Szakadozik a háló: csak nyilatkozat szintjén törődik a kormány a szociális problémákkal

Érzéketlenség az elesettek iránt

„Románia sajnos semmiféle érzékenységet nem tanúsít a betegek, nyugdíjasok, árvák, elesettek iránt. Míg Európa nagy részében az állam kiszervezi és egyben finanszírozza is a szociális szolgáltatásokat, nálunk az ellátottak költségeinek csak a negyedét fedezi. Pedig nagyon fontos volna, hogy a civil szervezetek méltányos támogatásban részesüljenek, elvégre a közösség számára nélkülözhetetlen munkát végeznek” – mutatott rá a Maros megyei parlamenti képviselő. Hozzátette, sokan elfelejtik, hogy a többségnek gondoskodnia kellene a kisebbségről. „A többség alatt ezúttal a jó körülmények között élőket értem, azokat, akiknek jobban oda kellene figyelniük a hátrányos helyzetbe kerültekre, a kiszorítottakra, a betegekre, azokra, akik nem kapják meg a kellő odafigyelést és gondoskodást” – mutatott rá a Maros megyei parlamenti képviselő.

Az otthoni idősgondozásban részesülőknek havi 120 lejt juttat, a szegénykonyhán étkezőknek meg 90 lejt utal. Az összegek 2009 óta változatlanok, noha azóta a minimálbér is több mint kétszeresére nőtt. A hiányzó pénzalapot a szociális szolgáltatók nagy nehézségek árán, különböző hazai vagy nemzetközi pályázatokból és támogatásokból teremtik elő. A felsoroltakkal szemben a börtönbüntetésüket töltő foglyokra ezeknek a tételeknek legalább a hússzorosa, de akár a több mint ötvenszerese jut. A múlt őszi statisztikák szerint átlagban havi 5180 lejbe került egy fegyenc.

Személyzethiánnyal küzd a rendszer

Egy másik komoly gond, amellyel a hazai szociális rendszer szembesül, a személyzethiány. Nem az a baj, hogy senki nem akar az aggmenházakban vagy betegek mellett dolgozni; ellenkezőleg, túlságosan kevés állást lehet meghirdetni. Míg az európai szabvány szerint egy ellátottra két vagy akár három gondozó is jut, Romániában ez eddig paritásos alapon működött: az állam minden beteg mellé egyetlen gondozót fizetett. Ahelyett, hogy javulna, ez az arány az utóbbi időben tovább romlott. Ma már egy gondozónak 1,22 rászorultat kell ellátnia, ami a szolgáltatás minőségének rovására megy.

„Mivel nem tudják, hány bölcsődés gyermek van az országban, a törvény életbe léptetését sürgősségi kormányrendelettel 2021-re tolták ki. A fejetlenségre jellemző, hogy nemcsak a bölcsisek számát nem ismerik, arról sincs adat, egyáltalán hány bölcsőde működik országszerte” – mutatott rá a szociális ügyekkel foglalkozó RMDSZ-es politikus.

Csép Andrea egyetlen jó dolgot lát a kabinet intézkedései között: az idéntől a kormány átvállalta az önkormányzatoktól a fogyatékkal élő betegek gondozói javadalmazásának az 50 százalékát. Kérdésünkre, hogy ez az intézkedés nem vezethet-e bizonyos polgármesteri hivatalokban az „elkényelmesedéshez”, a képviselőnő kifejtette, hogy reményei szerint nem. Negatív példák sajnos országszerte akadnak, az egyik éppen Marosvásárhelyen. A polgármesteri hivatal olykor csak némi unszolásra és késéssel hajlandó folyósítani a gondozókat megillető pénzösszegeket. Szintén Vásárhelyen fordult elő, hogy míg a városháza alkalmazottai maradéktalanul hozzájutottak a nyaralási utalványokhoz, a gondozók azoknak csak egy részét kapták meg. A helyzetet utólag sikerült orvosolni.