Importfenyőt hoz az angyal

A piac által diktált fenyőfaárak miatt ma már eladhatatlan a helyi karácsonyfának való – állítják a gyergyószéki erdőtulajdonosok. Szerintük ez a magyarázata annak, hogy egy héttel az ünnep előtt a gyergyóiak többsége többnyire csak a szupermarketben tudja megvásárolni a fát, és ott sem talál mindenki kedvére valót.

Gyergyószentmiklóson sem a közbirtokosságnál, sem az erdőrendészeti hivatalnál nincs, és idén nem is lesz eladó fenyő, és a magánerdészethez is csak néhány tíz elkobzott fát szállított a rendőrség. Saját erdőből sem nagyon éri meg nagyobb mennyiséget kivágni, hisz az utánajárás, a vele való papírmunka többe kerül, mint amennyiért el lehet adni azt, állítják a szakterületen dolgozók.

A globalizáció hatása

„Már évek óta nem foglalkozunk karácsonyi fenyő értékesítésével. Nem jövedelmező. Próbálkoztunk földlabdás fenyők árusításával is, de a nyakunkon maradtak, a gyergyói ember nem ezekhez van szokva” – mondta el lapunknak Márton Tihamér, a gyergyószentmiklósi Erdei Termékeket Begyűjtő és Feldolgozó Központ vezetője. A közbirtokosságnál érdeklődve azt a választ kaptuk, hogy idén nem volt előirányozva végvágás, máskor így tudtak fát biztosítani a tagságnak.

A Gyergyói Erdőrendészeti Hivatalnál sincs idén egyetlen eladó fenyő sem, még elkobzott fát sem vitt be ide a rendőrség. A hivatalnál arról is beszámoltak, hogy a gondozásukban lévő erdőrészek tulajdonosai közül – legyen magánszemély vagy közbirtokosság – mindössze néhányan nyújtottak be kérést fenyőkivágásra. Márpedig ezzel a lépéssel kezdődik a hivatalos útja annak, hogy valaki saját erdejéből fát vághasson ki.

A Vadászok utcai magánerdészet az egyetlen szakhivatal Gyergyószentmiklóson, ahol igennel válaszoltak érdeklődésünkre, azonban gyorsan azt is hozzátették, hogy az eladni való fenyőfák száma mindössze 20 darab. Elkobzásból származnak, a rendőrség szállította be az erdészethez. Kérdésünkre, hogy mit tanácsolnak az érdeklődőknek, honnan szerezzék be a karácsonyfának valót, valamennyi megkérdezett az áruházakat nevezte meg. „Lehetett számítani erre. Ez a globalizáció hatása a piacra. Itthon nem lehet olyan áron eladni a karácsonyi fenyőt, hogy az meg is érje a tulajdonosoknak” – fogalmazott Bajcsi István, a magánerdészeti hivatal vezetője.

„Furcsállom, hogy más vidékről hozott örökzöldek közül válogathatunk mi itt, Gyergyóban, ahol az erdők tele vannak fenyővel. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy fát hoztak az erdeinkbe. Nekem nincs erdőrészem, Zetelakáról vásároltam a karácsonyfának valót” – nyilatkozta lapunknak egy gyergyószentmiklósi lakos. Másoktól is érdeklődve tudjuk, hogy akár Marosvásárhelyig is elmennek az emberek a karácsonyfáért. A gyergyói szupermarketben ugyanis kimondottan cserepes, félméteres fenyőket árusítanak 45–75 lej közötti áron.

Az erdőt óvják az ültetvénnyel

Meglátogattuk azt a gyergyóújfalvi faültetvényt is, ahol kisebb-nagyobb méretű ezüstfenyők közül válogathat a vásárló. Bányász József gazdaságában nem ez a „húzóág”, és a tervek szerint nem is ebből kíván megélhetést teremteni a család. „Adott volt egy 10 áras terület, amit hasznosítani szerettünk volna. Nem a legjobb a föld, így jutottunk az ötletig, hogy fenyőfával ültessük be. Öt éve ültettük az első 100 darab csemetét, azóta évente ugyanennyivel egészítettük ki. Most nőtt oda az első széria, hogy kivágható” – meséli Bányász József.

Mint mondja, az ültetvényt, bár teljesen hivatalosan gazdálkodnak rajta, nem üzleti céllal alakították ki. „Ennek az elképzelésnek nem volt »vállalkozásszaga«. Egyszerűen azért csináljuk, hogy az erdőt ne csonkítsuk. Sajnálom kivágni a legszebb fenyőfát, márpedig az a karácsonyfának való. Családunkban általában három-négy letört fahegyet díszítünk fel, épp úgy néz ki, mint egy szép karácsonyfa. Tavaly például vásároltuk a fát, csakhogy ne bántsuk az erdőt” – magyarázza Bányász József az ültetvény kialakításának fő okát. Mint mondja, az erdőt óvják azok is, akik tőle vásárolnak.

Eddig mintegy 25 érdeklődőt szolgált ki, legtöbbjük gyergyószentmiklósi, de Székelyudvarhelyről is jöttek az egyébként mezőgazdasági kultúraként besorolt ezüstfenyőért. Aki innen vesz, azok közül többen tudatosan a helyi termelőket részesítik előnyben, mások nem kívánnak hozzájárulni a falopásokhoz azzal, hogy a kupecektől vásárolnak, tudtuk meg a termesztőtől.

Bányász József egyébként nem az egyetlen Újfaluban, akinek fenyőültetvénye van, ennek ellenére senkivel sem kíván versenyezni. „Azt szeretném, ha mindenkinek lenne saját ültetvénye, mert akkor nem kellene az erdőből kivágni a fát. Nem akarok versenyezni senkivel. Ha nem viszik el a fáimat, hát itt maradnak, ennyi. Esetleg a lombját koszorúnak lehet majd értékesíteni, vagy ha nagyra nő, tűzifának” – látja az ültetvény jövőjét a termesztő.

Norvégiai fenyő a szentgyörgyi piacokon

Az állami erdészeti hivatal évről évre kevesebb fát dob piacra Kovászna megyében is, tavaly például mindössze 250 fát vágtak ki. Ezt azzal magyarázzák, hogy a visszaszolgáltatások miatt megcsappant a területük. Az állami erdőkből kivágott fenyőfát 25–30 lejért árulják, ám egy-egy munkapontra mindössze tucatnyi fa kerül, amit pillanatok alatt értékesítenek. Így a lakosság nagy része kénytelen a magánerdőkből származó vagy külföldi faiskolákból behozott fenyőket megvásárolni.

Petrás Jolán, a sepsiszentgyörgyi piacgondnokság vezetője lapunknak elmondta, eddig öt árussal kötöttek szerződést, a hatodik a minap érdeklődött. Sokan már szeptemberben kértek eligazítást, hogy be tudják szerezni az engedélyeket. Elmondása szerint eddig csupán egy árus jelentkezett, hogy saját ültetésű fát értékesítene, a többiek külföldről, Norvégiából, Ausztriából hozzák. Az egyik árus elmondta, néhány száz fát hozott Norvégiából, ugyanis tavaly is nagy volt a kereslet, mindenik gazdára talál. „Annyira bürokratikus az engedélyeztetés, holott semmi különbség nem kellene legyen, hogy valaki banánt vagy fenyőt importál. Miután Románia erdeinek a felét kivágták, épp az importfenyőfák esetében szigorítják az engedélyeztetést” – panaszkodott Petrás Jolán.

A háromszéki megyeszékhelyen egyelőre két árusnál lehet beszerezni a karácsonyfát, a kisebb méretű zöld fenyőt talppal már 60 lejért meg lehet vásárolni, a nagyobb ezüstfenyők 150–200 lejbe kerülnek, a plafonig érő fenyőóriásokért 300 lejt kérnek. Ottjártunkkor még kevesen érdeklődtek, ám az árusok szerint érdemes idejében beszerezni a fát, hiszen a szebbeket kiválogatják, utolsó napokra már csak a gyengébbek maradnak. Becslések szerint a városban több mint tízezer háztartásban díszítenek fenyőt.

Kovászna megyében néhány éve az ország többi megyéjéhez viszonyítva szigorúbban felügyelik a fenyőértékesítést, a rendőrség csak azok esetében engedélyezi a tevékenységet, akik nyugtát tudnak kiállítani. Hiába érkezik meg az erdőtulajdonos a törvényesen bélyegzett fával, ha magánszemélyként nem tud nyugtát adni, nem adhatja el a fenyőket.

Nagy választék tavalyi áron

Az erdélyi városok többségében minden méretben és áron beszerezhető a karácsonyfának való. Marosvásárhelyen a piacokon 120 lejért kínálják megvételre a fenyőket. A nagyállomás melletti áruház parkolójában a Szilágy megyei Kémerről érkezett árusok már 130–180 lejt kérnek a saját ültetvényről származó, 175–250 centiméteres normandiai fenyőért.

Kolozsváron, a Széchenyi (Mihai Viteazul) téri belvárosi piacon minden igényt kielégítő a kínálat mind a fák méretét, mind az árat illetően. Az egyik árus elmondta: 5 lejtől 150 lejig minden méretben és árban lehet nála karácsonyfát vásárolni. Előbbi inkább kis fenyőágra emlékeztet, tökéletes választás annak, aki nem szereti a felhajtást, vagy spórolni akar. A nagy fákból viszont itt is kevés van.

Nagyváradon is ellepték a piacokat és a bevásárlóközpontok parkolóit a fenyőfák, és az árak sem nőttek tavalyhoz képest. A nagypiacon már 40 lejért is lehet kisebb fát vásárolni, a 170 centiméternél magasabbakra azonban már akár száz lejt is rá kell áldozni. A bevásárlóközpontok parkolóiban 80 lej körül mozognak az árak, az óriásfenyők viszont 200 lejnél is drágábbak. Cserepes fenyőket a várbeli karácsonyi vásáron is árulnak 60–130 lejért. Az erdészeti hivatal idén Nagyváradon is kizárólag az elkobzott fenyőket árusítja.