancia biztosítása miatt csak a cég alkalmazottai végezhetnek.
Két csapat dolgozik a helyszínen, és kérték a gyártót, hogy egy harmadikat is küldjön
Fotó: László Ildikó
A sóbányáról elmondta: csak hatalmas költségek árán lehetne megmenteni, és emlékeztetett a német szakemberek javaslatára, hogy két új tárnát kellene nyitni a turisztikai tevékenység, illetve a kitermelés részére. Hozzátette, a német szakértők két-három hét múlva küldik az erre vonatkozó végleges jelentést. Sorin Vlad, a Maros Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte, hogy az utóbbi időszakban csökkent a Korond-patak, a Kis-Küküllő és a Maros vízének sótartalma. Petres Sándor Hargita megyei prefektus szerint nincs újabb veszély, de az óvintézkedések és a veszélyeztetett területen élők kilakoltatása érvényben marad.
Későn láttak neki a speciális csövek összehegesztésének
Fotó: László Ildikó
Nicolae Sebastian Soltuz cáfolta Radu Miruță gazdasági miniszter kijelentését, hogy a katasztrófahelyzet rossz döntések eredménye lenne, és kijelentette, ez semmiképp nem volt tudatos. Közölte: az esetleges mulasztások felfedése az ellenőrző szervek feladata. Mint arról beszámoltunk, a gazdasági miniszter vasárnap tartott helyszíni szemlét az elárasztott sóbányánál, és közösségi oldalán azt írta: a román állam a helyzet ismeretében hibázott, amikor nem kezelte a rendszeres vízbeszivárgást Parajdon. Azt is írta, hogy a hibás döntéseket meghozóknak felelniük kell tetteik következményeiért.

Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Mentsétek Meg Romániát (USR) politikusa hétfőn a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva a késést is bírálta, szakmaiatlansággal vádolva a kivitelezőt, amiért nem tudta felmérni a munkálatok hosszát.
Ezzel egy időben hétfőn az illetékesek bejelentették, hogy a sósvizű strand az eredeti tervek szerint július elsején megnyílik; ettől a turizmus fellendítését remélik a helyiek.
Fotó: László Ildikó
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Mint arról beszámoltunk, hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) a parajdi sóbánya jövőjének két lehetséges forgatókönyvét vizsgálta meg. A bukaresti elnöki hivatal közleménye szerint az egyik forgatókönyv a régi bánya felújítása, míg a másik elképzelés az, hogy létrehoznak egy új bányát a sókitermelés újraindítására és egy másikat a látogatók számára.

Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.

A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!