
Az elmúlt időszakban elterjedt szóbeszéd ellenére Klaus Johannis nem önként döntött vezetékneve i-vel történő írásmódjáról. Romániában kissé idő- és pénzigényes az anyanyelv szerinti névmódosítás, de megéri.
2014. november 19., 14:482014. november 19., 14:48
2014. november 19., 16:472014. november 19., 16:47
A területi autonómia elutasításán és a magyarokkal szembeni távolságtartáson kívül neve írásmódja miatt is bírálatok érték Klaus Johannist erdélyi magyar fórumokon. Internetes cikkek kommentelői, véleményformálók, sőt politikusok is felrótták a november 16-án államfővé választott nagyszebeni polgármesternek, hogy német nemzetisége ellenére nem j-vel, hanem i-vel írja a vezetéknevét.
Sokan úgy vélekedtek, hogy a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR) egykori elnöke rossz példával jár elöl a kisebbségi identitás megőrzése terén, amikor „névleges\" asszimilációról tesz tanúbizonyságot, sőt egy magyarországi hírportál a napokban arról cikkezett, hogy Johannis tíz évvel ezelőtt önként románosította a nevét.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a román kommunista állam egyik hivatalnokának önkényes döntése nyomán szerepel i-vel Klaus Werner Johannis neve személyi okmányaiban. A Cotroceni-palotába decemberben beköltöző német politikus a nagyszebeni Turnul Sfatului napilapnak néhány hónappal ezelőtt adott interjúban elmondta, születésekor édesapja németesen, j-vel akarta beíratni a családnevét, ahogy felmenői a 16. század óta használják, a nagyszebeni polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője azonban ezt 1959-ben megtagadta.
„A bonyolult és bürokratikus procedúra miatt később lemondtam a névváltoztatásról, de bevallom, magánlevelezéseim során vagy e-mailben továbbra is j-vel tüntetem fel a családnevemet. Egy dolog, hogy milyen nevet vállal fel valaki, és más, hogy mi szerepel a hivatalos okiratokban\" – szögezte le Johannis. A lap újságíróinak kérdésére a polgármester hozzátette, a sajtó helyesen jár el, ha németesen írja erdélyi szász őseitől örökölt nevét.
Johannisnak igaza van abban, hogy a névmódosítás hosszas utánajárást igényel, ez azonban nem lehet akadály valaki számára, aki büszke nemzeti identitására és igényes neve anyanyelv szerinti írásmódja terén. Bárki, aki saját vagy felmenője egykori magyar születési családnevét, valamint utónevének magyar megfelelőjét kívánja viselni, kérvényezheti a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatal anyakönyvi hivatalánál.
A család- vagy keresztnevek anyanyelven történő helyesírását a nevek magánszemélyek általi elnyeréséről és adminisztratív úton való megváltoztatásáról szóló 2003/323-as számú törvény teszi lehetővé mindazok számára, akiket a közigazgatási eljárás során románra vagy éppenséggel magyarra „kereszteltek\".
Esetünkben magyar–román fordítóiroda közjegyző által hitelesített igazolásával kell bizonyítanunk, miszerint a magyar helyesírás és nyelvhelyesség szabályai szerint a Covaci magyar megfelelője a Kovács, a Saboé Szabó, a Ludovicé Lajos vagy a Gheorghe-é György.
Az eljárás abban az esetben bonyolultabb, ha a kérvényező lakhelye nem egyezik meg a születési helyével, ugyanis az anyanyelv szabályai szerint módosított születési bizonyítványt minden esetben annak a településnek az anyakönyvi hivatala bocsátja ki, ahol a névmódosítás igénylője született. Viszont az ennek alapján módosított személyi igazolványt már a lakhely szerinti önkormányzat adja ki.
A közös családnév megváltoztatása – írásos beleegyezés esetén – a házastárs, illetve a kiskorú gyermekek esetében automatikusan megtörténik. A hatályos jogszabályok tehát románok, magyarok, németek számára egyaránt lehetővé teszik az anyanyelv szabályai szerinti névmódosítást.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
szóljon hozzá!