
Fotó: Pinti Attila
Körülbelül 20 millió euróba kerülne a Csíkszereda északi határába tervezett csíkcsicsói kisrepülőtér megvalósítása – derült ki a szombaton a helyszínen tartott eseményen bemutatott, illetve közvitára bocsátott megvalósíthatósági előtanulmányból, amelynek elkészítését a magyar kormány finanszírozta.
2016. szeptember 18., 17:292016. szeptember 18., 17:29
A beszélgetésen részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is, aki – a közeli Gyergyóalfaluból – stílszerűen repülővel ment a helyszínre Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnökének társaságában, illetve külön légi járművel érkezett Tamás József római katolikus püspök. Az előtanulmány az ígéretek szerint keddtől román, csütörtöktől pedig magyar nyelven is elérhető lesz a Hargitaairport.ro honlapon, a tervezethez pedig 45 napig lehet hozzászólni, kiegészítő javaslatokat tenni.
A Hargita megyei önkormányzat egyébként már öt éve folyamatosan egyeztet a beruházásról különböző érdekelt felekkel. A hosszú távú tervek szerint a repülőtér köré komoly infrastruktúrát építenének – a tanulmányban bekötőutak, utasterminál, irányítótorony, aszfaltozott kifutópálya, korszerű fénytechnika és irányítórendszer, sőt egy kisebb szálloda is szerepel. A helyszínen egyrészt kiszolgálnák a turistákat, ugyanakkor az egészségügyi gépek le- és felszállását is biztosítanák, az illetékesek szerint pedig a projekt fellendítené az üzleti életet és az ipart.
Autópályák hiányában légi összeköttetést biztosítanak
Borboly Csaba beszédében úgy fogalmazott: ha már a tervezett autópályák elkerülik csíkszéket, szeretnék legalább légi úton megkönnyíteni a térség megközelítését. A megyei tanácselnök szerint a legfontosabb, hogy az érdekelt felek egységes, támogató álláspontra helyezkedjenek, vagyis mindenki egyetértsen abban, hogy a kisrepülőtérre szükség van. Borboly azt is elmondta: az általa vezetett intézmény egy célszerűségi tanulmányt is rendelt, ezt hamarosan ugyancsak közvitára bocsátják.
A beruházással nem kívánnak a marosvásárhelyi vagy a brassói légikikötővel versengeni. A megyei önkormányzat azt tervezi, hogy a létesítményt elsősorban egészségügyi járművek fogják használni a betegek, valamint az átültetésre váró szervek szállítására, a reptér pedig katasztrófahelyzetek – például egy erdőtűz – operatív kezelésében is nagy szerepet játszhat.
Ezeket a szolgáltatásokat egészítené ki a légitaxi-rendszer: a turisták vagy az üzletemberek közeli helyekre, például Kolozsvárra, Budapestre vagy Bukarestbe utazhatnának Csíkszereda határából, illetve onnan szállíthatnák Marosvásárhelyre a messzi célpont fele tartó utasokat is.
Pótápi: magyar–román fejlesztésben kell gondolkodni
Pótápi Árpád János, az előtanulmányt finanszírozó nemzetpolitikáért felelős államtitkárság vezetője szerint abszolút indokolt a térségben a reptérfejlesztés. A politikus saját példájával érvelt: mint rámutatott, székelyföldi látogatásai három napot ölelnek fel, ebből pedig két nap az oda- és visszautazás.
„Az üzletembereknek és a politikusoknak is szükségük van ilyen légikikötőkre. A nagyobb légitársaságoknak nem érdeke, hogy a térségbe repülőteret építsenek, ezért nekünk kell megkeresni azokat a lehetőséget, amelyekkel ezen segíteni tudunk” – fogalmazott Potápi. Úgy vélte: a beruházáshoz egyrészt uniós forrásokat kell lehívni, ugyanakkor figyelembe kell venni a közös, magyar–román pályázati lehetőségeket is.
Két szakaszban építik meg a légikikötőt
A megvalósíthatósági előtanulmány elkészítésére kiírt licitet megnyerő csíkszeredai Planificatio Kft. szakértői arról számoltak be: a repülőteret két szakaszban építenék meg. Előbb a már meglévő füves kifutópályára szilárd burkolatot öntenek, megépítik az utasterminált, az irányítótornyot és a kiegészítő helyiségeket – például a tűzoltóállomást –, felújítják a bekötőutakat, és a szállodát is felhúzzák. Ennek becsült értéke 7,2 millió euró. A hotelben egyébként a lakrészek mellett tárgyalótermeket és egy vendéglőt is kialakítanak, így az épületben elsősorban üzletembereket szállásolnának el, akik a helyszínen tárgyalni is tudnának.
A projekt második szakaszában új kifutópályát építenek – erre azért van szükség, mert a régi pályát nem lehet meghosszabbítani a közelben folyó Olt, a vasúti sínek, illetve az európai út miatt. Az új, 1950 méter hosszú, 45 méter széles kifutópálya a közúttal párhuzamosan haladna, és mivel a környéken rendszeresen ködös az időjárás, az irányítást segítő speciális rendszert is kiépítenének. A második szakaszban ezenkívül az utasterminált is bővítik, minderre pedig 12,1 millió eurót szánnak.
A Planificatio Kft. munkatársai arra számítanak, hogy a csíkcsicsói légikikötőt évente körülbelül 37 ezer, Csíkszékre csak átszállás miatt érkező utas fogja használni, illetve további mintegy 40 ezer turistával számolnak.
A projektnek nincs környezetvédelmi akadálya
A szombati megbeszélésen Domokos László József a Környezetvédelmi Ügynökség (ANM) Hargita megyei vezetője is részt vett, aki rámutatott: noha a tervezett létesítmény egy része Natura 2000-es természetvédelmi terület, szerinte nincs akadálya annak, hogy a repülőtér megépüljön.
Problémákról számolt be viszont Antal András, aki a már meglévő füves kifutópályának otthont adó terület tulajdonosa. Mint kifejtette: mióta felmerült a beruházás ötlete, a környező földeket senki sem akarja nemhogy el-, de még bérbe sem adni – pedig jelentős állatállománya eltartása miatt szüksége lenne erre. Borboly Csaba erre reagálva mindössze annyit mondott: majd egyenként egyeztetnek a gazdákkal.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!