
Fotó: Krónika
A marosvásárhelyi tömbházak körüli övezetek tisztaságáért körülbelül 300 fős csapat felel naponta az önkormányzat megbízásából. A helyi tanács októberben nagytakarítást hirdetett meg a városban, ezért a munkacsoport reggeltől estig az utcákat járja, körülbelül 1700 hektáron, azaz 17 millió négyzetméteren takarítják a zöldövezeteket. Kacsó Károly, a sepregetők, szemétgyűjtők munkájának irányításával megbízott csoportvezető érdeklődésünkre elmondta: az önkormányzat által összeállított program szerint gyűjtik a hulladékot, a tömbházlakók azonban órarendjüket rendszerint figyelmen kívül hagyják. „Vannak jóhiszeműek is, akik sokat segítenek azzal, hogy összegyűjtik az avart, a hulladékot a tömbház körül, de általában rendszertelenül, így gyakran megesik, hogy a szeméthordók többször is vissza kell, hogy térjenek egy-egy övezetbe” – magyarázta Kacsó. Mint mondta, naponta 10 teherkocsi és 4 rakodógép segíti az emberek munkáját.
Megy a munka,
Kacsó Károly elmondta, a tömbházak körüli övezetek tisztaságáért felelős munkacsoport tagjai közül legtöbben roma nemzetiségűek, „nem túl könynyen kezelhető emberek”, legtöbben egy-két éve lettek a Salubriserv alkalmazottaivá. Ennek ellenére a csoportvezető úgy véli, mindennap látványos eredményeket sikerül elérni. „Persze nem mindenki elégedett a munkánkkal, de amióta a városházán olyan személyek dolgoznak, akik minket jól irányítanak, megtervezik a munkát, azóta eredmény is van” – mondta a csoportvezető, aki a szerszámkészítő üzemmérnöki pályát volt kénytelen felváltani ezzel a munkával, miután a marosvásárhelyi Metalotehnica vállalat, ahol 15 évig dolgozott, a rendszerváltás után a csőd szélére jutott. „Precíz, változatos munka volt, nagyon szerettem. De itt is megvan az elégtétel. Persze az emberek lenézik ezt a mesterséget, hogy mi csak szemetesek vagyunk, viszont a város belefulladna saját mocskába, ha mi nem volnánk” – jegyezte meg.
Nagy a fluktuáció
A munkacsoport tagjai a város romaövezeteiből – a Hidegvölgyből, a Rovinari negyedből, és a Marosvásárhelyhez tartozó Beséből gyűlnek öszsze takarítani. „Munkavállalóink nagy része sajnos gyakran cserélődik. Az utóbbi időben jelentős létszámnövekedés volt, utána ki kellett válogatni a megbízhatóbb embereket. Később harminc szemetestől vált meg a cég. Egyetlen igazolatlan hiányzás után szóban, a második után írásban figyelmeztetjük őket, és három igazolatlan hiányzás után felbontjuk a munkaszerződésüket” – avatott be a részletekbe a mérnök. Mivel nappal a belváros rendkívül zsúfolt, a szűk utcák tele vannak parkoló kocsikkal, ott mintegy 30 szemetes éjjel, hajnalban szedi össze a háztartási hulladékot. Ők éjszakai pótlékot kapnak.
Beséből sokan járnak
Amikor nyomon követtük a vásárhelyi szemetesek munkáját, főként besei emberekkel találkoztunk. Azt mondják: havonta 500–900 lejes a nettó kereset, attól függően, hogy mióta dolgoznak a cégnél, és mi a munkakörük. Lázár Jenő hat gyereket nevel keresetéből, közülük három iskoláskorú. „Besében külön román és magyar osztályban járhatnak a roma gyerekeknek. Oda járnak az enyémek is, de jó így, mert nem bántja senki őket – mondta a középkorú férfi. – Szerencsére a cég ingyenes autóbuszbérletet ad nekünk, meg védőruhát, erre biztos nem tudnánk pénzt kiadni.” Zamant Pavel két éve dolgozik szemetesként, szeretné, ha sokáig megmaradhatna a Salubriserv kötelékében. „Muszáj megbecsüljük a munkát, mert más nem kerül helyette” – mondta.
Egyre több
Kacsó Károly szerint 10 éve, amióta az utcaseprők munkáját irányítja, soha annyi régi bútort – többnyire fotelt és kanapét – nem pakoltak ki a vásárhelyiek a kukák mellé, mint az idén. „Egész évben ilyesmit hordtunk ki a szeméttelepre. Mintha mindenki bútort cserélt volna, ami részben jó jel. Talán azt jelenti, hogy az embereknek kicsit több a pénzük, mint korábban” – jegyezte meg. Úgy véli, Marosvásárhely már nyugodtan pályázhatna az ország legtisztább településének járó díjra, ha egyáltalán osztanának ilyesmit.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.