Fotó: Krónika
2008. szeptember 17., 00:002008. szeptember 17., 00:00
Az Agenda 21 cég évekkel ezelőtt kötött szerződést a Maros Megyei Tanáccsal a regionális szeméttároló elkészítésére, ám késleltette a munkálatok elkezdését, és többször módosította a határidőket. A megrendelő végül megelégelte a huzavonát, és felbontotta a szerződést.
Az óra pedig ketyeg: a megyevezetés 2009-ig kapott haladékot arra, hogy felszámolja a környezetet súlyosan szennyező, régi szeméttelepeket és regionális hulladéktárolót létesítsen. Az uniós normáknak egyetlen tároló, a segesvári felel meg, azt is bővíteni kellene. Ott létesülne ugyanis a megyei hulladékgazdálkodási központ. Minderről nyilvános vita zajlott a napokban a megyei tanács szervezésében.
Brüsszelben döntenek
„A környezetvédelmi minisztérium révén bekerültünk abba a projektbe, amelynek keretében uniós támogatással megoldható lesz a hulladékgazdálkodás” – tájékoztatott Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke, aki a Krónikának arról is beszámolt, hogy egyelőre az úgynevezett mesterterv kivitelezésének a fázisában tart az ügy. Ötvenmillió eurós beruházásról lenne szó, amiből negyvenmillió vissza nem térítendő támogatás. A terv megvalósítása érdekében létrejött az Ecolect nevű társulás, amelyben 90 Maros megyei település vezetősége vállalt szerepet. Az uniós normák szerint ha egy munkálat értéke meghaladja a 25 millió eurót, akkor Brüsszelben történik a pályázat elbírálása, tehát ez ebben az esetben is ez lesz az eljárás.
Marosvásárhelynek
Az elképzelés az, hogy az új hálózat mind a megyeszékhely, mind a községek szemétgondját megoldja. „A tervezetbe belefoglaltuk a regionális hulladéktároló raktár megépítését, és egy olyan komposztálót, amely öszszetöri a hulladékot, hogy kisebb mennyiségű legyen, és már tört formában kerüljön a lerakatba. Ezenkívül átrakóállomások is működnének a nagyobb városokban. Ezek egy része már készül, építésüket PHARE-alapból finanszírozzák” – mondta Lokodi Edit Emőke.
„A terv részét képezi a régi lerakóhelyek felszámolása is, pillanatnyilag 102 ilyen állomás létezik a megyében” – taglalta a részleteket az elnök aszszony, aki reméli, hogy valamikor 2013-ban a hálózat minden helyszíne működőképes lesz, és megfelel az uniós normáknak. A városi és községi önkormányzatok feladata lesz, hogy telket biztosítson a hulladéktározók számára. Ennek érdekében már folynak a tárgyalások a marosvásárhelyi önkormányzattal, amely 4 hektáros telket kell hogy biztosítson a tározó számára.
Segesvár a központ
Maros megyében Segesváron létezik jelenleg az egyetlen olyan hulladéktároló, amely nem szennyezi a környezetet. Viszont ahhoz nem elég nagy ez a telep, hogy a megye összes szemetének a végső gyűjtőhelye és csoportosítóállomása legyen, ezért az új tervben az is benne van, hogy ott további két hulladékraktár épül a meglevő mellé. Ugyanakkor a segesvári önkormányzatnak fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a város legyen a gyűjtőközpont. Természetesen ahhoz, hogy néhány év múlva olajozottan működjön a Maros megyei szemét begyűjtése, tárolása, majd a hasznosítható anyagok feldolgozóüzemek felé irányítása, a lakosság szemléletének a megváltozására, a hulladék szelektív gyűjtésére van szükség. Egyes községekben, mint például Kibéden már feltűntek a szortírozásához szükséges, speciális edények. Az uniós pályázatnak egy olyan fejezete is lesz, hogy oktatás, nevelés – vagyis pénzt különítenek el a lakosság, főleg a gyerekek felvilágosítására, szóróanyagok készítésére.
