
Fotó: Bone Ewald
Amint arról tegnap beszámoltunk, a Hivatalos Közlönyben március 13-án megjelent minisztériumi rendelet értelmében a felsőoktatási intézmények az eddigi gyakorlattal ellentétben a 2012/2013-as tanévtől nem vehetik figyelembe a középiskolai négy év során szerzett jegyeket illetve ezek átlagát. A felvételin szerzett végső jegybe mindössze az érettségi próbákon kapott jegyeket, vagy az érettségi vizsgán szerzett értékelések átlagát számíthatják be az egyetemek, ugyanakkor szóbeli vagy írásbeli felvételi vizsgát is szervezhetnek majd.
Király András, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára lapunk kérdésére elmondta, a minisztérium nem kötelezi az egyetemeket a felvételi vizsga visszavezetésére, az intézmények maguk dönthetik majd el, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, ezt azonban már eddig is megtehették. „Az egyetlen lényeges módosítás tulajdonképpen az, hogy a továbbiakban nem lehet figyelembe venni a középiskolai négy év átlagát” – magyarázta az államtitkár.
Soós Anna, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese lapunknak elmondta, a különböző karok már benyújtották a felvételi módszertanára vonatkozó szabályzataikat, amelyekben mindössze a gimnáziumban szerzett jegyekre vonatkozó részeket fogják a továbbiakban kijavítani. „A 2012/2013-as tanévben már nincs lehetőségünk felvételi vizsgákat szervezni, ezt legalább egy évvel a beiratkozások előtt közölni kell a diákokkal. Az elképzelések szerint ugyanakkor az azt követő, 2013/2014-es egyetemi évben ezzel szemben minden karra kiterjedő, valós felvételi vizsgával szeretnénk felmérni a jelentkezők felkészültségét” – mutatott rá a rektorhelyettes.
Hozzátette, a középiskolai négyéves jegyek, illetve ezek átlagának figyelmen kívül hagyása határozottan pozitív változtatás, hiszen az egyes gimnáziumok között jelentős különbségek vannak. Elmondása szerint az új módszer a jó iskoláknak fog kedvezni, ahol a diákok nehezebben szerezték meg a kiváló értékeléseket, a rendszer ugyanakkor csak abban az esetben lesz működőképes, ha az érettségi vizsga legalább olyan mértékű szigorúsággal zajlik majd, mint az elmúlt évben.
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora szintén úgy vélte, már nincs lehetőség a következő tanévre vonatkozó felvételi rendszer lényegi módosítására, így a középiskolai jegyek megszüntetésén kívül nem változtatnak a már kiadott szabályzatokon. „A tanügyben jelentkező problémák megoldására átgondolt, hosszú távú lépésekre van szükség, nem utólagos tűzoltásra. A gimnáziumi értékelések figyelmen kívül hagyása mindenképpen eredményes, mindenki jól tudja, hogy az egyes iskolák között jelentős színvonal-különbség áll fenn, így az elsőévesek körében nagymértékű a lemorzsolódás, ez pedig mindannyiunk számára hátrányokkal jár” – magyarázta a rektor.
Dávid ugyanakkor hangsúlyozta, a klasszikus értelemben vett felvételi vizsga helyett olyan egységes rendszer bevezetésére lenne szükség, amely nem a pillanatnyi tudást, hanem a diákok képességeit méri fel. „Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy a beiratkozó megfelelő módon felkészült-e a vizsgára, hanem hogy képes lesz-e elsajátítani az általa választott szak tudásanyagát” – szögezte le Dávid László.
Jónak tartja az egyetemi felvételivel kapcsolatos változtatásokat János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora, ugyanakkor azt mondja, igazi előrelépés akkor történne, ha országos szinten mindenütt bevezetnék a felvételi vizsgát, és nem hagynák nyitva annak a lehetőségét, hogy az egyetemek pusztán érettségi jegyek alapján válogassák meg hallgatóikat. A rektor szerint ez minőségi javulást hozna a felsőoktatásban, egy vizsgára ugyanis készülni kell, így valószínűleg megszűnne az a „divat”, hogy a jelentkezők öt-hat szakra is beiratkoznak egyszerre, és csak utólag döntik el, hogy végül melyiknél maradnak.
A PKE-n egyébként jelenleg a két művészeti szakra van készségeket felmérő felvételi vizsga, képzőművészetre, illetve zenére. A rektor megjegyezte: ősztől semmiképp nem vezetik be a vizsgákat a többi szakon, azokat ugyanis február óta hirdetik a leendő hallgatók számára, és nem szeretnék most megváltoztatni a már közzétett feltételeket. Annyit azonban kénytelen módosítani az egyetem, hogy a felvételi pontokból kikerül a négy középiskolai év átlaga vagy jegyei, így vizsga híján csak az érettségi eredmény marad meg kritériumként – legalábbis idén. Erről egyébként mai ülésén hoz végleges döntést az egyetem szenátusa.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.