
Fotó: Bone Ewald
Amint arról tegnap beszámoltunk, a Hivatalos Közlönyben március 13-án megjelent minisztériumi rendelet értelmében a felsőoktatási intézmények az eddigi gyakorlattal ellentétben a 2012/2013-as tanévtől nem vehetik figyelembe a középiskolai négy év során szerzett jegyeket illetve ezek átlagát. A felvételin szerzett végső jegybe mindössze az érettségi próbákon kapott jegyeket, vagy az érettségi vizsgán szerzett értékelések átlagát számíthatják be az egyetemek, ugyanakkor szóbeli vagy írásbeli felvételi vizsgát is szervezhetnek majd.
Király András, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára lapunk kérdésére elmondta, a minisztérium nem kötelezi az egyetemeket a felvételi vizsga visszavezetésére, az intézmények maguk dönthetik majd el, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, ezt azonban már eddig is megtehették. „Az egyetlen lényeges módosítás tulajdonképpen az, hogy a továbbiakban nem lehet figyelembe venni a középiskolai négy év átlagát” – magyarázta az államtitkár.
Soós Anna, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese lapunknak elmondta, a különböző karok már benyújtották a felvételi módszertanára vonatkozó szabályzataikat, amelyekben mindössze a gimnáziumban szerzett jegyekre vonatkozó részeket fogják a továbbiakban kijavítani. „A 2012/2013-as tanévben már nincs lehetőségünk felvételi vizsgákat szervezni, ezt legalább egy évvel a beiratkozások előtt közölni kell a diákokkal. Az elképzelések szerint ugyanakkor az azt követő, 2013/2014-es egyetemi évben ezzel szemben minden karra kiterjedő, valós felvételi vizsgával szeretnénk felmérni a jelentkezők felkészültségét” – mutatott rá a rektorhelyettes.
Hozzátette, a középiskolai négyéves jegyek, illetve ezek átlagának figyelmen kívül hagyása határozottan pozitív változtatás, hiszen az egyes gimnáziumok között jelentős különbségek vannak. Elmondása szerint az új módszer a jó iskoláknak fog kedvezni, ahol a diákok nehezebben szerezték meg a kiváló értékeléseket, a rendszer ugyanakkor csak abban az esetben lesz működőképes, ha az érettségi vizsga legalább olyan mértékű szigorúsággal zajlik majd, mint az elmúlt évben.
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora szintén úgy vélte, már nincs lehetőség a következő tanévre vonatkozó felvételi rendszer lényegi módosítására, így a középiskolai jegyek megszüntetésén kívül nem változtatnak a már kiadott szabályzatokon. „A tanügyben jelentkező problémák megoldására átgondolt, hosszú távú lépésekre van szükség, nem utólagos tűzoltásra. A gimnáziumi értékelések figyelmen kívül hagyása mindenképpen eredményes, mindenki jól tudja, hogy az egyes iskolák között jelentős színvonal-különbség áll fenn, így az elsőévesek körében nagymértékű a lemorzsolódás, ez pedig mindannyiunk számára hátrányokkal jár” – magyarázta a rektor.
Dávid ugyanakkor hangsúlyozta, a klasszikus értelemben vett felvételi vizsga helyett olyan egységes rendszer bevezetésére lenne szükség, amely nem a pillanatnyi tudást, hanem a diákok képességeit méri fel. „Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy a beiratkozó megfelelő módon felkészült-e a vizsgára, hanem hogy képes lesz-e elsajátítani az általa választott szak tudásanyagát” – szögezte le Dávid László.
Jónak tartja az egyetemi felvételivel kapcsolatos változtatásokat János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora, ugyanakkor azt mondja, igazi előrelépés akkor történne, ha országos szinten mindenütt bevezetnék a felvételi vizsgát, és nem hagynák nyitva annak a lehetőségét, hogy az egyetemek pusztán érettségi jegyek alapján válogassák meg hallgatóikat. A rektor szerint ez minőségi javulást hozna a felsőoktatásban, egy vizsgára ugyanis készülni kell, így valószínűleg megszűnne az a „divat”, hogy a jelentkezők öt-hat szakra is beiratkoznak egyszerre, és csak utólag döntik el, hogy végül melyiknél maradnak.
A PKE-n egyébként jelenleg a két művészeti szakra van készségeket felmérő felvételi vizsga, képzőművészetre, illetve zenére. A rektor megjegyezte: ősztől semmiképp nem vezetik be a vizsgákat a többi szakon, azokat ugyanis február óta hirdetik a leendő hallgatók számára, és nem szeretnék most megváltoztatni a már közzétett feltételeket. Annyit azonban kénytelen módosítani az egyetem, hogy a felvételi pontokból kikerül a négy középiskolai év átlaga vagy jegyei, így vizsga híján csak az érettségi eredmény marad meg kritériumként – legalábbis idén. Erről egyébként mai ülésén hoz végleges döntést az egyetem szenátusa.
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.