Járványt tenyésztettek

Úgy kell ugyanis eljárniuk, hogy a vesztegzár alá helyezett farmokról ne kerülhessen ki a kórokozó. A vizsgálatok során kiderült, a cég farmjainak egy része nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel. Ráadásul az itt nevelt állatok többségét nem oltották be sertéspestis ellen. Így az amerikai cég nem számíthat arra, hogy az állam megtéríti a keletkezett kárt. A hatóságok csütörtökig folytatják a helyszíni vizsgálatokat, akkor döntenek az állatok megsemmisítésének a módozatairól. Olvassa el írásunkat!

Járványt tenyésztettek

Temes megye – Súlyosbodik az állat-egészségügyi helyzet

„Ne haragudjanak, itt a nyakamon a bukaresti bizottság, nem nyilatkozhatok” – mondta a telefonon megkeresett Daróczy Csaba, a Temes megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság alelnöke. Hozzátette, nem is adhat ki információkat a térségben terjedő sertéspestisről, mert megállapodtak a bukarestiekkel arról, hogy csak a központ tájékoztathatja a sajtót. A hatóságok augusztus 3-án jelentették be, hogy a csenei farmon sertéspestisgócot azonosítottak. A Temes megyei állat-egészségügyi helyzet tegnap tovább súlyosbodott, miután Egresen is azonosították a kórt. Az ugyancsak az amerikai Smithfield húsipari vállalathoz tartozó farmon több mint 16 ezer állatot nevelnek. Ebben az esetben is az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) megtette a kötelező intézkedéseket és értesítették a lakosságot is az esetről – nyilatkozta Radu Roatiş, a hatóság elnöke. Amint a vizsgálatok során kiderült az amerikai cég az egresi farmra sem szerezte be a szükséges működési engedélyeket, sőt kétszer annyi állatot tartott a farmon, mint amennyi a technikai dokumentációban meghatározott – tudtuk meg Nagy Zoltántól. A környezetvédelmi szakhatóság elnöke napok óta a bánsági válságövezetben tartózkodik. A kór megjelenése óta kiderült, a Smithfield Arad megyei farmjai nem rendelkeznek működési engedéllyel és a 25 Temes megyei farm közül is csupán 17 hizlaldának adták meg az állat-egészségügyi és környezetvédelmi engedélyt. A Smithfield cég már korábban benyújtotta a dokumentációt az illetékes intézményekhez, de még nem kapta meg minden egysége a hivatalos működési engedélyt. Az engedély nélkül működő egységek működését meghatározatlan ideig felfüggesztette a környezetvédelmi hatóság és az állat-egészségügyi hatóság. Marius Bărbulescu, a Környezetvédelmi Felügyelőség helyettes főfelügyelője szerint ebben az évben már 400 ezer lej büntetést róttak ki a cégre, és a továbbiakban még szigorúbban ellenőrzik a vállalatot. Megjegyezte, előfordulhat, hogy néhány farmot végleg bezárnak.

Augusztus 3-a óta a Smithfield valamennyi hizlaldáját vesztegzár alá helyezték, és folyamatosan vizsgálják. A cég alkalmazottjai tegnap vihettek először táplálékot azokra a telepekre, ahol negatív volt a laborvizsgálat eredménye. Máshol továbbra is tart a bejárási tilalom, és a szabályoknak megfelelően húsz kilométeres körzetben biztonsági intézkedéseket rendeltek el. Rendőrök vizsgálják az áthaladó autókat, hogy megakadályozzák a hússzállítást.

A sertésfarmokon végzett laborvizsgálatok következtében kiderült az is, hogy az állatok nagy része annak ellenére nem volt beoltva sertéspestis ellen, hogy egy 2006-os rendelet tavaly decembertől kötelezővé tette a gazdaságokban és farmokon tartott állatok beoltását. A mulasztás miatt a hizlaldát működtető vállalat nem kérhet kárpótlást az államtól, amennyiben sertéspestis-fertőzés miatt éri veszteség. Értesüléseink szerint a Romániába hozott egymillió védőoltásból 500 ezret Temes megyébe juttattak el. Radu Roatiş, az ANSVSA elnöke szerint a második sertéspestisgóc beazonosításával a fertőzött állatok száma közel 40 ezerre emelkedett, így a megsemmisítés módját is újra kell gondolni. Az eddig felvetődött módszerek, miszerint speciális gödrökbe zárják, vagy helyben elégetik a tetemeket, nem bizonyul kivitelezhető megoldásnak, hiszen sokkal több állatról van szó, mint amennyire számítottak. Nagy Zoltán, a környezetvédelmi szakhatóság elnöke szerint csütörtökig eldől, hogy összesen hány állatot kell elpusztítani. Erre három módszert vettek számba: gázzal, golyó által vagy elektrosokkal végezhetnek a megbetegedett állatokkal. „Az utóbbi lenne a leghatékonyabb megoldás, és környezetvédelmi szempontból is elfogadott” – nyilatkozta Roatiş. A tetemek megsemmisítésének is több módozatát azonosították. E kérdésről a következő napokban döntenek az illetékes hatóságok. Amint helyszíni forrásokból megtudtuk, a farmokon belüli elföldelés lenne az egyik lehetőség; ez esetben ugyanis nem áll fenn annak a kockázata, hogy a tetemekkel a kórokozó is kijut. Ezt a megoldást a környezetvédelmi hatóság nem támogatja. A Smithfield Temesváron olyan nagy kapacitású égetővel is rendelkezik, ahol néhány nap alatt elégethető az állatok teteme. A szállításhoz azonban speciális autókat kell találni, amelyekből nem juthatnak ki a kórokozók. Az állat-egészségügyi hatóság e tekintetben magyarországi segítségre is számíthat. A szállítás ügyében két vállalattal is elkezdték már a tárgyalásokat. A karanténban levő állatok elszállítását az Európai Uniónak is jóvá kell hagynia. Brüsszelben csütörtökön ül össze az illetékes bizottság.

Bár eddig még nem nyilatkoztak arról, hogy a fertőzés milyen hatásokkal van a termelésre, valószínűsíthető, hogy az anyagi kár jelentős. Normális esetben a Temes megyei vágóhidakon hetente kilencezer sertést vágnak le és dolgoznak fel. Még nem született döntést arról, hogy mikor kezdhetnek újra szállítani a vágóhidakra azok a farmok, amelyek rendelkeznek működési engedéllyel.