Valóság vagy illúzió? Fontos témát járt körül az idei Filmtettfeszt szakmai konferenciája
Fotó: Filmtett Egyesület
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák. Nem véletlen, hogy a Filmtettfeszt idei szakmai konferenciája is erről szólt: a mozi születésétől a szovjet montázsokon át egészen a deepfake-videókig vezetett az út, miközben újra és újra ugyanaz a kérdés merült fel: miért hisszük el a fikciót, ha úgy van tálalva, mintha valóság lenne.
2025. október 02., 13:582025. október 02., 13:58
A Filmtett Egyesület és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság immár harmadszor szervezett közös konferenciát a médiatudatosság jegyében. A rendezvény a Filmtettfeszt keretében zajlott, és minden évben más szempontból közelítette meg a média működését és hatásait. Zágoni Bálint, a Filmtett elnöke ezúttal azt javasolta: a tavalyi romániai választások nyomán legyen a központi téma a manipuláció, illetve a dezinformáció, hiszen aligha van időszerűbb kérdés ma, mint az, hogy miként alakítják a képek, hírek és narratívák a közgondolkodást.
A Média – hatalom a szavakban és a képekben címet viselő konferencia előadásai éppen ezért több, eltérő irányból közelítették meg a kérdést:
A változatos nézőpontok közös pontja mégis ugyanaz volt: a valóság és a fikció határának állandó elmosódása.
A konferencia első előadója, Sára Balázs Balázs Béla-díjas operatőr a mozi születését idézte fel, azt, hogy a manipuláció már a kezdetektől jelen volt a filmgyártásban.
amit az is bizonyít, hogy a Lumière-fivérek híres vetítésén az emberek szó szerint menekültek a vászonról, amikor a vonat közeledett feléjük.
A kastélyt a szép oldaláról vagy a romos oldaláról fényképezi? A jelenetet gyors vágásokkal izgalmassá teszi, vagy hosszú beállításokkal elnyújtja a feszültséget?
Fotó: Filmtett Egyesület
A szovjet montázsiskola felfedezte, hogy két kép egymás mellé vágása teljesen új jelentést hoz létre. Orson Welles 1938-as rádiójátéka, a Világok harca pedig bebizonyította: pusztán hanggal is pánikot lehet kelteni. És akkor még nem beszéltünk a 21. századi deepfake-videókról, ahol Morgan Freeman németül vagy franciául beszél – tökéletes illúzióként.
A 2023-as év ikonikus hamis képe volt a fehér pufikabátban pózoló pápa. A fotó bejárta a világot, milliók osztották meg, és szinte senki sem kérdőjelezte meg. Ez a kép szimbólummá vált: a 21. század embere vágyik az illúziókra, még akkor is, ha tudja, hogy nem igaz.
Egyre gyorsabban fejlődik a deepfake technológia, és ennek nemcsak pozitívak a következményei, hiszen számos társadalmi, gazdasági, politikai területen használhatják megtévesztésre.
Deák Dániel, a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál igazgatója a filmes szakma egyik árnyoldalát mutatta be: a kamufesztiválok világát. Mint rámutatott, napjainkban több mint húszezer filmfesztivált tartanak számon a világon, de ezeknek jó része csak üzleti lehúzás.
Marad a siker illúziója – egy jól mutató koszorú a plakáton, egy gyors poszt a közösségi médiában.
Ez a jelenség különösen veszélyes a kelet-európai közegben, ahol a fiatal filmesek gyakran irreális elvárásokkal indulnak: azonnali Cannes-i vagy Oscar-szereplést akarnak. A kamufesztivál gyors sikerélményt kínál, de hosszú távon rombolja a hitelességet.
Csibi László, a BBTE a Magyar Film és Média Intézetének vezetője az emlékezetpolitika torzulásairól beszélt.
A legenda mégis fennmaradt, mert így egyszerűbb: a felelősséget a „rossz filmesekre” lehetett hárítani. Rámutatott, hogy ez a történet tökéletes példája annak, hogyan válik fikció valósággá – és hogyan alakul át a kollektív emlékezet is.
Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője a korhatár-besorolás mindennapi kérdéseit járta körül.
A szakember hangsúlyozta, hogy a besorolási rendszer nem öncélú korlátozás, hanem egyfajta védőháló, amely igyekszik mérsékelni a káros hatásokat, miközben teret hagy a művészetnek is. Szó esett arról, hogyan változott a szemlélet az elmúlt években: a korábbi évtizedekben a durva nyelvezet vagy az erőszak ábrázolása számított elsődlegesnek, ma viszont egyre inkább a pszichés terhelés és a digitális közeg hatása kerül előtérbe.
Fotó: Filmtett Egyesület
Galambos István, az NMHH igazgatóhelyettese előadásában abból indult ki, hogy minden kommunikáció szükségszerűen szelekció. Amikor egy újságíró címet ad egy cikknek, amikor egy vágó kivág egy jelenetet, amikor egy politikus hangsúlyoz egy mondatot – mindig van benne irányítás, mindig van benne torzítás.
Az előadás sokakban rezonált, mert a tavalyi választások után különösen élesen érződik: a közélet tele van történetekkel, amelyek féligazságokból építkeznek. Galambos szerint azonban a manipuláció fogalmát érdemes árnyaltabban kezelni: nem minden „ráhatás” rosszindulatú. Egy társadalmi kampány, amely a dohányzás ellen lép fel, ugyanúgy hatással akar lenni a közönségre, mint egy reklám vagy egy politikai szlogen – a különbség az etikai keretekben rejlik.
Mert a manipuláció teljes kizárása lehetetlen – de a tudatos befogadás megtanulható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!