Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter cáfolata ellenére a Hargita és Kovászna megyei egészségügyi igazgatóságok vezetői lapunknak megerősítették, hogy a szaktárca körlevélben fordult a hivatalokhoz. Az illetékesek elmondása szerint azonban az egészségügyi minisztérium nem a anyanyelvi jogok érvényesítésére szólította fel a hatóságokat, hanem jelentést kért a magyar és német ajkúak nyelvi jogainak tiszteletben tartásáért hozott intézkedésekről.
2013. június 03., 18:562013. június 03., 18:56
A kérdések arra vonatkoztak, hogy a magyar és német betegek, illetve a szociális intézmények kedvezményezettjei tudnak-e anyanyelvükön kommunikálni az intézményekben, a körlevél ugyanakkor a kétnyelvű feliratokra is rákérdezett. A válaszokat angol nyelven kellett megfogalmazni. A szaktárca a megyei adatokból összesített jelentést készít az Európai Tanácsnak, amely a Romániában 2008-ban ratifikált Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Charta érvényesítéséről ötévente kér jelentést a kormánytól.
SZNT: legyen hivatalos nyelv a magyar
Nem regionális, hanem hivatalos nyelvvé kell tenni a magyar nyelvet Székelyföldön – hívta fel a figyelmet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A szervezet és Izsák Balázs elnök közleményben üdvözölte, hogy az RMDSZ kongresszusi dokumentumában javasolja, hogy a román hivatalos nyelv mellett a nemzeti kisebbségek nyelvét is hivatalos nyelvként lehessen használni egyes régiókban. Az SZNT már 2009-ben kezdeményezte a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását Székelyföldön. Ez azt jelenti, hogy a magyar nyelv jogállása azonossá válna az állam nyelvével, és Székelyföld minden polgárának joga lenne azonos feltételek mellett használni szóban és írásban mindkét nyelvet. Az SZNT ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája szerint kisebbségi vagy regionális nyelvnek minősülnek azok, amelyeket „az állam olyan polgárai hagyományosan használnak, akik az állam fennmaradó népességénél számszerűen kisebb csoportot alkotnak, és amelyek különböznek az állam hivatalos nyelvétől/nyelveitől.” Eszerint a magyar nyelv már most kisebbségi, illetve regionális nyelvnek minősül.
Tar Gyöngyi, a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője lapunknak elmondta: a hozzájuk tartozó intézményekben megvizsgálták a nyelvi jogok érvényesülését, és arra a következtetésre jutottak, hogy minden kórházban, a mentőállomáson és más szociális intézményben a magyar és német betegek anyanyelvükön részesülhetnek gondozásba.
Szerinte ugyanakkor akadályt jelent a kommunikációban, hogy a hatóságok az alkotmányra vagy a közigazgatási törvényre hivatkozva időről időre felszólítják a székelyföldi intézményeket, hogy a hivatalos dokumentumokban használják kizárólag a román nyelvet, ezért a kórlapok és a kibocsátó levelek román nyelven íródnak. Szintén gondot jelent, hogy versenyvizsgán nem lehet feltétel a magyar nyelv ismerete, ezt általában azzal az indokkal óvják meg, hogy diszkriminálja a román lakosságot.
Az anyanyelvi ellátás a gyógyulásban is segít
Tar Gyöngyi a körlevélre küldött válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény nem elég egyértelmű, így a kétnyelvűség általában az intézmények vezetőinek elhatározásán múlik. „Az egészségügy különösen érzékeny terület ebből a szempontból, hiszen a beteg számára már az is kommunikációs korlátot jelent, hogy rosszul érzi magát, ezért fontos, hogy anyanyelvén kapjon információkat. A beteg gyógyulása szempontjából is elsődleges, hogy megértse, mi történik vele, és hogy a továbbiakban mik a teendői” – hangsúlyozta Tar Gyöngyi. Hozzátette: kérdéses, hogy a válaszaikból mi kerül be a kormány jelentésébe.
A kétnyelvűség többletköltséget és többletmunkát jelent, így általában ott érvényesül, ahol ezt valaki felvállalja – vélekedett Ágoston László, a Kovászna megyei egészségügyi hatóság vezetője. „Az igazgatóság egyik munkatársa például minden közérdekű dokumentumot és űrlapot lefordít magyar nyelvre. Ezért azonban nem kap pluszjuttatást” – magyarázta Ágoston a Krónika megkeresésére.
Az igazgató szerint a székelyföldi megyékben az orvosnak is érdeke, hogy megértesse magát a magyar betegekkel, különben elveszíti pácienseit. Így ha az orvos nem is tud magyarul, gondoskodik arról, hogy az asszisztens vagy az orvos-írnok beszélje mindkét nyelvet, és tudjon fordítani.
Mint ismeretes, az Agerpres hírügynökség pénteken számolt be a minisztérium körleveléről. Eugen Nicolăescu azonban cáfolta, hogy az általa vezetett tárca bármilyen körlevelet is küldött volna a megyei hatóságoknak.
Tragikus medvetámadás történt Beszterce-Naszód megyében: egy 53 éves nő életét vesztette, miután egy medve rátámadt a Telcs községhez közeli dombvidékén.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több régiójára.
Őrizetbe vettek egy 45 éves gyulafehérvári férfit, aki pénteken egy éles tárggyal megtámadott egy 12 éves kislányt és annak édesapját Gyulafehérváron – közölte szombaton a Fehér megyei rendőr-főkapitányság.
A Kolozs Megyei Tanács beavatkozási és elsősegélynyújtó-pontot hoz létre a Tarnica-tónál, miután jelentősen megnőtt a térségben történt balesetek száma.
Videót tett közzé a belügyminisztérium a Bihar megyei Pelbárthida településen meggyilkolt 18 éves lány feltételezett gyilkosának elfogásáról. A felvételeken az is látható, amint a férfi közvetlenül az elfogása után beismeri tettét a rendőrök előtt.
Gyermekpénz csak annak, aki rendszeresen jár iskolába? Az RMDSZ szerint az új rendszer csökkentené az iskolaelhagyást, a bírálók viszont attól tartanak, a legszegényebb családokat sújtaná. A tervezet kezdeményezőjét és iskolaigazgatót kérdeztünk.
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
szóljon hozzá!