2011. március 29., 14:102011. március 29., 14:10
Az IRES felmérése 1177 nagykorú személy telefonos megkérdezésével készült március 17-18-án, 2,9 százalékos hibalehetőséggel.
A megkérdezettek 2 százaléka nagyon jónak, 53 százaléka jónak, 26 százalékuk rossznak, 9 százalékuk pedig nagyon rossznak tartja a Románia és Magyarország közti kapcsolatokat, 8 százalékuk nem tudja, 1 százalék nem válaszolt.
A válaszadók 6 százaléka szerint a románok és romániai magyarok közti kapcsolatok az utóbbi években nagyon jók, 57 százalék szerint jók, 26 százalék szerint rosszak, 7 százalék szerint pedig nagyon rosszak.
A megkérdezettek 9 százalékának nagyon jó, 64 százalékának pedig jó a személyes véleménye a magyarokról, 18 százalékuknak rossz, 6 százalékuk pedig nagyon rossz a magyarokkal kapcsolatos véleménye van. A válaszadók 83 százaléka elfogadna magyar munkatársat, 79 százalékuk magyar szomszédot is, 80 százalékuk pedig barátságot is kötne. Ennél valamivel kevesebben (69 százalék) fogadnának el magyar családtagot.
A románok és a romák közti kapcsolatot a válaszadók 39 százaléka jónak, 3 százaléka magyon jónak tartja, 40 százalékuk szerint rosszak, 13 százalékuk szerint pedig nagyon rosszak a román-roma kapcsolatok.
A románok és a romániai németek viszonyát 65 százalék jónak, 19 százalék pedig nagyon jónak látja, a megkérdezetteknek csupán 5 százaléka tartja rossznak, 2 százaléka pedig nagyon rossznak ezt a kapcsolatot.
A romániai magyarok magyar állampolgárság-szerzési lehetőségéről a válaszadók 9 százaléka nagyon jó, 38 százalék pedig jó véleménnyel van, 33 százalék rossznak, 17 százalék pedig nagyon rossznak tartja azt. Ehhez kapcsolódóan a válaszadók túlnyomó többsége (72 százalék) ellenzi, hogy a megyei tanácsok elnökei magyar állampolgárságot kapjanak, csak 25 százalék ért egyet ezzel.
Biztosan megváltozik a romániai magyarok viszonyulása Romániához a magyar állampolgárság megszerzése után – véli a megkérdezettek 36 százaléka, 25 százalék szerint vélhetően igen, 16 százalék szerint vélhetően nem, 19 százalék szerint pedig biztosan nem.
Magyar politikai képviselőt a megkérdezettek 46 százaléka fogadna el. A válaszadóknak egynegyede tudta, hogy Kelemen Hunor az RMDSZ új elnöke, 51 százalékuk szerint pedig az RMDSZnek káros szerepe van a romániai politikában, 38 százalékuk pozitívnak, 5 százalék pedig semlegesnek tartja a szövetség szerepét.
A válaszadók 71 százaléka hallott arról, hogy március 15-e összmagyar ünnep, 63 százalékuk ugyanakkor jónak tartja, 28 százalékuk pedig nem nézi jó szemmel, hogy a romániai magyarok ünnepelnek ezen a napon.
A felmérés több kérdése foglalkozik azzal, hogy Csibi Barna március 14-én, Csíkszereda városközpontjában felakasztott egy Avram Iancu-bábut. A válaszadók 57 százaléka hallott az akcióról, 45 százalékuk a románok provokálásának tartja, 47 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a „Iancu-akasztás” nem tükrözi minden romániai magyar véleményét.
Csibi Barna akciója biztosan befolyásolja a román-magyar kapcsolatokat a válaszadók 40 százaléka szerint, 30 százalékuk szerint vélhetően igen, 17 százalék szerint vélhetően nem, 12 százalék pedig úgy gondolja, biztosan nem lesz ilyen hatása az „akasztásnak”. A Románia és Magyarország közti viszonyt károsan befolyásolja az akció a megkérdezettek 57 százaléka szerint.
A felmérés a továbbiakban a megkérdezettek lakhelye, életkora és iskolázottsága függvényében is vizsgálja a feltett kérdéseket,. Kiderül többek között az, hogy az erdélyiek és a bánságiak véleménye a legkedvezőbb a magyarokról, a dél-romániai és moldovai válaszadók körében ez az arány alacsonyabb.
Azt is bemutatja a felmérés, hogy a pártszavazói opciókra vetítve hogyan oszlik el a magyar állampolgárság megszerzési lehetőségének megítélése. A PDL szavazóinak 51,2 százaléka jó, 13 százaléka pedig igen jó véleménnyel van ezzel kapcsolatban, az ellenzéki USL szövetséget választók körében ez az arány 33,8 százalék, illetve 7,2 százalék. A PRM-re szavazók esetében csak 8-8 százalék tartja jónak, illetve nagyon jónak, hogy a romániai magyarok magyar állampolgárságot kaphatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári szélházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Valamivel éjfél utánra sikerült a tűzoltóknak eloltaniuk a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben található hulladélerakónál kiütött tüzet.
Utolsó útjára kísérték kedden a kolozsvári Házsongárdi temetőben a 71 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Takács Csabát. Az RMDSZ egykori ügyvezető elnökétől többek között Kelemen Hunor jelenlegi és Markó Béla volt szövetségi elnök búcsúztatta.
Heves tűz tombol a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben kialakított hulladéklerakóban – a gomolygó füst miatt a közelben tartózkodókat Ro-Alert üzenetben figyelmeztette kedden a katasztrófavédelem.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!