2012. január 19., 08:212012. január 19., 08:21
Az RMDSZ-frakció legnagyobb kifogása az volt, hogy a szabályzatból hiányoznak, vagy csak nagyon röviden szerepelnek a magyar vonatkozású részek, például a történelmi egyházakról szóló információk vagy a Szigligeti Színház. A tervezetben ugyanakkor több évszám is helytelenül szerepelt. Biró Rozália alpolgármester még akkor azt mondta, a tervezet elfogadhatatlan, és az RMDSZ nem szavazza meg, amíg az a magyar közösség számára is elfogadható formát nem ölt.
Sárközi Zoltán egyenesen a várost vezető RMDSZ–PNL-koalíció szakítópróbájának nevezte az új alapszabályzatot, de hozzátette: a koalíciós partnerek egyelőre jól vizsgáztak együttgondolkodásból és elfogadásból. A szakértői csoportnak rajta kívül dr. Fleisz János tanácsos, történész a tagja, illetve a liberális párt három képviselője és Ionel Vila jegyző. Mellettük két független szakértő is részt vesz a munkában: Péter I. Zoltán és Dukrét Géza helytörténészek. Sárközi megjegyezte: a statútum tulajdonképpen a város névjegye, ezért „nem kell túllihegni”, hiszen egy tárgyilagos dokumentumról van szó, arra viszont külön odafigyelnek, hogy se a magyar, se a román, se más váradi közösség számára sértő cikkely ne kerülhessen bele.
| Vártörténeti kiadványsorozatot indít hamarosan a több civil szervezetet tömörítő Nagyváradi Várszövetség – jelentette be Péter I. Zoltán helytörténész. Az első három kötetet ő maga írja, az első a kezdetektől a gótikáig, a második reneszánsztól a 20. század hajnaláig taglalja majd a vár történetét, míg a harmadik a várban egykor állt, azóta elveszett királyszobrokról, Szent István, Szent László és Szent Imre szobráról szól. A további köteteket más-más szerzők jegyzik, az egyiket például Mihálka Nándor és Porsztner Kitti régészek, akik a várban talált leletekről készített tanulmányukat publikálják. A füzetszerű köteteket a tervek szerint románra is lefordítják, hogy a turisták számára mindkét nyelven elérhetők legyenek. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
Látogatottsági adatok