Gondok Hargita megyében is
Bár elkészült, és az ünnepélyes átadása is megtörtént hétfőn, ennek ellenére nem tudni, mikortól fogadhat hulladékot a Székelyudvarhely melletti Cekend-tetőn épült regionális tározó. A hulladék kezelésével kapcsolatban nem merülnek fel minősítési problémák, hiszen az osztrák tulajdonú AVE Hargita Kft. uniós környezetvédelmi szabványok szerint, romániai terjeszkedésének referenciaüzemeként építette a tározót. A gond a hozzá vezető úttal van: a tározó Székelyudvarhely tulajdonában lévő területre épült, de egy olyan földúton lehet megközelíteni, amelynek első kétharmada a szomszédos Máréfalva tulajdonában van, és ennek használatáért pénzt kér a község.
Négymillió euró a levegőben
A székelyudvarhelyi székhelyű AVE Hargita Kft. 2006-ban vásárolta meg azt a helybeli céget, amely a város és a környező települések szemételhordását végezte, és amelynek 49 éves bérleti szerződése volt a hulladéktározó megépítésére kijelölt területre is. A húszhektáros terület egynegyedét tervezik beépíteni, ebből első lépésként a két hektár alapterületű első cella készült el, amely hat évre biztosíthatja Udvarhelyszék hulladéktárolását, és a kiszolgálórendszerek: a szociális épület, a csapadék- és csurgalékvíz-tároló medencék, a konténertároló és a kétezer négyzetméteres komposztálófelület. Még három ilyen cella építését tervezi az AVE, a beruházás értéke négymillió euró, ezzel negyven évre biztosíthatja a környék hulladéklerakását – persze, ha sikerül megegyezni a máréfalvi önkormányzattal az úthasználatról.
Két éve egyezkednek
A felek közti tárgyalás 2006. szeptember elejétől, a beruházás elkezdésétől folyik, anélkül hogy kézzelfogható eredményre jutottak volna. A máréfalvi önkormányzat 2007-ben többször is közbeszerzési árverést írt ki az út bérlésére, ám ezeken mindannyiszor csak az AVE jelentkezett, és nem fogadta el a község által megszabott évi 30 ezer eurós bérleti díjat, ezért nem született megállapodás. A beruházást ennek ellenére folytatták. A felemás állapotokat jól tükrözi, hogy a hétfői ünnepélyes átadásra érkezők a Székelyudvarhely–Csíkszereda közötti 13A útról letérve, az első hat kilométert sáros, köves, tengelyt próbáló kátyús úton tették meg, aztán a semmi közepén megjelent az aszfaltozott út, ez vezet tovább az európai környezetvédelmi szabványoknak megfelelő hulladéklerakóhoz.
Nyomásgyakorlat
„Regionális jelentőségű, európai színvonalú beruházást valósítottunk meg. Lesz út, amelyen megközelíthetjük?” – szegezte a kérdést az átadáson jelen lévő Korodi Attila környezetvédelmi miniszternek Jens Winterberg, az osztrák cég országos képviseletét ellátó AVE Romania Kft. ügyvezető igazgatója. „El fognak jutni a megállapodásig, hiszen közös érdek, hogy működjön a lerakó, annál is inkább, mert a még működő udvarhelyi szeméttelepet januártól be kell zárni. Ám a helyi közösségek igényeit is figyelembe kell venni, ez a világon bárhol így működik” – részletezte érdeklődésünkre Korodi Attila. „Ha eljutunk egy megállapodásig, rögzítünk egy összeget, a következő héten a máréfalvi önkormányzat emeli a tétet, egyelőre nem látom, mikor sikerül megállapodnunk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Steigerwald Tibor, az AVE Hargita ügyvezetője. „Rajtunk nem múlik a lerakó működése, egyrészt mert Székelyudvarhely felől is megközelíthető a terület, ott is építhették volna az utat. Másrészt a húszéves bérlet fejében méltányos, egyszeri, egyösszegű 850 ezer lejes összeget kérünk csak. Az AVE döntésétől függ, mikortól működhet a lerakó” – érvelt Dávid Lajos máréfalvi polgármester.
Máthé Éva, Kovács Csaba
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.