HIRDETÉS

Informatikai bumm sok kérdőjellel – a romániai IT-szektor az ország legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazatává nőtte ki magát

Makkay József 2018. szeptember 15., 08:19 utolsó módosítás: 2018. szeptember 18., 22:48

Minden más gazdasági ágazatot lekörözve, évente mintegy 10-20 százalékkal növekszik a romániai informatikai szektor. Ám a robbanásszerű fejlődéssel nem tud lépést tartani az informatikusképzés, ezért egyre több cég más területekről toborzott fiatalokat próbál betanítani.

Az IT-szakemberek nagyon keresettek, megbecsültek, óriási verseny van értük a munkaerőpiacon Fotó: Barabás Ákos

„Ha van olyan területe a romániai gazdaságnak, ami sikertörténet, az egyértelműen az informatika. Évente 10-20 százalékos növekedést ér el, és egyre nagyobb arányban járul hozzá a hazai össztermék (GDP) fejlődéséhez” – nyilatkozta lapunknak Simon Károly informatikus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója, a Székelyudvarhelyi IT Park Projekt szakmai koordinátora.

Ezen a területen Romániában mintegy 110-120 ezer ember dolgozik. Egyes becslések szerint ha ez a szám egyik napról a másikra megduplázódna, az sem volna elegendő. Az IT-szakemberek nagyon keresettek, megbecsültek, óriási verseny van értük a munkaerőpiacon.

HIRDETÉS

Ennek a mintegy százezer embernek a hetven százaléka négy központban – Kolozsváron, Bukarestben, Temesváron és Jászvásáron – dolgozik. Bizonyos szempontból a kincses város a legjelentősebb még akkor is, ha az összforgalmat tekintve valamivel elmarad Bukarest mögött. Kolozsvárra az jellemző, hogy elsősorban exportra dolgozik, az IT-cégek több mint 90 százaléka nagy nemzetközi szoftverprojekteket fejleszt. Bukarestben hangsúlyosabb az állami szektor megrendelése, és kevesebb az export. Kolozsvár gazdasági fejlődésében szemmel látható az IT-szektor szerepe, a kincses város gazdaságának ez a húzóágazata.  

Nyolcéves sikertörténet

Az IT-szektor kolozsvári megerősödésének körülményeiről egy olyan, neve elhallgatását kérő informatikus beszélt lapunknak, aki a Mercedes gépkocsikat gyártó németországi gyáróriás számára dolgozik logisztikai programokon a több száz kolozsvári IT-cég egyikében. A kincses városban már 1989 előtt nagy állami számítástechnikai központ működött. „A mai Sigma Center területén, a Hajnal negyedben a nyolcvanas években számítástechnikai kutatóintézetben dolgoztam, ahol számítógép-összeszerelő üzem és szoftverfejlesztő vállalat is működött. Akkoriban mi voltunk a hazai számítástechnikai ipar egyik legfontosabb központja jól képzett szakemberekkel” – magyarázza.
A hazai és a KGST-tagállamok piacaira termelő kolozsvári állami vállalat a rendszerváltás után megfeneklett: az elavult technológia miatt a teljes számítógépközpontot leszerelték, a szakemberek zöme pedig Nyugat-Európába távozott. A kommunista időkbeli informatikusképzés minőségét jelzi, hogy a legtöbb IT-szakember Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban futott be karriert.

A kolozsvári IT-szektor újraszerveződése, újraindulása 2010-re tehető. Az évtized végére kezdtek hazatérni az addig külföldön dolgozó szakemberek, idehaza egymás után alapították cégeiket vagy elszegődtek már működő vállalatokhoz.

Ebből a kezdeti „robbanásból” alakult ki a mai kolozsvári, illetve erdélyi IT-szektor, amely mintegy nyolc év alatt a rendszerváltás utáni romániai gazdaság legnagyobb sikertörténetét írja. A bukaresti gazdasági minisztérium részvételével a legerősebb 23 kolozsvári számítástechnikai cég 2012-ben megalakította a Kolozsvár IT Innovációs Klasztert, amelynek a szakembereket képző kolozsvári egyetemek is tagjaivá váltak. Ekkor fogalmazták meg a Szilícium-völgy projektet. A városvezetőség minden segítséget megígért az ágazat fejlesztéséhez.

Az Egyesült Államokban, a San Francisco-öböl déli részén, a San José központtal működő, számítástechnikai csúcstechnológia fejlesztésében elhíresült Szilícium-völgy mintájára épülő és szerveződő kolozsvári projekt cégei romániai viszonylatban minden más területnél dinamikusabban fejlődnek: a kezdeti időszakban évi 50 százalékos növekedési rátát könyveltek el, ma ez az ütem 15-20 százalékra „csökkent”.

