Ismét embert ölt a medve Dâmboviţa megyében

Az újabb halálos áldozatot, egy 64 éves férfit egy vadőr találta meg szerdán, néhány kilométerre Moroieni községtől.

A csendőrökkel együtt helyszínre érkező Dragoş Rusu megyei prefektus a látottak alapján úgy vélte, hogy orvvadászat okozhatta a balesetet. A széttépett holttesttől néhány méterre egy csapdát találtak, s a nyomok arra utalnak, hogy a csapda fogságából szabadulni igyekvő, sérült medve támadta meg az áldozatot.

Szerdán több mint harminc csendőrt vezényeltek Moroieni-be, hogy a helyieket megvédjék a megsebzett medve esetleges támadásától.

Nem sokkal ezt követően egy juhász jelentette a 112-es sürgősségi hívószámon, hogy egy rátámadó medve elől egy barakkba kényszerült menekülni. A férfi nem sérült meg az incidensben.

Mint arról tájékoztattunk, a vasárnapra virradó éjjel kilőttek már egy medvét, miután szombaton három embert is medvetámadás ért a térségben és az egyik áldozat, egy 71 éves férfi belehalt sérüléseibe a Bucsecs hegységtől délre fekvő Pietroşiţa községben. A kilőtt medve az állategészségügyi hatóság megállapítása szerint veszett volt, emiatt 50 kilométeres körzetben karantént rendeltek el. A hatóságok azt feltételezték, hogy a kilőtt medve volt a felelős a szombati támadásokért.

Nincs kapás Homoródon

Eközben Hargita megyében napok óta vadásznak az elmúlt időszakban több tucat háziállatot elpusztító medvére. Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség természetvédelmi osztályának vezetője a Krónikának elmondta, a kilövési engedély az elmúlt héten érkezett meg a környezetvédelmi minisztériumtól, azóta a Nagy-Küküllő Vadásztársulat és az ügynökség szakemberei lesben állnak, de a vadat még nem sikerült puskavégre kapni. A vérmedve korábban szinte minden éjszaka betört a Homoród menti falvakba, Homoródszentmárton és Homoródalmás községben félszáz háziállatot, sertést, juhot és tehenet pusztított el. A vadásztársaság mintegy 180 lakossági aláírást is csatolt a kilövési kéréshez. 

Both József elmondta, becslések alapján a Hargita megyei erdőkben 950–1000 medve él, számuk az elmúlt egy év alatt enyhén növekedett. Ebben az időszakban a medvék többsége levonult a dombvidékre a gyümölcs- és kukoricatermés miatt, magyarázta a szakértő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy tájegységenként különböző lehet a vad viselkedése, Hargita megyében például nem jellemző, hogy emberre támadna. Bár nyár elején volt egy baleset, nem volt halálos áldozata. Ellenben nagy kárt tesznek az állatállományban, a silókukoricásokban. Az idei vadkárok 70 százalékát a medvék okozták, több mint száz esetet vettek nyilvántartásba, mondta Both József. Hozzátette, a következő szezonra 69 medve kilövésére kértek engedélyt, ezt az országos stratégiához igazítva hagyják majd jóvá. Tavaly 49 jóváhagyás érkezett, és 48 medvét lőttek ki.

Vadászjárőrök Brassóban

Brassóban is több intézkedést hoztak a medvetámadások megakadályozására, a helyi erdőket felügyelő hatóság szervezésében esténként vadászok és erdészek alkotta járőrcsapatok járják a város erdőközeli részeit, így próbálva elejét venni annak, hogy a nagyvadak lejöjjenek. Ennek is köszönhető többek között, hogy a korábban kukázó medvékről híres Cenk alatti Bolgárszeg (Răcădău) negyedben régóta nem látni vadat. A városban ugyanakkor plakátokon hirdetik azokat a telefonszámokat, ahol a lakosok jelezhetik, ha medvét észleltek. Dan Oltean, a Kronstadt erdőkezelő hatóság vezetője szerint Brassó környékén több mint 40 medve él, idén kilenc állatot telepítettek át Vrancea megyébe, és pár bocsot Balánbánya környékére. Mint ismeretes, három évvel ezelőtt a Cenk alatti sétányon egy 20 éves férfira támadt rá egy medve, az áldozat belehalt sérüléseibe.

A Dâmboviţa megyei medvetámadások után egyébként a hatóságok fokozottan kutatnak veszett vadak után. Az illetékesek szerint ritka a veszett medve, Háromszéken például évtizedek óta nem fordult elő. A nagyvadak ugyanis általában magányosan élnek, így kevés a valószínűsége annak, hogy fertőzött egyeddel találkoznak és azzal össze is verekednek – mondta el lapunknak Sikó Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi Hatóság igazgatója.

A betegség ugyanis általában harapással terjed, ha a kórokozó a nyálból a vérbe kerül. Hangsúlyozta, a veszettség a rókáknál fordul elő gyakrabban, mivel csoportosan élnek, nagyobb az állatsűrűség, gyakrabban összeverekednek és megfertőzik egymást. Idén Kovászna megyében egy nyesten, egy macskán és két rókán mutattak ki veszettséget.

Megköti az EU a hatóságok kezét

„Az egészséges medve természetes ösztöne, hogy menekül az ember elől, nem támad kedvtelésből vagy bosszúból. A baleset akkor következik be, ha az ember meglepi, és az állat úgy érzi, nincs ideje elmenekülni. Védekezésből támad, ha a bocsait félti, vagy ha megsebesült, például csapdába esett, mint a legutóbbi dâmboviţai esetben” – magyarázta lapunknak Sárkány Árpád. Az Abies Hunting sepsiszentgyörgyi vadásztatóiroda igazgatója, az Országos Vadászati Tanács tagja hangsúlyozta, a romániai erdők 4000 fős medvepopulációt tudnak fenntartani, ám a nagyvadak száma 7500-ra emelkedett.

A hatóságok tehetetlenek, hiszen az EU-s csatlakozási szerződés természetvédelmi fejezetében az ország vállalta, hogy szigorúan védett fajnak nyilvánítja a medvét. „Az Unió védi a romániai medvét, miután a nyugat-európai erdőkből 200 éve kiirtották. Számtalanszor felajánlották a hazai hatóságok, hogy áttelepítenek néhányat, megpróbálják visszahonosítani, ám nem kérnek belőlük” – mondta Sárkány Árpád. A medvék eközben szaporodnak, de szűkül az életterük, hiszen minden tisztáson épület van, és az ember leszedi az összes erdei gyümölcsöt. Ugyanakkor a domináns állatok kiszorítják a gyengébb egyedeket, így ezek már csak a települések közelében találnak élelmet. Így folyamatosan megkeserítik az ember életét, elpusztítják a háziállatokat, a termést.

A szakember hangsúlyozta, az ideális vadgazdálkodásban a medvék kilövési számát és minőségét a piramiselv alapján kell meghatározni, a legnagyobb példányokból van a legkevesebb, ezekből kell kevesebbet kilőni. „Ezt a piac is szabályozza, hiszen a gazdasági válságban már kevesen engedhetik meg maguknak, hogy 15–20 ezer eurós medvét ejtsenek el” – mondta Sárkány. Úgy vélte, a vadgazda feladata, hogy az erdőn tartsa a medvét, akkor is, ha egész évben etetnie kell, a gazdáknak pedig őrizniük kellene az állatokat és a termést, villanypásztort kellene felszerelniük, a vadkárt pedig jelenteniük.

Bonyolult kárfelmérés

A gazdák ellenben arra panaszkodnak, hogy a bonyolult kárfelmérési eljárás számos boszszúságot okoz számukra. Tifán Árpádnak egy 600 kilogrammos, hét hónapos vemhes tehenét ölte meg a medve két héttel ezelőtt a Hargita megyei Székelydálya és Ége között. A kárt legkevesebb 3000 lejre értékeli a gazda. Elmondta, a kárfelmérési eljárás részét képező helyszíneléskor egyik illetékes a másikhoz küldte, többségük az irodában maradva szerette volna elvégezni a munkát. A kárfelmérésnél kötelező a helyszínelés – tudtuk meg Both Józseftől. Elmondta, kár esetén a károsultnak a település polgármesteri hivatalában kell bejelentést tennie, ahol összehívják a helyszínelést végző kárfelmérő bizottságot. Ebben a hivatal által kinevezett személy, a környezetvédelmi ügynökség képviselője, az erdészeti és vadászati felügyelőség szakembere, a területet kezelő vadásztársulat képviselője és a károsult is részt kell hogy vegyen, de a körzeti állatorvosnak is jelen kell lennie, hisz látleletet kell készítenie arról, mi okozta az állat pusztulását.

Bíró Blanka, Széchely István