
Az állam havonta 250 lejjel járul hozzá egy magánidősotthon lakójának költségeihez
Fotó: Haáz Vince
Újabb nehéz év vár azokra, akik a hazai szociális szolgáltatások valamelyikére vannak szorulva. Miközben a kormány átvállalt bizonyos terheket az önkormányzatoktól, a szociális kiadások tételéből jócskán lefaragott.
2020. február 06., 08:352020. február 06., 08:35
A tavaly elfogadott költségvetésben a tervezettnél közel nyolc millió lejjel több pénzt sikerült elkülöníteni a magán szociális szolgáltatók támogatására, ezzel szemben a 2020-as büdzsében már jóval kevesebb pénz szerepel. „Mind a szociáldemokrata, mind az azt váltó liberális kormány csak nyilatkozatok szintjén hajlandó foglalkozni az ország szociális problémáival, a családpolitikával viszont még annyira sem” – állapította meg Csép Andrea, aki szerint ez a nemtörődöm politika a szegénység elmélyüléséhez vezethet. A képviselőház szociális és munkaügyi bizottságának titkára számadattal is szolgált:
„Románia sajnos semmiféle érzékenységet nem tanúsít a betegek, nyugdíjasok, árvák, elesettek iránt. Míg Európa nagy részében az állam kiszervezi és egyben finanszírozza is a szociális szolgáltatásokat, nálunk az ellátottak költségeinek csak a negyedét fedezi. Pedig nagyon fontos volna, hogy a civil szervezetek méltányos támogatásban részesüljenek, elvégre a közösség számára nélkülözhetetlen munkát végeznek” – mutatott rá a Maros megyei parlamenti képviselő. Hozzátette, sokan elfelejtik, hogy a többségnek gondoskodnia kellene a kisebbségről. „A többség alatt ezúttal a jó körülmények között élőket értem, azokat, akiknek jobban oda kellene figyelniük a hátrányos helyzetbe kerültekre, a kiszorítottakra, a betegekre, azokra, akik nem kapják meg a kellő odafigyelést és gondoskodást” – mutatott rá a Maros megyei parlamenti képviselő.
Az otthoni idősgondozásban részesülőknek havi 120 lejt juttat, a szegénykonyhán étkezőknek meg 90 lejt utal. Az összegek 2009 óta változatlanok, noha azóta a minimálbér is több mint kétszeresére nőtt. A hiányzó pénzalapot a szociális szolgáltatók nagy nehézségek árán, különböző hazai vagy nemzetközi pályázatokból és támogatásokból teremtik elő. A felsoroltakkal szemben a börtönbüntetésüket töltő foglyokra ezeknek a tételeknek legalább a hússzorosa, de akár a több mint ötvenszerese jut. A múlt őszi statisztikák szerint átlagban havi 5180 lejbe került egy fegyenc.
Egy másik komoly gond, amellyel a hazai szociális rendszer szembesül, a személyzethiány. Nem az a baj, hogy senki nem akar az aggmenházakban vagy betegek mellett dolgozni; ellenkezőleg, túlságosan kevés állást lehet meghirdetni. Míg az európai szabvány szerint egy ellátottra két vagy akár három gondozó is jut, Romániában ez eddig paritásos alapon működött: az állam minden beteg mellé egyetlen gondozót fizetett. Ahelyett, hogy javulna, ez az arány az utóbbi időben tovább romlott. Ma már egy gondozónak 1,22 rászorultat kell ellátnia, ami a szolgáltatás minőségének rovására megy.
„Mivel nem tudják, hány bölcsődés gyermek van az országban, a törvény életbe léptetését sürgősségi kormányrendelettel 2021-re tolták ki. A fejetlenségre jellemző, hogy nemcsak a bölcsisek számát nem ismerik, arról sincs adat, egyáltalán hány bölcsőde működik országszerte” – mutatott rá a szociális ügyekkel foglalkozó RMDSZ-es politikus.
Csép Andrea egyetlen jó dolgot lát a kabinet intézkedései között: az idéntől a kormány átvállalta az önkormányzatoktól a fogyatékkal élő betegek gondozói javadalmazásának az 50 százalékát. Kérdésünkre, hogy ez az intézkedés nem vezethet-e bizonyos polgármesteri hivatalokban az „elkényelmesedéshez”, a képviselőnő kifejtette, hogy reményei szerint nem. Negatív példák sajnos országszerte akadnak, az egyik éppen Marosvásárhelyen. A polgármesteri hivatal olykor csak némi unszolásra és késéssel hajlandó folyósítani a gondozókat megillető pénzösszegeket. Szintén Vásárhelyen fordult elő, hogy míg a városháza alkalmazottai maradéktalanul hozzájutottak a nyaralási utalványokhoz, a gondozók azoknak csak egy részét kapták meg. A helyzetet utólag sikerült orvosolni.
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. A bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település idegenforgalmának helyzetét Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke ismertette a Krónikával.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
1 hozzászólás