
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
A Csáki családnál már négy éve saját gázkazánnal fûtik a lakást. Nem spórolnak, és a számla miatt sem aggódnak. „Ha megjön a számla, kifizetjük, nem spórolunk – mondja Csáki András. – A hõérzékelõs kapcsoló most is 21 fokra van állítva, hogy kellemes meleg legyen a lakásban. Csáki szerint így is 100–150 lejjel kevesebbet fizetnek havonta, mint szomszédaik, akik távfûtéses rendszeren keresztül kapják a meleget. Csempekályha a tömbházlakásban A gyergyóalfalvi meteorológiai állomáson Szilveszter napján mérték a tél eddigi legalacsonyabb hõmérsékletét. Ekkor mínusz húsz Celsius-fokot jegyeztek be a naplóba. A gyergyószentmikósi tömbházak lakói az elmúlt évtizedekben rossz tapasztalatokat gyûjtöttek, így a legtöbb lakásba a távfûtés fûtõtestei mellett csempekályhát is rakattak. A Bucsin negyed egyik tömbházában a lakók egy része ma is kizárólag fával fûti a lakását. A tüzelõt a pincében tárolják, a napi adagokat zsákban, kosárban cipelik fel az emeletre. Így hordják le a hamut is a tömbház mögötti szemeteskonténerbe. A füstöt többnyire a szellõzõ kéményekbe vezetik, ebbõl pedig már nem egy alkalommal adódott gond. Elõfordul ugyanis, hogy a második emeleti kályha füstje a negyedik emeleti lakásban landol. A földszinti Zerkuláéknak átlag 2500 kilogramm fa fogy el egy átlagos gyergyói télen. Idén már másodszor vettek fát. „Mikor, honnan sikerül vásárolni, az hordozza leginkább az árat\" – fejtegeti Zerkula Zoltán, a házigazda, aki arra is kitért, hogy ezen a télen az elsõ adag fát – 800 kilót – 120 lejért sikerült megvásárolnia, a második adagot – 1200 kilót – pedig kedvezményesen 70 lejért vásárolta attól a fafeldolgozó cégtõl, amelynek az alkalmazottja. A hiányzó mennyiséget az önkormányzattól várják, ugyanis a többgyermekes család fûtéspótlékra is jogosult. Olcsóbb a fafûtés Székelyudvarhelyen általában enyhébbek a telek mint Csíkban vagy Gyergyóban. Egy száz négyzetméteres lakás hálózati fûtésére havonta 600 lej körüli összeget kell fizetni. Ugyanez saját fatüzelésû hõközponttal már akár 300 lejbõl is megoldható magánházaknál. A saját hõközponttal felszerelt tömbházlakásokban általában fele annyit fizetnek a fûtésre, mint a távfûtésesekben – igaz, ezt a költséget a beruházás és az éves karbantartás díja is terheli még. A Tábor negyedben lakó Kovács családban a férj és a feleség is nyugdíjas, õk két éve saját gázkazánt szereltek fel, és életük egyik legjobb döntésének tartják az akkori beruházást. „Legkevesebb ezer lejt megtakarítottunk már, bár csak ez lesz a második tél, hogy saját hõközpontunk van\" – mondja Irma néni. A hidegebb tél miatt sem aggódnak, „takarékoskodunk, csak akkor van 22 fok a lakásban, ha itt vannak az unokák. Nekünk elég a 19 fok is\" – mutatja a ház asszonya a modern, távirányítós hõszabályzót. A Tarcsi család is a Tábor negyed lakója, õk semmi pénzért nem válnának le a távfûtési hálózatról. „Az idén modernizálták a kazánházat, a hálózati csöveket is kicseréltek, ezért bízom benne, hogy jóval kevesebb lesz a fûtésszámla, mint a tavaly – közli Tarcsi András. – 2005-ben 500 lejt fizettünk decemberre, és alig volt fûtés, az idei számlát még nem kaptuk meg, de tavaly novemberben, csak 82 lejt fizettünk\" – indokolja bizakodását. A Varga család emeletes, kétgenerációs házában az emeleten, a fiataloknál gázzal, a földszinten, a nyugdíjas szülõknél fával mûködik a központi fûtés. „Korábban mi is gázkazánnal fûtöttünk, de a 600 lejes gázszámla a nyugdíjunk több mint felét elvitte – mondja Varga Lajos. A vejem viszont azt mondta, inkább keres még egy munkahelyet, mintsem folyton a tûzrõl gondoskodjon.