Ivartalanítási központ lesz a szatmári városi vízműből

A jelenleg igen rossz állapotban levő ingatlanokban egy orvosi rendelőt alakítanak ki, ahol a civil szervezetnél önkéntesként dolgozó állatorvosok térítésmentesen végzik majd a műtéteket, és lesznek olyan helyiségek is, amelyekben ápolják majd az állatokat, ameddig felgyógyulnak. Az elképzelések szerint a városból befogott kutyákat az ivartalanítás mellett féregtelenítik is, beoltják, valamint kikezelik, ha betegek, majd kapnak egy billogot a fülükbe, és szabadon engedik őket.

„Nem bírtuk már tovább nézni a városban uralkodó állapotokat: rengeteg kóbor kutya tengődik az utcákon, az emberek pedig félnek tőlük – indokolta a központ, illetve az állatvédő egyesület megalapításának szükségességét Lucretia Simu, a Free Life elnöke. – A célunk az, hogy felszámoljuk a kóborkutya-jelenséget, mivel senkinek sem jó az, ha állatok élnek az utcán.” Az elnök szerint különösen felháborító, hogy az önkormányzat egy céget fogadott fel azért, hogy a kutyákat eltüntesse az utcákról, ám évek óta nem látszik eredménye a vállalat munkájának. Minden jel arra mutat, hogy a cég úgy véli, nem áll érdekében az ebek végleges eltűnése az utcákról.

A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint egyébként az elmúlt körülbelül egy év során 400 ezer lejt fizettek a Mixt Service Kft.-nek, mely ennek fejében 1500 kutyát fogott be és ölt meg. Lucretia Simu állítja: a cég mindamellett, hogy kegyetlenkedik az állatokkal, törvénysértést is elkövet, hisz Romániában 2008 óta jogszabály tiltja az egészséges állatok megölését. A Free Life egyesület az elmúlt hónapok során komoly kampányt folytatott annak érdekében, hogy a döntéshozókkal megértesse: nem a sintérszolgálat fenntartása jelenti a megoldást a kóbor állatok ügyében, hanem az ivartalanítás, illetve ezzel párhuzamosan az emberek hozzáállásának megváltoztatása, mivel a kutyák „utánpótlását” kell felszámolni.

A civil szervezet önkéntes állatorvosok bevonásával az elmúlt fél év során kispénzű gazdik kérésére száznegyven állaton végzett ivartalanítást kedvezményes áron vagy ingyen. Hat állat-örökbefogadási akciójuk során pedig körülbelül száznyolcvan kóbor kutyának és harminc macskának sikerült gazdát találniuk. Ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan járják a város iskoláit, és népszerűsítik az állattartást a gyerekek körében, valamint igyekeznek tudatosítani bennük, hogy az állat egy társ, mely a jó gazdinak igen sok örömet tud szerezni, ezért nem szabad őket kidobni. A város lakossága – amint azt a polgármesteri hivatal által ez ügyben szervezett közvita eredményei is mutatják – nem támogatja egyhangúlag az ivartalanítási programot. Sokan félnek a kutyáktól, egyeseket támadtak is meg állatok, ezek az emberek pedig úgy vélik, az ölés a megoldás.

Az állatvédők szerint azonban a kasztráláson átesett kutyák agresszivitása egyrészt jelentősen csökken, másrészt pedig a műtét után már nem verődnek csapatokba, mivel nem járnak egyszerre többen egy-egy szuka után. A civilek szerint a kezdeményezésük ugyan nem hoz rövid távon eredményeket, azonban az egyetlen viszonylag humánus és biztos megoldást jelenti a problémára. Az egyesület és az önkormányzat között múlt héten kötött szerződés értelmében az ivartalanítási központ számára kijelölt épületek felújítási költségeit, valamint az orvosok által használt szerek árát az önkormányzat állja. Az állatvédők azonban nem várnak: amennyit tudnak, megcsinálnak a saját erejükből. Mint az elnök elmondta: vannak támogatóik, önkénteseik, továbbá a szatmárnémeti börtön igazgatójával sikerült megállapodnia abban, hogy tíz elítéltet bocsát a civil szervezet rendelkezésére, akik szintén segítenek majd a munkában.