Illegális bányaépítésbe kezdtek Felsőcsertésen

A szakhatóság azután kereste meg a kormány területi képviseletét, hogy civil szervezetek feljelentése alapján elrendelt vizsgálata megállapította: a felsőcsertési önkormányzat a törvényes előírások áthágásával bocsátott ki építkezési engedélyt a településre tervezett bányaberuházásra.

Környezetvédő szervezetek eddig több mint 11 ezer aláírással ellátott petícióban követelik Klaus Johannis államfőtől a csertési munkálatok leállítását.

A felsőcsertési polgármesteri hivatal tavaly szeptemberben állított ki építkezési engedélyt a Deva Gold Rt. számára, amely alapján a bányatársaság neki is látott a színesfémbányászat előkészítésének a Hunyad megyei településen.

A Déva közelében fekvő község határában már idén megkezdenék az arany- és ezüstérc cianidos módszerrel történő kitermelését. Az ország egyik leggazdagabb színesfém-lelőhelyén fekvő Felsőcsertés környékét már tavaly ősszel „megszállták\" a kanadai Eldorado Gold tulajdonában lévő dévai cég erőgépei, és az egykori állami bányászat újraindítása érdekében már felépítettek egy raktárcsarnokot, gőzerővel zajlik a teraszosítás és a zagytározó kialakítása.

A romániai bányászati tevékenység megfigyelésére, a civil társadalom és a helyi közösségek egységes fellépésének koordinálására szakosodott Mining Watch már tavaly októberben arra figyelmeztetett, hogy a munkálatok hatósági jóváhagyás nélkül zajlanak Felsőcsertésen. Ráadásul a projekt részben Natura 2000 hálózathoz tartozó védett területet is érint, ahol tilos lenne meddőhányót és felszíni tárnákat kiépíteni.

A civil szervezet feljelentést tett az állami építkezési felügyelőségnél, továbbá megtámadta a bíróságon a kanadai-román társaság környezetvédelmi engedélyét. A Hunyad megyei környezetvédelmi hatóság a helyszínen folytatott vizsgálat alapján megállapította, hogy a Deva Gold rendelkezik a munkálatok elindításához szükséges engedélyekkel, egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a színesfém-kitermelés beindításához a cégnek be kell szereznie az integrált környezetvédelmi engedélyt is.

Petru Cîmpian csertési polgármester folyamatosan megtagadta a Mining Watchnak az építkezési engedély közzétételét szorgalmazó kérését, és mindannyiszor arról igyekezett biztosítani a közvéleményt, hogy a bányamunkálatok a hatályos törvények tiszteletben tartásával kezdődtek meg.

Erre azonban határozottan rácáfol az Országos Építési Felügyelőség, amely megállapította, hogy a csertési önkormányzat illegális jóváhagyást bocsátott ki. A szakhatóság egyúttal felkérte a Hunyad megyei prefektúrát, hogy kezdeményezze közigazgatási bíróságon az engedély semmissé nyilvánítását.

„Minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a Deva Gold törvényellenes módszerekhez folyamodott a projekt előrehaladása érdekében. Ebből kifolyólag úgy véljük, a csertési aranybányászat beindítása kizárólag a jogállamiság elvének, valamint a ciántechnológiás bányászatot ellenző több tízezer romániai polgár álláspontjának mellőzésével történhet meg\" – jelentette ki az ügyben Roxana Pencea, a Mining Watch munkatársa.

Különben a Maros közelében fekvő Felsőcsertés színesfémbányájában – ahol 1971-ben közel száz halálos áldozatot követelő gátszakadás történt – a verespatakihoz hasonlóan ciántechnológiát alkalmaznának, és tizenhat éven keresztül 45 millió tonna ércet zúznának össze, amelyből évente 1600 tonna nátrium-cianid felhasználásával mintegy 80 tonna aranyat nyernének ki.

Környezetvédők szerint fennáll a veszélye, hogy egy esetleges bányabaleset során a Nagybányán 2000-ben bekövetkezett ökológiai katasztrófához mérhető pusztítás történjék, amelynek során százezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú zagy került a Tiszába. 

Gabriel Resources: egyeztetés vagy per!

Ismét perrel fenyegette meg a román hatóságokat a verespataki bányaberuházásban érdekelt kanadai Gabriel Resources, ha nem történik előrelépés ciántechnológiás projektjének tizenöt éve húzódó engedélyezési folyamatában.

Keddi közleményében a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) főrészvényese egyeztetést kezdeményezett Klaus Johannis államfővel és Victor Ponta miniszterelnökkel a bányaterv engedélyezése tárgyában. Jonathan Henry, a társaság elnök-vezérigazgatója úgy vélekedett, a Gabriellel szemben tanúsított bánásmódjával Bukarest áthágta a befektetésekkel kapcsolatos nemzetközi egyezményeket.

A cég leszögezte: ha nem kap kielégítő megoldást a bányaprojekt „egyértelmű és nyomon követhető\" jóváhagyása számára, vagy ha a román hatóságok nem tesznek konkrét lépéseket egy békés megegyezés irányába, a társaság nemzetközi választottbírósághoz fordul, és kártérítést követel a román államtól.

A Gabriel Resources már korábban is pereskedést helyezett kilátásba, és kétmilliárd dollára rúgó kárigényt emlegetett, miután a tavalyi utcai tüntetések hatására a parlament elutasította a verespataki beruházás engedélyezését célzó törvényt.