Az állam havonta 250 lejjel járul hozzá egy magánidősotthon lakójának költségeihez
Fotó: Haáz Vince
Újabb nehéz év vár azokra, akik a hazai szociális szolgáltatások valamelyikére vannak szorulva. Miközben a kormány átvállalt bizonyos terheket az önkormányzatoktól, a szociális kiadások tételéből jócskán lefaragott.
2020. február 06., 08:352020. február 06., 08:35
A tavaly elfogadott költségvetésben a tervezettnél közel nyolc millió lejjel több pénzt sikerült elkülöníteni a magán szociális szolgáltatók támogatására, ezzel szemben a 2020-as büdzsében már jóval kevesebb pénz szerepel. „Mind a szociáldemokrata, mind az azt váltó liberális kormány csak nyilatkozatok szintjén hajlandó foglalkozni az ország szociális problémáival, a családpolitikával viszont még annyira sem” – állapította meg Csép Andrea, aki szerint ez a nemtörődöm politika a szegénység elmélyüléséhez vezethet. A képviselőház szociális és munkaügyi bizottságának titkára számadattal is szolgált:
„Románia sajnos semmiféle érzékenységet nem tanúsít a betegek, nyugdíjasok, árvák, elesettek iránt. Míg Európa nagy részében az állam kiszervezi és egyben finanszírozza is a szociális szolgáltatásokat, nálunk az ellátottak költségeinek csak a negyedét fedezi. Pedig nagyon fontos volna, hogy a civil szervezetek méltányos támogatásban részesüljenek, elvégre a közösség számára nélkülözhetetlen munkát végeznek” – mutatott rá a Maros megyei parlamenti képviselő. Hozzátette, sokan elfelejtik, hogy a többségnek gondoskodnia kellene a kisebbségről. „A többség alatt ezúttal a jó körülmények között élőket értem, azokat, akiknek jobban oda kellene figyelniük a hátrányos helyzetbe kerültekre, a kiszorítottakra, a betegekre, azokra, akik nem kapják meg a kellő odafigyelést és gondoskodást” – mutatott rá a Maros megyei parlamenti képviselő.
Az otthoni idősgondozásban részesülőknek havi 120 lejt juttat, a szegénykonyhán étkezőknek meg 90 lejt utal. Az összegek 2009 óta változatlanok, noha azóta a minimálbér is több mint kétszeresére nőtt. A hiányzó pénzalapot a szociális szolgáltatók nagy nehézségek árán, különböző hazai vagy nemzetközi pályázatokból és támogatásokból teremtik elő. A felsoroltakkal szemben a börtönbüntetésüket töltő foglyokra ezeknek a tételeknek legalább a hússzorosa, de akár a több mint ötvenszerese jut. A múlt őszi statisztikák szerint átlagban havi 5180 lejbe került egy fegyenc.
Egy másik komoly gond, amellyel a hazai szociális rendszer szembesül, a személyzethiány. Nem az a baj, hogy senki nem akar az aggmenházakban vagy betegek mellett dolgozni; ellenkezőleg, túlságosan kevés állást lehet meghirdetni. Míg az európai szabvány szerint egy ellátottra két vagy akár három gondozó is jut, Romániában ez eddig paritásos alapon működött: az állam minden beteg mellé egyetlen gondozót fizetett. Ahelyett, hogy javulna, ez az arány az utóbbi időben tovább romlott. Ma már egy gondozónak 1,22 rászorultat kell ellátnia, ami a szolgáltatás minőségének rovására megy.
„Mivel nem tudják, hány bölcsődés gyermek van az országban, a törvény életbe léptetését sürgősségi kormányrendelettel 2021-re tolták ki. A fejetlenségre jellemző, hogy nemcsak a bölcsisek számát nem ismerik, arról sincs adat, egyáltalán hány bölcsőde működik országszerte” – mutatott rá a szociális ügyekkel foglalkozó RMDSZ-es politikus.
Csép Andrea egyetlen jó dolgot lát a kabinet intézkedései között: az idéntől a kormány átvállalta az önkormányzatoktól a fogyatékkal élő betegek gondozói javadalmazásának az 50 százalékát. Kérdésünkre, hogy ez az intézkedés nem vezethet-e bizonyos polgármesteri hivatalokban az „elkényelmesedéshez”, a képviselőnő kifejtette, hogy reményei szerint nem. Negatív példák sajnos országszerte akadnak, az egyik éppen Marosvásárhelyen. A polgármesteri hivatal olykor csak némi unszolásra és késéssel hajlandó folyósítani a gondozókat megillető pénzösszegeket. Szintén Vásárhelyen fordult elő, hogy míg a városháza alkalmazottai maradéktalanul hozzájutottak a nyaralási utalványokhoz, a gondozók azoknak csak egy részét kapták meg. A helyzetet utólag sikerült orvosolni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás