Valóság vagy illúzió? Fontos témát járt körül az idei Filmtettfeszt szakmai konferenciája
Fotó: Filmtett Egyesület
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák. Nem véletlen, hogy a Filmtettfeszt idei szakmai konferenciája is erről szólt: a mozi születésétől a szovjet montázsokon át egészen a deepfake-videókig vezetett az út, miközben újra és újra ugyanaz a kérdés merült fel: miért hisszük el a fikciót, ha úgy van tálalva, mintha valóság lenne.
2025. október 02., 13:582025. október 02., 13:58
A Filmtett Egyesület és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság immár harmadszor szervezett közös konferenciát a médiatudatosság jegyében. A rendezvény a Filmtettfeszt keretében zajlott, és minden évben más szempontból közelítette meg a média működését és hatásait. Zágoni Bálint, a Filmtett elnöke ezúttal azt javasolta: a tavalyi romániai választások nyomán legyen a központi téma a manipuláció, illetve a dezinformáció, hiszen aligha van időszerűbb kérdés ma, mint az, hogy miként alakítják a képek, hírek és narratívák a közgondolkodást.
A Média – hatalom a szavakban és a képekben címet viselő konferencia előadásai éppen ezért több, eltérő irányból közelítették meg a kérdést:
A változatos nézőpontok közös pontja mégis ugyanaz volt: a valóság és a fikció határának állandó elmosódása.
A konferencia első előadója, Sára Balázs Balázs Béla-díjas operatőr a mozi születését idézte fel, azt, hogy a manipuláció már a kezdetektől jelen volt a filmgyártásban.
amit az is bizonyít, hogy a Lumière-fivérek híres vetítésén az emberek szó szerint menekültek a vászonról, amikor a vonat közeledett feléjük.
A kastélyt a szép oldaláról vagy a romos oldaláról fényképezi? A jelenetet gyors vágásokkal izgalmassá teszi, vagy hosszú beállításokkal elnyújtja a feszültséget?
Fotó: Filmtett Egyesület
A szovjet montázsiskola felfedezte, hogy két kép egymás mellé vágása teljesen új jelentést hoz létre. Orson Welles 1938-as rádiójátéka, a Világok harca pedig bebizonyította: pusztán hanggal is pánikot lehet kelteni. És akkor még nem beszéltünk a 21. századi deepfake-videókról, ahol Morgan Freeman németül vagy franciául beszél – tökéletes illúzióként.
A 2023-as év ikonikus hamis képe volt a fehér pufikabátban pózoló pápa. A fotó bejárta a világot, milliók osztották meg, és szinte senki sem kérdőjelezte meg. Ez a kép szimbólummá vált: a 21. század embere vágyik az illúziókra, még akkor is, ha tudja, hogy nem igaz.
Egyre gyorsabban fejlődik a deepfake technológia, és ennek nemcsak pozitívak a következményei, hiszen számos társadalmi, gazdasági, politikai területen használhatják megtévesztésre.
Deák Dániel, a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál igazgatója a filmes szakma egyik árnyoldalát mutatta be: a kamufesztiválok világát. Mint rámutatott, napjainkban több mint húszezer filmfesztivált tartanak számon a világon, de ezeknek jó része csak üzleti lehúzás.
Marad a siker illúziója – egy jól mutató koszorú a plakáton, egy gyors poszt a közösségi médiában.
Ez a jelenség különösen veszélyes a kelet-európai közegben, ahol a fiatal filmesek gyakran irreális elvárásokkal indulnak: azonnali Cannes-i vagy Oscar-szereplést akarnak. A kamufesztivál gyors sikerélményt kínál, de hosszú távon rombolja a hitelességet.
Csibi László, a BBTE a Magyar Film és Média Intézetének vezetője az emlékezetpolitika torzulásairól beszélt.
A legenda mégis fennmaradt, mert így egyszerűbb: a felelősséget a „rossz filmesekre” lehetett hárítani. Rámutatott, hogy ez a történet tökéletes példája annak, hogyan válik fikció valósággá – és hogyan alakul át a kollektív emlékezet is.
Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője a korhatár-besorolás mindennapi kérdéseit járta körül.
A szakember hangsúlyozta, hogy a besorolási rendszer nem öncélú korlátozás, hanem egyfajta védőháló, amely igyekszik mérsékelni a káros hatásokat, miközben teret hagy a művészetnek is. Szó esett arról, hogyan változott a szemlélet az elmúlt években: a korábbi évtizedekben a durva nyelvezet vagy az erőszak ábrázolása számított elsődlegesnek, ma viszont egyre inkább a pszichés terhelés és a digitális közeg hatása kerül előtérbe.
Fotó: Filmtett Egyesület
Galambos István, az NMHH igazgatóhelyettese előadásában abból indult ki, hogy minden kommunikáció szükségszerűen szelekció. Amikor egy újságíró címet ad egy cikknek, amikor egy vágó kivág egy jelenetet, amikor egy politikus hangsúlyoz egy mondatot – mindig van benne irányítás, mindig van benne torzítás.
Az előadás sokakban rezonált, mert a tavalyi választások után különösen élesen érződik: a közélet tele van történetekkel, amelyek féligazságokból építkeznek. Galambos szerint azonban a manipuláció fogalmát érdemes árnyaltabban kezelni: nem minden „ráhatás” rosszindulatú. Egy társadalmi kampány, amely a dohányzás ellen lép fel, ugyanúgy hatással akar lenni a közönségre, mint egy reklám vagy egy politikai szlogen – a különbség az etikai keretekben rejlik.
Mert a manipuláció teljes kizárása lehetetlen – de a tudatos befogadás megtanulható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.
A medvék és a vaddisznók ma már nemcsak az erdőkben, hanem a hírekben is állandó szereplők, lapunk is gyakran beszámol arról, hogy erdélyi városok utcáin kóborolnak.
Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.
A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.
Hatalmas érdeklődés övezi Orbán Viktor hagyományos előadását a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Szombaton délelőtt teljesen megtelt a tusnádfürdői rendezvénynek otthont adó kemping nagyszínpada előtti placc.
Borítékolható az ádáz politikai küzdelem Magyarországon az áprilisi választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt és az ellenzékbe került Fidesz között, ebből a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága is kapott ízelítőt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!