Az állam havonta 250 lejjel járul hozzá egy magánidősotthon lakójának költségeihez
Fotó: Haáz Vince
Újabb nehéz év vár azokra, akik a hazai szociális szolgáltatások valamelyikére vannak szorulva. Miközben a kormány átvállalt bizonyos terheket az önkormányzatoktól, a szociális kiadások tételéből jócskán lefaragott.
2020. február 06., 08:352020. február 06., 08:35
A tavaly elfogadott költségvetésben a tervezettnél közel nyolc millió lejjel több pénzt sikerült elkülöníteni a magán szociális szolgáltatók támogatására, ezzel szemben a 2020-as büdzsében már jóval kevesebb pénz szerepel. „Mind a szociáldemokrata, mind az azt váltó liberális kormány csak nyilatkozatok szintjén hajlandó foglalkozni az ország szociális problémáival, a családpolitikával viszont még annyira sem” – állapította meg Csép Andrea, aki szerint ez a nemtörődöm politika a szegénység elmélyüléséhez vezethet. A képviselőház szociális és munkaügyi bizottságának titkára számadattal is szolgált:
„Románia sajnos semmiféle érzékenységet nem tanúsít a betegek, nyugdíjasok, árvák, elesettek iránt. Míg Európa nagy részében az állam kiszervezi és egyben finanszírozza is a szociális szolgáltatásokat, nálunk az ellátottak költségeinek csak a negyedét fedezi. Pedig nagyon fontos volna, hogy a civil szervezetek méltányos támogatásban részesüljenek, elvégre a közösség számára nélkülözhetetlen munkát végeznek” – mutatott rá a Maros megyei parlamenti képviselő. Hozzátette, sokan elfelejtik, hogy a többségnek gondoskodnia kellene a kisebbségről. „A többség alatt ezúttal a jó körülmények között élőket értem, azokat, akiknek jobban oda kellene figyelniük a hátrányos helyzetbe kerültekre, a kiszorítottakra, a betegekre, azokra, akik nem kapják meg a kellő odafigyelést és gondoskodást” – mutatott rá a Maros megyei parlamenti képviselő.
Az otthoni idősgondozásban részesülőknek havi 120 lejt juttat, a szegénykonyhán étkezőknek meg 90 lejt utal. Az összegek 2009 óta változatlanok, noha azóta a minimálbér is több mint kétszeresére nőtt. A hiányzó pénzalapot a szociális szolgáltatók nagy nehézségek árán, különböző hazai vagy nemzetközi pályázatokból és támogatásokból teremtik elő. A felsoroltakkal szemben a börtönbüntetésüket töltő foglyokra ezeknek a tételeknek legalább a hússzorosa, de akár a több mint ötvenszerese jut. A múlt őszi statisztikák szerint átlagban havi 5180 lejbe került egy fegyenc.
Egy másik komoly gond, amellyel a hazai szociális rendszer szembesül, a személyzethiány. Nem az a baj, hogy senki nem akar az aggmenházakban vagy betegek mellett dolgozni; ellenkezőleg, túlságosan kevés állást lehet meghirdetni. Míg az európai szabvány szerint egy ellátottra két vagy akár három gondozó is jut, Romániában ez eddig paritásos alapon működött: az állam minden beteg mellé egyetlen gondozót fizetett. Ahelyett, hogy javulna, ez az arány az utóbbi időben tovább romlott. Ma már egy gondozónak 1,22 rászorultat kell ellátnia, ami a szolgáltatás minőségének rovására megy.
„Mivel nem tudják, hány bölcsődés gyermek van az országban, a törvény életbe léptetését sürgősségi kormányrendelettel 2021-re tolták ki. A fejetlenségre jellemző, hogy nemcsak a bölcsisek számát nem ismerik, arról sincs adat, egyáltalán hány bölcsőde működik országszerte” – mutatott rá a szociális ügyekkel foglalkozó RMDSZ-es politikus.
Csép Andrea egyetlen jó dolgot lát a kabinet intézkedései között: az idéntől a kormány átvállalta az önkormányzatoktól a fogyatékkal élő betegek gondozói javadalmazásának az 50 százalékát. Kérdésünkre, hogy ez az intézkedés nem vezethet-e bizonyos polgármesteri hivatalokban az „elkényelmesedéshez”, a képviselőnő kifejtette, hogy reményei szerint nem. Negatív példák sajnos országszerte akadnak, az egyik éppen Marosvásárhelyen. A polgármesteri hivatal olykor csak némi unszolásra és késéssel hajlandó folyósítani a gondozókat megillető pénzösszegeket. Szintén Vásárhelyen fordult elő, hogy míg a városháza alkalmazottai maradéktalanul hozzájutottak a nyaralási utalványokhoz, a gondozók azoknak csak egy részét kapták meg. A helyzetet utólag sikerült orvosolni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás