
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) álláspontja szerint Románia kormánya a felelős a román–magyar viszony romlásáért.
2015. augusztus 18., 17:212015. augusztus 18., 17:21
2015. augusztus 18., 19:552015. augusztus 18., 19:55
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében az SZNT méltányolta, hogy Zákonyi Botond nagykövet az egyre erősödő romániai magyarellenesség közepette is „diplomatához méltó módon, tárgyilagosan, korrektül és visszafogottan válaszolt az újságíró kérdéseire” abban az augusztus 10-i interjúban, amely a román külügyminisztérium és Victor Ponta miniszterelnök heves reagálását váltotta ki.
„Túlzónak, elfogadhatatlannak, sértőnek és indokolatlannak tartjuk a román reakciókat, mind hangnemükben, mind tartalmukban. Úgy gondoljuk, hogy sokat elmond Románia miniszterelnökéről az, hogy az ország valós gondjai helyett napokon keresztül kizárólag azzal van elfoglalva, hogy Magyarországot és annak miniszterelnökét sértegesse és rágalmazza” – közölte az SZNT.
A tanács szerint Magyarország a két ország közötti alapszerződés szellemében, a romániai magyar politikai szervezetekkel és közképviseletekkel egyeztetve, a romániai magyar és székely közösségünk reális igényeinek megfelelően lépett és lép fel.
„Jellemzőnek és fontosnak tartjuk, hogy a Románián kívül élő románok pozitívan értékelik és példaként állítják Románia elé azt a módot, ahogyan Magyarország a határon túli magyarok kérdését kezeli. Nem tartjuk sem okosnak, sem igazságosnak, sem európainak azt a román kisebbségpolitikát, amely cserbenhagyja saját határon túli nemzettársait, hogy itthon zavartalanul tagadhassa a kollektív jogokat, és ezen túlmenően akár kormányzati szintre emelje a magyarellenességet” – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett közleményben.
Az SZNT szerint az Európa Tanács egyre több dokumentuma állapítja meg, hogy a román állam intézményei állandósult háborút vívnak közösségi jelképekkel és azok használóival, üldözik a magyar nyelvet és korlátozzák annak használatát.
„A hatóságok sikerpropagandájával ellentétben, Románia ellenségként kezeli az itt élő magyarokat, folyamatosan megsérti nemcsak az Európa Tanács vonatkozó ajánlásait, de még az ország által ratifikált, a hazai jogrend részét képező kisebbségvédelmi normákat is” – áll a közleményben.
Az SZNT felkérte Románia kormányát, hogy tartsa tiszteletben a két ország közötti alapszerződést, haladéktalanul szüntessen be minden a magyarság jogait sértő tevékenységet, illetve pontosan és jóhiszeműen tartsa be azokat a nemzetközi kötelezettségvállalásait, amelyek egyéni és kollektív jogokat garantálnak a magyarság számára.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!