
Fotó: Bone Ewald
Amint arról tegnap beszámoltunk, a Hivatalos Közlönyben március 13-án megjelent minisztériumi rendelet értelmében a felsőoktatási intézmények az eddigi gyakorlattal ellentétben a 2012/2013-as tanévtől nem vehetik figyelembe a középiskolai négy év során szerzett jegyeket illetve ezek átlagát. A felvételin szerzett végső jegybe mindössze az érettségi próbákon kapott jegyeket, vagy az érettségi vizsgán szerzett értékelések átlagát számíthatják be az egyetemek, ugyanakkor szóbeli vagy írásbeli felvételi vizsgát is szervezhetnek majd.
Király András, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára lapunk kérdésére elmondta, a minisztérium nem kötelezi az egyetemeket a felvételi vizsga visszavezetésére, az intézmények maguk dönthetik majd el, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, ezt azonban már eddig is megtehették. „Az egyetlen lényeges módosítás tulajdonképpen az, hogy a továbbiakban nem lehet figyelembe venni a középiskolai négy év átlagát” – magyarázta az államtitkár.
Soós Anna, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese lapunknak elmondta, a különböző karok már benyújtották a felvételi módszertanára vonatkozó szabályzataikat, amelyekben mindössze a gimnáziumban szerzett jegyekre vonatkozó részeket fogják a továbbiakban kijavítani. „A 2012/2013-as tanévben már nincs lehetőségünk felvételi vizsgákat szervezni, ezt legalább egy évvel a beiratkozások előtt közölni kell a diákokkal. Az elképzelések szerint ugyanakkor az azt követő, 2013/2014-es egyetemi évben ezzel szemben minden karra kiterjedő, valós felvételi vizsgával szeretnénk felmérni a jelentkezők felkészültségét” – mutatott rá a rektorhelyettes.
Hozzátette, a középiskolai négyéves jegyek, illetve ezek átlagának figyelmen kívül hagyása határozottan pozitív változtatás, hiszen az egyes gimnáziumok között jelentős különbségek vannak. Elmondása szerint az új módszer a jó iskoláknak fog kedvezni, ahol a diákok nehezebben szerezték meg a kiváló értékeléseket, a rendszer ugyanakkor csak abban az esetben lesz működőképes, ha az érettségi vizsga legalább olyan mértékű szigorúsággal zajlik majd, mint az elmúlt évben.
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora szintén úgy vélte, már nincs lehetőség a következő tanévre vonatkozó felvételi rendszer lényegi módosítására, így a középiskolai jegyek megszüntetésén kívül nem változtatnak a már kiadott szabályzatokon. „A tanügyben jelentkező problémák megoldására átgondolt, hosszú távú lépésekre van szükség, nem utólagos tűzoltásra. A gimnáziumi értékelések figyelmen kívül hagyása mindenképpen eredményes, mindenki jól tudja, hogy az egyes iskolák között jelentős színvonal-különbség áll fenn, így az elsőévesek körében nagymértékű a lemorzsolódás, ez pedig mindannyiunk számára hátrányokkal jár” – magyarázta a rektor.
Dávid ugyanakkor hangsúlyozta, a klasszikus értelemben vett felvételi vizsga helyett olyan egységes rendszer bevezetésére lenne szükség, amely nem a pillanatnyi tudást, hanem a diákok képességeit méri fel. „Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy a beiratkozó megfelelő módon felkészült-e a vizsgára, hanem hogy képes lesz-e elsajátítani az általa választott szak tudásanyagát” – szögezte le Dávid László.
Jónak tartja az egyetemi felvételivel kapcsolatos változtatásokat János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora, ugyanakkor azt mondja, igazi előrelépés akkor történne, ha országos szinten mindenütt bevezetnék a felvételi vizsgát, és nem hagynák nyitva annak a lehetőségét, hogy az egyetemek pusztán érettségi jegyek alapján válogassák meg hallgatóikat. A rektor szerint ez minőségi javulást hozna a felsőoktatásban, egy vizsgára ugyanis készülni kell, így valószínűleg megszűnne az a „divat”, hogy a jelentkezők öt-hat szakra is beiratkoznak egyszerre, és csak utólag döntik el, hogy végül melyiknél maradnak.
A PKE-n egyébként jelenleg a két művészeti szakra van készségeket felmérő felvételi vizsga, képzőművészetre, illetve zenére. A rektor megjegyezte: ősztől semmiképp nem vezetik be a vizsgákat a többi szakon, azokat ugyanis február óta hirdetik a leendő hallgatók számára, és nem szeretnék most megváltoztatni a már közzétett feltételeket. Annyit azonban kénytelen módosítani az egyetem, hogy a felvételi pontokból kikerül a négy középiskolai év átlaga vagy jegyei, így vizsga híján csak az érettségi eredmény marad meg kritériumként – legalábbis idén. Erről egyébként mai ülésén hoz végleges döntést az egyetem szenátusa.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.