Huszárhamvak: Szlovákia ködösít

Mint pénteki lapszámunkban megírtuk, a magyar hadtörténelem leghosszabb ideig szolgáló katonájának hamvait a szlovák és a román hatóságok május végén kihantolták a partiumi város katolikus temetőjében található sírból, majd Szlovákiába szállították. A tervek szerint a csontokat június 27-én, az öreg huszár születésének 275. évfordulóján temetik újra Skultéty szülőfalujában, a Trencsén melletti Hegyesmajtényban.

Eva Gábrisová, a szlovákiai település polgármestere az MTI-nek elmondta, ők indítványozták Skultéty földi maradványainak kihantolását, idén lesz ugyanis 150 éve, hogy elkészült a község temploma, amelynek megépítéséhez életfogytig tartó járulékának felajánlásával a huszár is hozzájárult, újratemetésével az ő emléke előtt akarnak tisztelegni. A polgármester közölte, az újaradi sír május 21-ei felnyitásán Szlovákia bukaresti nagykövetéhez hasonlóan ő is részt vett, s annak kivitelezéséhez a pozsonyi védelmi minisztérium, valamint a bukaresti diplomáciai képviselet nyújtott segítséget.

Ezzel szemben a Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ) azt állítja: az újaradi római katolikus plébános indítványozta Skultéty hamvainak elszállítását szülőfalujába, arra hivatkozva, hogy senki nem fizette ki a sír után járó illetékeket. Miloslav Caplovic, a VHÚ igazgatója az MTI pozsonyi tudósítójának úgy nyilatkozott, az újaradi plébános előrebocsátotta: ha az elszállítás nem történne meg, akkor a huszár sírjára a hivatalos „megszüntetés\" várna. Caplovic hozzátette, az újratemetést az is indokolttá tette, hogy „Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségéről van szó, Skultéty László nemzetiségét pedig a területi elv alapján lehet megállapítani\". Szerinte számtalan archív hadtörténeti anyag bizonyítja, hogy a huszár – aki korábban a Hadik-ezredben szolgált – a Hadik-ezred átszervezését követően a Habsburg-hadsereg 8. huszárezredének tagja lett. „Ennek alapján nem lehet kétségbe vonni, hogy a Habsburg-hadsereg katonája volt, és így nem lehetett a magyar hadsereg huszárja\" – vélekedett az igazgató. (Különben a pozsonyi hadtörténeti intézet a magyar hadtörténet több jelentős személyiségét, Skultétyn kívül például gróf Hadik András magyar huszártábornokot vagy Magyar Balázs erdélyi vajdát, Hunyadi Mátyás kapitányát, a fekete sereg hadvezérét is szlovákként tartja számon.)

Caplovic állításának ellentmond Dirschl Mathes újaradi plébános lapunknak adott nyilatkozata, miszerint az egyházközséget Szlovákia bukaresti nagykövetsége kereste meg az ügyben. A plébános a hétvégén az MTI-nek feltárta, a magyar közösség helyi képviselői tudtak a kihantolásról, és nem ellenezték azt. Elmondta, személyesen beszélt Bognár Levente RMDSZ-es alpolgármesterrel az ügyről, Ujj János helytörténész pedig előzetesen fényképeket készített a sírról. A temesvári római katolikus püspökség szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, a szlovák nagykövetség hivatalos kérésére járultak hozzá a néhai huszár hamvainak kihantolásához.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint Skultéty hamvainak kihantolása és elszállítása felveti a jogszerűség kérdését mind a román, mind pedig a szlovák fél részéről, mert azt nem előzte meg Magyarországgal állami szintű konzultáció. A budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa az MTI-nek elmondta, az egyeztetés elmaradása a két alapszerződés szellemét és a szövegét is sértheti, mivel a huszár újaradi sírja az „emlékezetben és papíron\" egyaránt magyar kulturális emlékhely.

Babucs Zoltán hadtörténész úgy véli, a szlovák történetírás „látványos módon keresi a szlovákok múltját\", és példaként hozta fel, hogy nemrégiben jelent meg angolul a Szlovákia hadtörténete című könyv, amely a mai Szlovákia területén született összes embert szlováknak tekinti. „A szlovák történetírás igyekszik hősöket kreálni magának, Skultéty László azonban magyarnak tekinthető, amit az is bizonyíthat, hogy korabeli magyar szokás szerint születésnapja egybeesik névnapjával\" – közölte Babucs. Eközben Bognár Levente aradi alpolgármester közölte, az RMDSZ „tiltakozni fog valamilyen formában a hamvak elszállítása ellen\", ugyanakkor Burián Sándor, az EMNP Arad megyei szervezetének elnöke szerint „a közös történelmünket egyik népnek sem kellene kisajátítania\". A felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) felháborítónak, érzéketlen történelemhamisító cselekedetnek nevezte a történteket. Szigeti László, az MKP országos tanácsának elnöke szerint az exhumálás kegyeletsértésnek minősül, ami nem szolgálja sem a magyar–román, sem pedig a magyar–szlovák kapcsolatok javulását.