
2012. május 11., 08:472012. május 11., 08:47
Arra a felvetésre, hogy ha az egyetem román többségű vezetősége eddig sem támogatta a törvény által előírt magyar önálló struktúrák létrehozását, mi a garancia arra, hogy ezentúl megteszi, senki nem tudott pontos választ adni. „Remélem, hogy okos megoldás születik” – jelentette ki a tárcavezető a csütörtökön késő délután tartott sajtóértekezletén, melyen jelen volt Leonard Azamfirei rektor és a magyar oktatók szószólója, Szabó Béla is. A miniszter közölte, javasolni fogja a kabinetnek, hogy vonja vissza a magyar kar létrehozásáról rendelkező kormányhatározatot.
Szabó Béla professzor megjegyezte, az egyetemi szenátusban még abban a hat magyar tanárban sem lehet bízni, akik román kollégáik javaslatára kerültek a vezetőségi testületbe. Közülük egyik sem élvezi a magyar közösség bizalmát, némelyikük még anyanyelvét sem beszéli – mutatott rá. Ioan Mang miniszter arra biztatta a feleket, hogy a szenátusba olyanokat juttassanak be, akik valóban a közösség érdekeit képviselik.
„A megbeszéltek alapján úgy tűnik, a miniszter most támogatja a magyar vonal létrehozását, azonban ki tudja, mi lesz a későbbi álláspontja” – jegyezte meg Szabó professzor. Mint mondta, Mangot egyébként meglepte, hogy bizonyos híresztelések ellenére a marosvásárhelyi egyetemen eddig is lehetett magyarul tanulni.
Miután egy nappal korábban Leonard Azamfirei, a román oktatók által megválasztott rektor örömtelien üdvözölte a marosvásárhelyi táblabíróság és az új kormány magyarellenes döntéseit, csütörtökön elődje is hallatta szavát. A leköszönt Constantin Copotoiu – akit a törvénytelenül megválasztott új szenátus elnökévé neveztek ki – kijelentette, hogy az illetékes szervek ésszerűen jártak el, amikor hatályon kívül helyezték az Ungureanu-kabinet rendeletét.
Politikai pályafutása egyik legnagyobb sikereként mutatta be a magyar kar létrehozásának megakadályozását a bizalmatlansági indítvány egyik kezdeményezője, Ciprian Dobre. A Maros megyei liberális képviselő választási kerületében, a színromán Felsőrépán számolt be a helyi nyugdíjasoknak és idős gazdáknak arról, hogy miként sikerült megakadályoznia a magyar kar létrehozását.
Ábrám Zoltán, az egyetem tanára továbbá csütörtökön nyílt levélben fogalmazta meg gondolatait. Szerinte a MOGYE kálváriája kísértetiesen hasonlít a tizenöt éve újból létrehozásra szánt, de meg nem valósult Bolyai Egyetem történetéhez. „Parlamenti és a magyar közösségen belüli viták (akkor még létezett az RMDSZ megtűrt belső ellenzéke), egyöntetű elutasítás még a demokratikusnak vélt román politikusok (Diaconescu, Marga stb.) részéről is, politikuscserék, megtámadott és viszontfellebbezett kormányhatározatok, mézesmadzag-politika, teljes tehetetlenség és sterilitás stb.” – eleveníti fel a másfél évtizeddel ezelőtt történteket az oktató, aki néhány kérdést is feltesz az RMDSZ politikusainak.
Ábrám többek között azt nehezményezi, hogy az RMDSZ vezetőit a 90-es években miért nem foglalkoztatta egyáltalán a MOGYE helyzete? „Miután az 1999-es tanügyi törvényre hivatkozva, a MOGYE magyar oktatóinak többsége az egyetem szenátusához beadvánnyal fordult, miért nem vállalt velük partnerséget az RMDSZ? Vajon sikernek könyvelhető-e el a beiskolázási számokról szóló, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ közötti 1432-es kormányhatározat 2003-ból? Vajon nem kellett volna többet tenni, például akkreditáltatni a magyar oktatási programot, hogy most ne ez legyen az egyik legfontosabb és valós támadási felület?” – hangzanak a költői kérdések.
Az egyetemi szenátus volt tagja abban is kételkedik, hogy ugyanazzal a román és magyar politizálási stílussal, mint másfél évtizede, lehet-e egyáltalán kecsegtető eredményeket várni. „Vajon az egykor tanügyminiszterként a halvaszületett Petőfi–Schiller-egyetemet létrehozó, jelenleg külügyminiszter Andrei Marga tárgyalásaitól mik várhatóak? Torzszülött vagy tetszhalott?” – kérdezi levelében az elkeseredett egyetemi tanár.
| Veszélyes tendencia az új kormány részéről, hogy nem vesz tudomást az erdélyi magyar kisebbség létéről, sem jogos igényéről: az anyanyelvű oktatáshoz való jogának a román törvények által is garantált biztosításáról – hívta fel a figyelmet Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő az Európai Parlament (EP) brüsszeli mini-plenáris ülésén. A képviselő szerint a magyarság ellen irányuló támadásoknak az a céljuk, hogy eltereljék a figyelemet az új román politikai mezőnyben, mert a gazdasági nehézségek megoldása helyett a válság következményeit egyaránt szenvedő többségi románok elégedetlenségét táplálják. Sógor napirenden kívüli felszólalásában hangsúlyozta: a Szociálliberális Unió (USL) lépései egy szélsőjobb pártra emlékeztetnek, nem pedig az önmagát az európai baloldalhoz soroló szervezetére. Gál Kinga fideszes képviselő felszólalásában kijelentette: nem fogadható el, hogy az új román kormány első lépése a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok visszavonása legyen. Felháborítónak nevezte, hogy a kabinet azonnal elvonja a másfél milliós magyar kisebbség évek óta szorgalmazott és végre biztosított jogát a törvényesen megalakított önálló magyar karhoz a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. Gál Kinga arról érdeklődött, hogy az EP szocialista és liberális frakciójának vezetői, „akik oly látványosan küzdenek ezekért a jogokért, sok esetben vélt jogsértések miatt”, „most mit tesznek a valós jogsértések ellen”. |
Nívós kulturális programsorozatot kínál idén is a nagybányai és környékbeli magyarságot megszólító, május 12. és 17. közt tartandó Teleki Napok – mondta el megkeresésünkre Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház vezetője.
Több órás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.