
Fotó: Krónika
2007. április 06., 00:002007. április 06., 00:00
Az ünnep szekularizálódásávalaz emlékekből kitörlődik az ünnep jelentése,lényege és több évezredre visszanyúlótörténete is. A keresztény ember húsvéttáján több igehirdetést is meghallgat azünnepről, de nem valószínű, hogy történetiáttekintéssel is találkozik. Még mielőttelérkeznénk az ünnephez, és megélnénkannak lényegét a családokban, közösségekben,hadd lássuk, hogy az évezredek során hogyanalakult a húsvét.
Páska és kovásztalankenyér
Először is az ószövetségihagyományokra kell tekintenünk, hiszen ott találhatjukmeg a húsvét előképét a páska ésa kovásztalan kenyerek ünnepében. A hagyományokszerint a páska ünnepét Isten rendelte el, hogyemlékeztesse népét az egyiptomi fogságbólvaló szabadulásra, és megparancsolta, hogy ez azünnep legyen „rendtartás gyanánt, magadnak ésfiaidnak mindörökre” (Ex.12,24). A páskaeredetileg a nomád pásztorok ünnepe volt, éstavasszal, a téli szálláshely elhagyásaelőtt tartották. Ez a költözés egymeghatározott időpontban kezdődött (valószínűlega tavaszi holdtölte éjszakáján). Apáskaünnep jelentése az idők soránmegváltozott. Valószínűleg Mózesidejében épült be a Jahve vallásába,amikor nevét arra vonatkoztatták, hogy Jahvemegkönyörült az izraelitákon, amikor azegyiptomiakat büntette. Így a páska Istenkegyelmét hirdető ünneppé vált, arratanítva az embereket, hogy imádják ésdicsőítsék Jahvét szabadításáértés rémületes ítéletéértis. Az ősi nomád pásztorünnepet az izraelitákúgy alakították történelmi ünneppé,hogy a démoni elemet kizárták, és azesemény középpontjába Jahve került(Ex. 12,23). Az egyiptomi kivonulással kapcsolatos történelmihagyományokkal kapcsolták össze az ünnepet,és így a megváltástörténetrészévé vált.
Míg a páska félnomáderedetű, a kovásztalan kenyerek ünnepe a mezőgazdaságiszférából származik – hátterüktehát nagyon eltér egymástól. Ezen azünnepen lapos, kovásztalan kenyeret – maccotot kellettenni (Ex. 23,15, 34,18). A maccot frissen pörkölt magvakatjelent. Az ünnep eredetileg abból állhatott, hogya földművesek összegyűltek a szentélyekben azárpaaratás idején, hogy együtt örüljeneka termésnek. Minden kovászos eledel tiltott volt azért,hogy az új termést ne kavarják össze azelőző év termésével. Ehhez a rítushozvalószínűleg az istenségnek bemutatottáldozatok és hálaadó szertartásokis kapcsolódtak A kovásztalan kenyerek ünnepétIzráel a bennszülött kánaánilakosságtól vette át, azonban ezt amezőgazdasági ünnepet több vonatkozásábanis átalakították, és Jahve feléirányították. A termésért valóhála egyedül Õt illeti.
Hálaadó örvendezés
Az Újszövetségbenkülönös jelentősége van az utolsópáskavacsorának, amit Jézus kereszthalálaelőtt költött el tanítványaival. Ekkorszerezte és rendelte el az úrvacsorát. A húsvéta Jézus Krisztus feltámadása feletti hálaadóörvendezés alkalma. Krisztus feltámadásánaknapját, a hét első napját már azőskeresztény egyházban örvendezve megünnepelték.Ennek alapja a jól ismert bibliai történet, amikoraz asszonyok és a tanítványok a hét elsőnapján felfedezik az üres sírt. Magyar elnevezésearra a középkori szokásra vezethető vissza, hogya megelőző, húshagyókeddel kezdődő negyvennaposböjt után ezen a napon lehetett először hústenni. A 2–3. századig vagy talán még későbbis Jézus szenvedésének és halálánakünnepe a keresztény páska volt, amelynek tartalmaa gyász és a szomorúság, ellentétbena húsvét ünnepével, amelyet nem neveztekpáskának, és tartalma az örvendezésvolt. A niceai zsinat (325) határozta meg a húsvétidőpontját úgy, hogy az a tavaszi napegyenlőségutáni első holdtöltét követő vasárnaplegyen. A húsvétot megelőző virágvasárnappalkezdődő hetet a 4. századtól nagyhétneknevezték. Nagycsütörtököt már azóegyházban az úrvacsora szereztetéseünnepeként ülték meg. Ezt követte anagypéntek, ami a gyász és a szomorúságünnepe. Majd vasárnap, a feltámadás napjánelérkezett az örvendezés ideje, azé azörvendezésé, amely a feltámadott JézusKrisztusra emlékeztet bennünket.
Gödri Alpár Béla
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.