Várni, csak várni. A kártyarendszer kaotikus állapotokat okozott az egészségügyben, ami négy év elteltével sem változott
Fotó: Pál Árpád
Valóban ismét használhatók az egészségbiztosítási kártyák, ám az informatikai rendszer még messze nem tökéletes. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak kellene vállalnia a felelősséget az esetleges újabb meghibásodásokért, és nem az orvosokat kellene terhelni az utólagos adatbevitellel.
2019. augusztus 08., 10:272019. augusztus 08., 10:27
2019. augusztus 08., 10:292019. augusztus 08., 10:29
Újra működik az elektronikus egészségbiztosítási kártyák országos számítógépes rendszere – erősítették meg a Krónikának nyilatkozó szakemberek.
Kedden délután az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) szűkszavú közleményben tájékoztatott, hogy ismét üzembe helyezték az egészségbiztosítási kártyák számítógépes rendszerét. Arról is beszámoltak, hogy a rendszer szervizelésére megkötendő szerződés aláírásáig egy, az egészségügyi rendszer szakembereiből álló csoport felügyeli az informatikai hálózat működését.
A CNAS július 10-én jelentette be, hogy leállt az informatikai rendszer, ám az orvosok, gyógyszerészek szerint valójában csak akkor „ismerték be”, hiszen a rendszer július elejétől használhatatlan volt, de gyakorlatilag az év eleje óta folyamatosan akadozott.
Alapjáraton működik a rendszer, bár a 21. században elvárható szinttől még messze állunk – mondta el a Krónikának Szabó Péter. A Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke kifejtette, előfordul, hogy egy receptet villámgyorsan érvényesítenek, ám a következőnél már kiírja a program, hogy „Kérem, várjon”. Ilyenkor persze várnak – mondta a kamara elnöke. Hozzátette,
Kedden még akadozott, szerdán már jobban működött, kérdés, hogy ez meddig fog tartani – fogalmazott megkeresésünkre Szabó Soós Klára, a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke. Hozzátette, szerdán az orvosok képviselői Bukarestben egyeztettek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetőivel, azt kérve, hogy az informatikai rendszer lefagyásakor vállalják a következményeket. Más európai országokban is működik informatikai rendszer az egészségügyi ellátásban, ott is előfordulnak néha meghibásodások, ám olyankor a szolgáltatók offline dolgoznak tovább, az adatokat utólag a rendszer működtetője vezeti be – részletezte az orvos.
Kártyavetés. A folyamatos rendszerhiba rengeteg fejfájást okozott
Fotó: Barabás Ákos
Rámutatott, az utólag módosított és kiegészített 2006/95-ös, az egészségügy reformjáról szóló törvényben világosan az áll, hogy az egészségbiztosítási pénztár kötelessége és feladata az informatikai rendszer adminisztrálása. „Ha mulasztás vagy hozzá nem értés miatt, bármilyen okból a rendszer leáll, ennek következményeit a biztosítási pénztárnak kellene viselnie.
Ha az orvos nem teszi ezt meg, akkor a munkáért éjszakai műszakban fizetnie kell valakit. Mindenképpen a mi zsebünk, a mi időnk bánja” – szögezte le Szabó Soós Klára. Szerinte ha a leállások következményei az egészségbiztosítási pénztárt terhelnék, akkor jobban figyelne, hogy milyen szervert, programot vásárol, és azt hogyan működteti, vagyis „jobban csipkedné magát”.
Mindezt olyan körülmények között, hogy nem az orvos hibája, ha leáll a rendszer, és ezt nem is tudja kijavítani” – vázolta a hargitai szövetség elnöke. Hangsúlyozta, egy egészségügyi ellátó rendszer nem válhat egy rossz informatikai hálózat kiszolgáltatottjává.
Az egészségügyi kártyák használatát három éve, 2015 májusában tették kötelezővé, az új rendszer pedig már az első pillanattól kaotikus állapotokat okozott az ágazatban. Szakemberek már az első naptól arra panaszkodtak, hogy a rendszer nem működik megfelelően, gyakran akadozik, ez pedig jelentősen nehezíti és lassítja a munkát. Az elmúlt évek során a rendszer számtalan alkalommal leállt – ilyenkor a háziorvosoknak jellemzően több időt kellett fordítaniuk az adatok utólagos pótlására, mint pácienseik vizsgálatára és kezelésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!