Nyugati megrendelők

A romániai IT-szektor sikertörténetéhez néhány kedvező nemzetközi fordulat is kellett. A távmunkára alapozó nyugat-európai és amerikai szoftverfejlesztés a kilencvenes években Indiában építette ki hídfőállásait. A dél-ázsiai ország azonban több szempontból sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A mérleg egyik serpenyőjében az olcsó munkaerő szerepelt, a másik oldalon azonban egyre több elégedetlenség gyűlt fel a megrendelők irányából. „Idegenvezetőnk” szerint komoly gondok adódtak a munkamorállal, másrészt a hatórás időeltolódás miatt nehézkes volt a kommunikáció a megrendelő és a bedolgozók között.

Ekkor került a figyelem középpontjába Kelet-Európa: először a németek fedezték fel, hogy Magyarországon, Romániában, illetve Szlovákiában hatalmas potenciál rejlik, és a német piaccal összehasonlítva az itteni munkaerő jóval olcsóbb.

Az utóbbi 10 évben kialakult munkarend szerint a magyarországi szakemberekkel elsősorban a jelenleg futó programok karbantartását végzik, Románia pedig az új szoftverek fejlesztése terén tűnt ki.

Az egyre több nyugat-európai és amerikai megrendelés annyira felfuttatta a romániai IT-szektort, hogy hirtelen nőni kezdtek a fizetések. Simon Károly egyetemi oktató szerint az órabérek szempontjából Románia már nem számít olcsó helynek, ha az informatikusok javadalmazását vizsgáljuk. Mégis jó egyensúly alakult ki a tudásszint, a képzés minősége és a bérek között, sok befektető számára ezért is vonzó a romániai piac.  

Lestrapált felsőoktatás

Miközben az egyre nagyobb szakemberhiány pótlására az IT-piac az eddiginél sokkal több informatikust vár el az egyetemektől, a felsőoktatás is súlyos humánerőforrás-gondokkal küszködik. A diáklétszám további növelésének legnagyobb akadálya, hogy egyre kevesebb fiatal szakember érdeklődik az oktatói pálya iránt. Simon Károly az eddigi informatikusképzés minőségét jónak tartja, de a jövőt illetően már nem túl optimista. Úgy véli,

ha valaki a magánszférában helyezkedik el, a kezdő oktatói bér három-négyszeresét is megkeresheti, ilyen körülmények között nehéz jó szaktudású fiatalokat toborozni egyetemi oktatónak.

„A bajokat fokozza, hogy nem történtek lépések az egyetemi oktatókkal szembeni elvárások észszerűsítése érdekében. Sok fiatalt azért sem vonz a tanári pálya, mert karrier szempontjából nehéz előrehaladni az oktatói ranglétrán” – magyarázza az egyetemi oktató.
Nemcsak a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatika Kara küzd egyre súlyosabb tanárhiánnyal, hanem a műszaki egyetem is, illetve minden olyan felsőfokú romániai intézmény, ahol informatikusokat képeznek. Egy pályakezdő fiatal számára nehéz nemet mondani a piac csábításának. A cégek már az egyetemi évek alatt kiszemelik a maguk embereit, és olyan fizetésajánlatokat tesznek, amely egy kezdőnek sok más szakterületen álomvilágnak tűnik.

 Szakirányú végzettség nélkül

„Mivel az egyetemek nem tudják pótolni az egyre nagyobb szakemberhiányt, jellemző, hogy bizonyos esetekben a cégek túl nagy kompromisszumot vállalnak a szakemberek felkészültségét illetően. Én ebben sok veszélyt látok. A programozás mindenképpen felsőfokú végzettséget igényel” – magyarázza Simon Károly, hozzátéve: vannak kivételek, akik magánúton is meg tudják tanulni a szakmát, de nem ez a jellemző. Szerinte

az ágazatban sok olyan állás is betöltésre vár, amely nem igényel programozói tudást, így el tudnak helyezkedni az IT-szektorban marketingesek, dizájnerek, különböző gazdasági szakemberek és más szakmák képviselői is.

A lapunknak név nélkül nyilatkozó kolozsvári informatikus viszont úgy látja, hogy sok cég számára eleve esélytelen arra várni, hogy az egyetemekről jól képzett szakembereket kapjanak. Ehelyett ma már sok informatikai cég szervez versenyvizsgákat olyan jelöltek számára, akik képesek megtanulni egy programozói nyelvet. „A jelentkezőknek logikai példákat adunk fel, és ezek alapján próbáljuk kiválogatni a megfelelő embereket. A jelentkezők között vannak mérnökök, tanárok, közgazdászok és más szakmák képviselői is. El kell mondanom, hogy a romániai oktatás gyenge színvonalát jelzi, hogy a logikai gondolkodást tesztelő versenyvizsgákon a jelentkezőknek maximum a 10 százalékát tudjuk alkalmazni, ugyanis nagyjából csak ennyi ember képes elsajátítani azt a szoftverkészítői tudást, ami mi elvárunk” – fogalmazott az informatikai szakember.

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS