Ingatag lábakon áll az egészségügyi kártyavár: ismét működik az informatikai rendszer, de sok még a megoldanivaló

Kedden délután az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) szűkszavú közleményben tájékoztatott, hogy ismét üzembe helyezték az egészségbiztosítási kártyák számítógépes rendszerét. Arról is beszámoltak, hogy a rendszer szervizelésére megkötendő szerződés aláírásáig egy, az egészségügyi rendszer szakembereiből álló csoport felügyeli az informatikai hálózat működését.

A CNAS július 10-én jelentette be, hogy leállt az informatikai rendszer, ám az orvosok, gyógyszerészek szerint valójában csak akkor „ismerték be”, hiszen a rendszer július elejétől használhatatlan volt, de gyakorlatilag az év eleje óta folyamatosan akadozott.

Még messze az elvárt szint

Alapjáraton működik a rendszer, bár a 21. században elvárható szinttől még messze állunk – mondta el a Krónikának Szabó Péter. A Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke kifejtette, előfordul, hogy egy receptet villámgyorsan érvényesítenek, ám a következőnél már kiírja a program, hogy „Kérem, várjon”. Ilyenkor persze várnak – mondta a kamara elnöke. Hozzátette,

Orvosok: a működtető vállalja a felelősséget!

Kedden még akadozott, szerdán már jobban működött, kérdés, hogy ez meddig fog tartani – fogalmazott megkeresésünkre Szabó Soós Klára, a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke. Hozzátette, szerdán az orvosok képviselői Bukarestben egyeztettek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetőivel, azt kérve, hogy az informatikai rendszer lefagyásakor vállalják a következményeket. Más európai országokban is működik informatikai rendszer az egészségügyi ellátásban, ott is előfordulnak néha meghibásodások, ám olyankor a szolgáltatók offline dolgoznak tovább, az adatokat utólag a rendszer működtetője vezeti be – részletezte az orvos.

Ha az orvos nem teszi ezt meg, akkor a munkáért éjszakai műszakban fizetnie kell valakit. Mindenképpen a mi zsebünk, a mi időnk bánja” – szögezte le Szabó Soós Klára. Szerinte ha a leállások következményei az egészségbiztosítási pénztárt terhelnék, akkor jobban figyelne, hogy milyen szervert, programot vásárol, és azt hogyan működteti, vagyis „jobban csipkedné magát”.

Mindezt olyan körülmények között, hogy nem az orvos hibája, ha leáll a rendszer, és ezt nem is tudja kijavítani” – vázolta a hargitai szövetség elnöke. Hangsúlyozta, egy egészségügyi ellátó rendszer nem válhat egy rossz informatikai hálózat kiszolgáltatottjává.

Az egészségügyi kártyák használatát három éve, 2015 májusában tették kötelezővé, az új rendszer pedig már az első pillanattól kaotikus állapotokat okozott az ágazatban. Szakemberek már az első naptól arra panaszkodtak, hogy a rendszer nem működik megfelelően, gyakran akadozik, ez pedig jelentősen nehezíti és lassítja a munkát. Az elmúlt évek során a rendszer számtalan alkalommal leállt – ilyenkor a háziorvosoknak jellemzően több időt kellett fordítaniuk az adatok utólagos pótlására, mint pácienseik vizsgálatára és kezelésére.