2011. március 29., 14:102011. március 29., 14:10
Az IRES felmérése 1177 nagykorú személy telefonos megkérdezésével készült március 17-18-án, 2,9 százalékos hibalehetőséggel.
A megkérdezettek 2 százaléka nagyon jónak, 53 százaléka jónak, 26 százalékuk rossznak, 9 százalékuk pedig nagyon rossznak tartja a Románia és Magyarország közti kapcsolatokat, 8 százalékuk nem tudja, 1 százalék nem válaszolt.
A válaszadók 6 százaléka szerint a románok és romániai magyarok közti kapcsolatok az utóbbi években nagyon jók, 57 százalék szerint jók, 26 százalék szerint rosszak, 7 százalék szerint pedig nagyon rosszak.
A megkérdezettek 9 százalékának nagyon jó, 64 százalékának pedig jó a személyes véleménye a magyarokról, 18 százalékuknak rossz, 6 százalékuk pedig nagyon rossz a magyarokkal kapcsolatos véleménye van. A válaszadók 83 százaléka elfogadna magyar munkatársat, 79 százalékuk magyar szomszédot is, 80 százalékuk pedig barátságot is kötne. Ennél valamivel kevesebben (69 százalék) fogadnának el magyar családtagot.
A románok és a romák közti kapcsolatot a válaszadók 39 százaléka jónak, 3 százaléka magyon jónak tartja, 40 százalékuk szerint rosszak, 13 százalékuk szerint pedig nagyon rosszak a román-roma kapcsolatok.
A románok és a romániai németek viszonyát 65 százalék jónak, 19 százalék pedig nagyon jónak látja, a megkérdezetteknek csupán 5 százaléka tartja rossznak, 2 százaléka pedig nagyon rossznak ezt a kapcsolatot.
A romániai magyarok magyar állampolgárság-szerzési lehetőségéről a válaszadók 9 százaléka nagyon jó, 38 százalék pedig jó véleménnyel van, 33 százalék rossznak, 17 százalék pedig nagyon rossznak tartja azt. Ehhez kapcsolódóan a válaszadók túlnyomó többsége (72 százalék) ellenzi, hogy a megyei tanácsok elnökei magyar állampolgárságot kapjanak, csak 25 százalék ért egyet ezzel.
Biztosan megváltozik a romániai magyarok viszonyulása Romániához a magyar állampolgárság megszerzése után – véli a megkérdezettek 36 százaléka, 25 százalék szerint vélhetően igen, 16 százalék szerint vélhetően nem, 19 százalék szerint pedig biztosan nem.
Magyar politikai képviselőt a megkérdezettek 46 százaléka fogadna el. A válaszadóknak egynegyede tudta, hogy Kelemen Hunor az RMDSZ új elnöke, 51 százalékuk szerint pedig az RMDSZnek káros szerepe van a romániai politikában, 38 százalékuk pozitívnak, 5 százalék pedig semlegesnek tartja a szövetség szerepét.
A válaszadók 71 százaléka hallott arról, hogy március 15-e összmagyar ünnep, 63 százalékuk ugyanakkor jónak tartja, 28 százalékuk pedig nem nézi jó szemmel, hogy a romániai magyarok ünnepelnek ezen a napon.
A felmérés több kérdése foglalkozik azzal, hogy Csibi Barna március 14-én, Csíkszereda városközpontjában felakasztott egy Avram Iancu-bábut. A válaszadók 57 százaléka hallott az akcióról, 45 százalékuk a románok provokálásának tartja, 47 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a „Iancu-akasztás” nem tükrözi minden romániai magyar véleményét.
Csibi Barna akciója biztosan befolyásolja a román-magyar kapcsolatokat a válaszadók 40 százaléka szerint, 30 százalékuk szerint vélhetően igen, 17 százalék szerint vélhetően nem, 12 százalék pedig úgy gondolja, biztosan nem lesz ilyen hatása az „akasztásnak”. A Románia és Magyarország közti viszonyt károsan befolyásolja az akció a megkérdezettek 57 százaléka szerint.
A felmérés a továbbiakban a megkérdezettek lakhelye, életkora és iskolázottsága függvényében is vizsgálja a feltett kérdéseket,. Kiderül többek között az, hogy az erdélyiek és a bánságiak véleménye a legkedvezőbb a magyarokról, a dél-romániai és moldovai válaszadók körében ez az arány alacsonyabb.
Azt is bemutatja a felmérés, hogy a pártszavazói opciókra vetítve hogyan oszlik el a magyar állampolgárság megszerzési lehetőségének megítélése. A PDL szavazóinak 51,2 százaléka jó, 13 százaléka pedig igen jó véleménnyel van ezzel kapcsolatban, az ellenzéki USL szövetséget választók körében ez az arány 33,8 százalék, illetve 7,2 százalék. A PRM-re szavazók esetében csak 8-8 százalék tartja jónak, illetve nagyon jónak, hogy a romániai magyarok magyar állampolgárságot kaphatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!