Fotó: Facebook/Jandarmeria Bihor
Naponta több mint 100 kilométert kénytelenek kerülni mindazok, akik a magyar–román határ két oldala között ingáznak, és mostanáig az Ártánd–Bors-határátkelőt használták, utóbbi ugyanis csütörtök hajnaltól bezárt előttük.
2020. április 09., 09:482020. április 09., 09:48
2020. április 09., 15:332020. április 09., 15:33
A határőrök csütörtök hajnaltól azt mondják az ingázóknak, hogy
Ezeket – amint arról korábban beszámoltunk – kimondottan az ingázók számára nyitották meg újra március közepén a Magyarország és Románia külügyminisztere közötti megállapodás értelmében, és csak a határtól legtöbb 30 kilométerre élő, a másik államban dolgozók vehetik igénybe.
Tény, hogy akik csütörtökön reggel biharkeresztesi vagy ártándi otthonukból elindultak Váradra dolgozni, Borsnál is beléphettek volna Romániába,
A korán reggel kezdők életét tovább nehezíti ugyanakkor, hogy amíg a szalontai határátkelőnél 24 órából 24-ben biztosított az átkelés, a székelyhídi átkelő reggel 7 órakor nyit, és 23 órakor lezárják a sorompót. Értesüléseink szerint ugyanakkor még a kialakult új helyzetben is késve nyitottak meg, és rendkívül lassan engedték át az ingázókat Romániába.
A Bihar és Hajdú-Bihar megye között ingázók pedig csak a szalontai és a székelyhídi átkelőt használhatják.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke csütörtökön azzal a kéréssel fordult Magyarország külügyminisztériumához, hogy Borsnál továbbra is lehessen közlekedni, hiszen a legtöbben Váradról vagy Váradra ingáznak, ugyanakkor nyissák meg az érmihályfalvi határátkelőt is. „Érthetetlen, hogy azt mondják, Bors nem volt eddig sem a listán, mégis jól működött az ingázók átkelése. Mi változott?” – fogalmazott lapunk érdeklődésére a politikus.
Pásztor Sándor, a Bihar megyei közgyűlés RMDSZ-es elnöke eközben nyílt levélben kérte Marcel Vela belügyminisztertől, fontolják meg egy, az ingázóknak fenntartott sáv biztosítását a borsi átkelőnél. Amennyiben ez nem lehetséges, a nagyszalontaihoz és székelyhídihoz hasonló körülmények között nyissák meg a körösszegi átkelőt is a két ország között ingázók előtt, és ha ez sem megvalósítható, növeljék a személyzetet a székelyhídi átkelőnél.
Vasárnap délután úgy tűnt, hogy – a pénteki rövidzárlatot követően – a szükséges iratok birtokában újra zökkenőmentesen közlekedhetnek a magyar–román határ egyik oldalán élő, de a másikban dolgozó polgárok. De a lázukat megmérik.
Amint arról beszámoltunk, nemrég újabb lezárt átkelő megnyitását kérték a magyar–román határon, Pete–Csengersimánál. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke levélben fordult ez ügyben Marcel Vela belügyminiszterhez, illetve Kiss-Parciu Péterhez, Magyarország külgazdasági és külügyminisztériumának helyettes államtitkárához, ugyanis a járvány miatti megszorítások Szatmár térségében is lehetetlen helyzetbe hozták azokat, akik Romániában élnek és Magyarországon dolgoznak, vagy fordítva.
Pataki Csaba a napokban arról tájékoztatott, hogy többszöri egyeztetés után tisztázódott egy eljárásrend, amely világossá teszi a román–magyar határon az ingázók közlekedését.
A rendelkezés értelmében külön határátkelőhelyet kell biztosítani az áruszállításnak is, amelyre a román belügyminisztérium és az országos határrendészeti főfelügyelőség (IGPF) Szatmár megyében a Pete–Csengersima-határátkelőhelyet határozta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!