2007. augusztus 24., 00:002007. augusztus 24., 00:00
A lopáson ért romák és a járőr tagjai közötti szóváltás verekedésbe torkollt, aminek következtében négyen könnyebben megsérültek. A helyzet további súlyosbodását a csendőrök fellépése akadályozta meg, az egyenruhás testület tagjai csütörtökre virradóra is járőröztek a barcasági falu határában és utcáin. „Valóban csend volt a faluban – erősítette meg a Krónika kérdésére a kedd esti összetűzés egyik résztvevője, Tana Árpád is. – Ezért volt még kellemetlenebb a meglepetés, amikor délelőtt a méhészetemben több üveget is összetörve találtam. Messze még a vége ennek az egésznek.”
A csütörtöki rendkívüli tanácsülés veszekedéssel kezdődött, mivel a romák demokrata párti képviselője, Gheorghe Drăgan újra kétségbe vonta a sorozatos lopások tényét. „Azt mondtam Drăgannak, ha ezt kezdi vitatni, akkor vehetjük elő a fejszét, mert itt megegyezés sose lesz” – mondta el lapunknak Varga János, az egyik, sorozatosan megkárosított apácai gazda. Az első indulatokat követően a tanács megszavazta, hogy a magyarok és a romák soraiból egyenlő mértékben verbuválódó 10–15 fős járőr több csoportra oszolva cirkáljon éjjel-nappal. A csendőrök és rendőrök is készenlétben állnak, hogy az esetleges jelzésekre biztosítani tudják a magántulajdon védelmét. „Már nem elég csak éjjel kimenni, most már inkább korán reggel indulnak lopni – mondta el Varga János. – Mi több, nem szabad egy csapatban járnunk, mert ebben a mobiltelefonos világban értesítik egymást, s ahogy eltávolodunk valamelyik határból, már indulnak is oda.”
A tanács azt is megszavazta, hogy az elkobzott szekereket csak 300 lejes bírság ellenében adják vissza. Az a javaslat is támogatásra talált, hogy önkormányzati pénzből videokamerát vegyenek, hogy rögzíteni tudják a kihágásokat, illetve utólag is azonosítani az elkövetőket.
Némi késéssel a nagypolitika is felfedezte magának az apácai ügyet. A miniszterelnök utasította Cristian David belügyminisztert, hogy akár drasztikus intézkedések révén is, de minél hamarabb rendezzék az apácai konfliktust. Megengedhetetlen, hogy egy jogállamban hasonló történjen jelentette ki a kormányfő. A rendőrségnek elsősorban a hasonló ügyek kirobbanásának megelőzése a feladata, nem pedig az utólagos simítgatás.
Markó Béla RMDSZ-elnök egy csütörtöki nagyszebeni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az apácai esetnek semmiképp sem szabad etnikai színezetet adni. „A romakérdés nem kizárólag szociális probléma, hanem kulturális-etnikai kérdés is, a roma közösség szocializációs problémáit pedig nem szabad csak az egyének szintjén kezelni, hanem az egész közösség szintjén” – fogalmazott Markó.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.