\" A nyugdíjas házaspár közel száz négyzetméteres lakásában minden szobában meleg van, 16–18 köbméter fát számítanak eltüzelni a télen, ami 1200 lejbe kerül, tehát jóval olcsóbb, mint a gáz. „Mi nyugdíjasként itthon vagyunk egész télen, úgyhogy nem gond, ha folyamatosan fát kell rakni a tûzre. A fiatalok azonos nagyságú emeleti lakásában legalább 3-4 fokkal hidegebb van, mint nálunk, õk napközben, mikor dolgoznak, alacsonyabb hõfokra állítják a fûtést, hogy takarékoskodjanak. De mondtam a vejemnek, szereltessen õ is fáskazánt, aztán fûtöm én az õ kazánját is\" – mondja Varga Lajos. Kísérlet villanyfûtéssel Nagyváradon egy fõvezeték hibája miatt tízezrek maradtak másfél napig távfûtés nélkül karácsonykor. A távfûtéses lakások legtöbbjében azonban a hiba kijavítási idejétõl eltekintve nem fáztak a lakók. 20–22 fok ott is volt, ahol még nincs felszerelve a hõmérsékletet is szabályzó mérõóra. Egy lakásban akár 2-3 fokkal is melegebb lehet, ahol besüt a nap. Ezt már Benedek Ramóna nagyváradi tanárnõ meséli váradi otthonukban. A Benedek család egy régi bérház második emeletén lakik a vasútállomás közelében. Az épületben nem mindegyik lakás tulajdonjoga egyértelmû, s amíg ezt nem sikerül tisztázni, addig nem lehet szó távfûtésrõl. Tavalyi számítás szerint hozzávetõleg 4000 lejt kellene fizetni lakásonként a távfûtés bevezetéséért. A lakásban kellemes a hõmérséklet, egy pulóverben jól érzi magát az ember. Bár a cserépkályhák még állnak, a család egy árammal mûködõ kazánt szereltetett be, s tavaly óta saját központi fûtésük van. „Valamivel drágábban jövünk így ki, mintha fával fûtenénk – meséli a háziasszony – de így nem hûl ki teljesen reggelre a lakás.\" A szûk, kanyargós lépcsõházban nem volt egyszerû naponta-kétnaponta felhordani a tüzelõt, és levinni a hamut. A decemberi fagyokat õk is megérezték. Átlagban 400-500 lej így a villanyszámla, decemberre legalább 600–700 lejes öszszegre számítanak. Nadányi Piroska kisnyugdíjas fával fûti egyszoba-konyhás lakását a Szacsvay (Cuza Vodã) utcában. Tavaly a piacon vette meg a tüzelõt, emlékei szerint 500-600 lejt fizetett. Bár a december hidegebb volt a tavalyinál, számítása szerint elegendõ tûzifával rendelkezik. „Nem rakok nagy tüzeket, kedves\" – magyarázza. Hozzáteszi, építkezés is volt a közös udvarban, s a fahulladékból is jutott tüzelõnek. Egyetlen kályhában kell csak tüzet raknia, melynek egyik oldala a konyhát, a másik a szobát melegíti. Tüzelõt amúgy úton-útfélen lehet vásárolni. Január elsõ hétvégéjén például a Várad és Margitta között félúton fekvõ Szalárdon 12 méter tûzifát 950 lejért szállítottak házhoz, s méterét 10 lejért vágták fel. Szabó István, a hõerõmû távfûtési igazgatója kérdésünkre elmondta, csak a hét végén derül ki, hogy mekkora összegeket írnak a távfûtési számlákra Nagyváradon. „December 27-én és 28-án olvasták le fûtésórákat, az adatok feldolgozása még folyik\" – magyarázta az igazgató. Így csak ezután derül ki, hogy az év utolsó, fagyos hónapja mennyi pénzt húzott ki a váradi polgárok zsebébõl. Krónika Átlagos telet jósolnak Az Országos Meteorológiai Hidrológiai Intézet három hónapos elõrejelzése szerint januárban a megszokott értékek körül alakul a hõmérséklet, lesznek azonban olyan hajnalok is, amikor mínusz húsz fok alá süllyed a hõmérséklet. Havazásokat, hóviharokat elsõsorban az ország északi megyéiben valószínûsítenek a meteorológusok. Február az átlagosnál egy kicsivel melegebb lesz, de ingadozó hõmérséklettel. Továbbra is lesznek rendkívül fagyos hajnalok, de nappal 15 fok fölé is emelkedhet a hõmérséklet. Nagyobb mennyiségû csapadékra az ország nyugati és középsõ régióiban számítanak a meteorológusok. Elõrejelzésük szerint a márciusi idõjárás megfelel majd a sokéves átlagnak. Nem kizárt azonban, hogy a hónap elején még havazás is lesz. A hajnali hõmérséklet egyes területeken mínusz tíz fokig is süllyedhet, de a hónap vége felé már húszfokos melegre is lehet számítani.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.