
Az állam havonta 250 lejjel járul hozzá egy magánidősotthon lakójának költségeihez
Fotó: Haáz Vince
Újabb nehéz év vár azokra, akik a hazai szociális szolgáltatások valamelyikére vannak szorulva. Miközben a kormány átvállalt bizonyos terheket az önkormányzatoktól, a szociális kiadások tételéből jócskán lefaragott.
2020. február 06., 08:352020. február 06., 08:35
A tavaly elfogadott költségvetésben a tervezettnél közel nyolc millió lejjel több pénzt sikerült elkülöníteni a magán szociális szolgáltatók támogatására, ezzel szemben a 2020-as büdzsében már jóval kevesebb pénz szerepel. „Mind a szociáldemokrata, mind az azt váltó liberális kormány csak nyilatkozatok szintjén hajlandó foglalkozni az ország szociális problémáival, a családpolitikával viszont még annyira sem” – állapította meg Csép Andrea, aki szerint ez a nemtörődöm politika a szegénység elmélyüléséhez vezethet. A képviselőház szociális és munkaügyi bizottságának titkára számadattal is szolgált:
„Románia sajnos semmiféle érzékenységet nem tanúsít a betegek, nyugdíjasok, árvák, elesettek iránt. Míg Európa nagy részében az állam kiszervezi és egyben finanszírozza is a szociális szolgáltatásokat, nálunk az ellátottak költségeinek csak a negyedét fedezi. Pedig nagyon fontos volna, hogy a civil szervezetek méltányos támogatásban részesüljenek, elvégre a közösség számára nélkülözhetetlen munkát végeznek” – mutatott rá a Maros megyei parlamenti képviselő. Hozzátette, sokan elfelejtik, hogy a többségnek gondoskodnia kellene a kisebbségről. „A többség alatt ezúttal a jó körülmények között élőket értem, azokat, akiknek jobban oda kellene figyelniük a hátrányos helyzetbe kerültekre, a kiszorítottakra, a betegekre, azokra, akik nem kapják meg a kellő odafigyelést és gondoskodást” – mutatott rá a Maros megyei parlamenti képviselő.
Az otthoni idősgondozásban részesülőknek havi 120 lejt juttat, a szegénykonyhán étkezőknek meg 90 lejt utal. Az összegek 2009 óta változatlanok, noha azóta a minimálbér is több mint kétszeresére nőtt. A hiányzó pénzalapot a szociális szolgáltatók nagy nehézségek árán, különböző hazai vagy nemzetközi pályázatokból és támogatásokból teremtik elő. A felsoroltakkal szemben a börtönbüntetésüket töltő foglyokra ezeknek a tételeknek legalább a hússzorosa, de akár a több mint ötvenszerese jut. A múlt őszi statisztikák szerint átlagban havi 5180 lejbe került egy fegyenc.
Egy másik komoly gond, amellyel a hazai szociális rendszer szembesül, a személyzethiány. Nem az a baj, hogy senki nem akar az aggmenházakban vagy betegek mellett dolgozni; ellenkezőleg, túlságosan kevés állást lehet meghirdetni. Míg az európai szabvány szerint egy ellátottra két vagy akár három gondozó is jut, Romániában ez eddig paritásos alapon működött: az állam minden beteg mellé egyetlen gondozót fizetett. Ahelyett, hogy javulna, ez az arány az utóbbi időben tovább romlott. Ma már egy gondozónak 1,22 rászorultat kell ellátnia, ami a szolgáltatás minőségének rovására megy.
„Mivel nem tudják, hány bölcsődés gyermek van az országban, a törvény életbe léptetését sürgősségi kormányrendelettel 2021-re tolták ki. A fejetlenségre jellemző, hogy nemcsak a bölcsisek számát nem ismerik, arról sincs adat, egyáltalán hány bölcsőde működik országszerte” – mutatott rá a szociális ügyekkel foglalkozó RMDSZ-es politikus.
Csép Andrea egyetlen jó dolgot lát a kabinet intézkedései között: az idéntől a kormány átvállalta az önkormányzatoktól a fogyatékkal élő betegek gondozói javadalmazásának az 50 százalékát. Kérdésünkre, hogy ez az intézkedés nem vezethet-e bizonyos polgármesteri hivatalokban az „elkényelmesedéshez”, a képviselőnő kifejtette, hogy reményei szerint nem. Negatív példák sajnos országszerte akadnak, az egyik éppen Marosvásárhelyen. A polgármesteri hivatal olykor csak némi unszolásra és késéssel hajlandó folyósítani a gondozókat megillető pénzösszegeket. Szintén Vásárhelyen fordult elő, hogy míg a városháza alkalmazottai maradéktalanul hozzájutottak a nyaralási utalványokhoz, a gondozók azoknak csak egy részét kapták meg. A helyzetet utólag sikerült orvosolni.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
1 hozzászólás