
Valóság vagy illúzió? Fontos témát járt körül az idei Filmtettfeszt szakmai konferenciája
Fotó: Filmtett Egyesület
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák. Nem véletlen, hogy a Filmtettfeszt idei szakmai konferenciája is erről szólt: a mozi születésétől a szovjet montázsokon át egészen a deepfake-videókig vezetett az út, miközben újra és újra ugyanaz a kérdés merült fel: miért hisszük el a fikciót, ha úgy van tálalva, mintha valóság lenne.
2025. október 02., 13:582025. október 02., 13:58
A Filmtett Egyesület és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság immár harmadszor szervezett közös konferenciát a médiatudatosság jegyében. A rendezvény a Filmtettfeszt keretében zajlott, és minden évben más szempontból közelítette meg a média működését és hatásait. Zágoni Bálint, a Filmtett elnöke ezúttal azt javasolta: a tavalyi romániai választások nyomán legyen a központi téma a manipuláció, illetve a dezinformáció, hiszen aligha van időszerűbb kérdés ma, mint az, hogy miként alakítják a képek, hírek és narratívák a közgondolkodást.
A Média – hatalom a szavakban és a képekben címet viselő konferencia előadásai éppen ezért több, eltérő irányból közelítették meg a kérdést:
A változatos nézőpontok közös pontja mégis ugyanaz volt: a valóság és a fikció határának állandó elmosódása.
A konferencia első előadója, Sára Balázs Balázs Béla-díjas operatőr a mozi születését idézte fel, azt, hogy a manipuláció már a kezdetektől jelen volt a filmgyártásban.
amit az is bizonyít, hogy a Lumière-fivérek híres vetítésén az emberek szó szerint menekültek a vászonról, amikor a vonat közeledett feléjük.
A kastélyt a szép oldaláról vagy a romos oldaláról fényképezi? A jelenetet gyors vágásokkal izgalmassá teszi, vagy hosszú beállításokkal elnyújtja a feszültséget?
Fotó: Filmtett Egyesület
A szovjet montázsiskola felfedezte, hogy két kép egymás mellé vágása teljesen új jelentést hoz létre. Orson Welles 1938-as rádiójátéka, a Világok harca pedig bebizonyította: pusztán hanggal is pánikot lehet kelteni. És akkor még nem beszéltünk a 21. századi deepfake-videókról, ahol Morgan Freeman németül vagy franciául beszél – tökéletes illúzióként.
A 2023-as év ikonikus hamis képe volt a fehér pufikabátban pózoló pápa. A fotó bejárta a világot, milliók osztották meg, és szinte senki sem kérdőjelezte meg. Ez a kép szimbólummá vált: a 21. század embere vágyik az illúziókra, még akkor is, ha tudja, hogy nem igaz.

Egyre gyorsabban fejlődik a deepfake technológia, és ennek nemcsak pozitívak a következményei, hiszen számos társadalmi, gazdasági, politikai területen használhatják megtévesztésre.
Deák Dániel, a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál igazgatója a filmes szakma egyik árnyoldalát mutatta be: a kamufesztiválok világát. Mint rámutatott, napjainkban több mint húszezer filmfesztivált tartanak számon a világon, de ezeknek jó része csak üzleti lehúzás.
Marad a siker illúziója – egy jól mutató koszorú a plakáton, egy gyors poszt a közösségi médiában.
Ez a jelenség különösen veszélyes a kelet-európai közegben, ahol a fiatal filmesek gyakran irreális elvárásokkal indulnak: azonnali Cannes-i vagy Oscar-szereplést akarnak. A kamufesztivál gyors sikerélményt kínál, de hosszú távon rombolja a hitelességet.
Csibi László, a BBTE a Magyar Film és Média Intézetének vezetője az emlékezetpolitika torzulásairól beszélt.
A legenda mégis fennmaradt, mert így egyszerűbb: a felelősséget a „rossz filmesekre” lehetett hárítani. Rámutatott, hogy ez a történet tökéletes példája annak, hogyan válik fikció valósággá – és hogyan alakul át a kollektív emlékezet is.
Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője a korhatár-besorolás mindennapi kérdéseit járta körül.
A szakember hangsúlyozta, hogy a besorolási rendszer nem öncélú korlátozás, hanem egyfajta védőháló, amely igyekszik mérsékelni a káros hatásokat, miközben teret hagy a művészetnek is. Szó esett arról, hogyan változott a szemlélet az elmúlt években: a korábbi évtizedekben a durva nyelvezet vagy az erőszak ábrázolása számított elsődlegesnek, ma viszont egyre inkább a pszichés terhelés és a digitális közeg hatása kerül előtérbe.
Fotó: Filmtett Egyesület
Galambos István, az NMHH igazgatóhelyettese előadásában abból indult ki, hogy minden kommunikáció szükségszerűen szelekció. Amikor egy újságíró címet ad egy cikknek, amikor egy vágó kivág egy jelenetet, amikor egy politikus hangsúlyoz egy mondatot – mindig van benne irányítás, mindig van benne torzítás.
Az előadás sokakban rezonált, mert a tavalyi választások után különösen élesen érződik: a közélet tele van történetekkel, amelyek féligazságokból építkeznek. Galambos szerint azonban a manipuláció fogalmát érdemes árnyaltabban kezelni: nem minden „ráhatás” rosszindulatú. Egy társadalmi kampány, amely a dohányzás ellen lép fel, ugyanúgy hatással akar lenni a közönségre, mint egy reklám vagy egy politikai szlogen – a különbség az etikai keretekben rejlik.
Mert a manipuláció teljes kizárása lehetetlen – de a tudatos befogadás megtanulható.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Miután egy nemrég az európai uniós helyreállítási alap (PNRR) keretében felújított mozdony meghibásodott, majd a felmentésül küldött másik is, órákra Arad és Temesvár között rekedtek egy szerelvény utasai.
Nemzetközi rendőri együttműködés eredményeként Indonéziában elfogták Costinel Cosmin Zuleamot, a 2023-ban történt nagyszebeni rablógyilkosság harmadik vádlottját – közölte csütörtökön a Román Rendőrség.
Több mint két hektárnyi területet alakítanak át tematikus parkká a dél-erdélyi Fogaras városában, amely hűen reprodukálja Románia térképét, ahol az ország földrajzi középpontját is megjelölik.
Kolozsváron letartóztatták azt a 23 éves férfit, akit Franciaországban köröztek, mert október végén Molsheimben megölte édesanyját – közöltéka helyi hatóságok és a strasbourgi ügyészség.
Megbírságoltak egy 15 éves fiút, aki hamis bejelentést tett egy gyilkosságról a 112-es segélyhívó számon – számolt be szerdán a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
A jégcsapok lezuhanása veszélyes lehet, ezért el kell távolítani az épületekről – hívta fel a figyelmet a román katasztrófavédelem (IGSU).
szóljon hozzá!