2012. június 13., 08:102012. június 13., 08:10
Kovászna zászlóját tavaly szeptemberben a városnapokon mutatták be, azelőtt közel három évig küzdöttek, hogy elfogadtassák. A zászló körül azért zajlott a vita, mert a román nemzetiségű városi képviselők kifogásolták, hogy nem lelik fel a románságra utaló szimbólumokat. Amikor a határozatot végül megszavazták, a prefektúra nem támadta meg, a lobogót csak a hat hónapos fellebbezési időszak után tűzték ki.
Úgy tűnik azonban, annak ellenére, hogy György Ervin korábbi prefektusnak nem volt ellenvetése, Codrin Munteanu megtámadta a zászlóról szóló határozatot. Az április végi kormányváltást követően tisztségbe került prefektus egyébként formai okokra hivatkozva támadta meg a helyi határozatot, szerinte azt amiatt kell visszavonni, mert a tervezetet a jegyző kedvezőtlenül véleményezte. Az első tárgyalásra már június végén sor kerül.
Lőrincz Zsigmond azonban azt mondja, halasztást kérnek, hogy megfelelően felkészülhessenek a védelemre. A kovásznai polgármester ugyanakkor kifejtette, erkölcsileg nem helytálló, hogy az önkormányzat jegyzőjének férje helyi pártelnök és városi képviselő. „Ezért panaszt teszek a prefektúrán, és kérni fogom az összeférhetetlenség kivizsgálását” – szögezte le Lőrincz Zsigmond.
Amint arról beszámoltunk, Codrin Munteanu régi-új prefektus beiktatása után azonnal újrakezdte a magyarellenes tevékenységet. Felszólította Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, hogy minden hivatalos rendezvényen viselje a román nemzetiszínű szalagot, megtámadta azt a szentgyörgyi határozatot, amely szabályozza, hogy a reklámfelületeken milyen arányban szerepeljenek a magyar feliratok, és azt a megyei döntést, amelyben az alapító Incze Lászlóról nevezték el a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeumot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Látogatottsági adatok