Fotó: Krónika
2007. április 06., 00:002007. április 06., 00:00
Az ünnep szekularizálódásávalaz emlékekből kitörlődik az ünnep jelentése,lényege és több évezredre visszanyúlótörténete is. A keresztény ember húsvéttáján több igehirdetést is meghallgat azünnepről, de nem valószínű, hogy történetiáttekintéssel is találkozik. Még mielőttelérkeznénk az ünnephez, és megélnénkannak lényegét a családokban, közösségekben,hadd lássuk, hogy az évezredek során hogyanalakult a húsvét.
Páska és kovásztalankenyér
Először is az ószövetségihagyományokra kell tekintenünk, hiszen ott találhatjukmeg a húsvét előképét a páska ésa kovásztalan kenyerek ünnepében. A hagyományokszerint a páska ünnepét Isten rendelte el, hogyemlékeztesse népét az egyiptomi fogságbólvaló szabadulásra, és megparancsolta, hogy ez azünnep legyen „rendtartás gyanánt, magadnak ésfiaidnak mindörökre” (Ex.12,24). A páskaeredetileg a nomád pásztorok ünnepe volt, éstavasszal, a téli szálláshely elhagyásaelőtt tartották. Ez a költözés egymeghatározott időpontban kezdődött (valószínűlega tavaszi holdtölte éjszakáján). Apáskaünnep jelentése az idők soránmegváltozott. Valószínűleg Mózesidejében épült be a Jahve vallásába,amikor nevét arra vonatkoztatták, hogy Jahvemegkönyörült az izraelitákon, amikor azegyiptomiakat büntette. Így a páska Istenkegyelmét hirdető ünneppé vált, arratanítva az embereket, hogy imádják ésdicsőítsék Jahvét szabadításáértés rémületes ítéletéértis. Az ősi nomád pásztorünnepet az izraelitákúgy alakították történelmi ünneppé,hogy a démoni elemet kizárták, és azesemény középpontjába Jahve került(Ex. 12,23). Az egyiptomi kivonulással kapcsolatos történelmihagyományokkal kapcsolták össze az ünnepet,és így a megváltástörténetrészévé vált.
Míg a páska félnomáderedetű, a kovásztalan kenyerek ünnepe a mezőgazdaságiszférából származik – hátterüktehát nagyon eltér egymástól. Ezen azünnepen lapos, kovásztalan kenyeret – maccotot kellettenni (Ex. 23,15, 34,18). A maccot frissen pörkölt magvakatjelent. Az ünnep eredetileg abból állhatott, hogya földművesek összegyűltek a szentélyekben azárpaaratás idején, hogy együtt örüljeneka termésnek. Minden kovászos eledel tiltott volt azért,hogy az új termést ne kavarják össze azelőző év termésével. Ehhez a rítushozvalószínűleg az istenségnek bemutatottáldozatok és hálaadó szertartásokis kapcsolódtak A kovásztalan kenyerek ünnepétIzráel a bennszülött kánaánilakosságtól vette át, azonban ezt amezőgazdasági ünnepet több vonatkozásábanis átalakították, és Jahve feléirányították. A termésért valóhála egyedül Õt illeti.
Hálaadó örvendezés
Az Újszövetségbenkülönös jelentősége van az utolsópáskavacsorának, amit Jézus kereszthalálaelőtt költött el tanítványaival. Ekkorszerezte és rendelte el az úrvacsorát. A húsvéta Jézus Krisztus feltámadása feletti hálaadóörvendezés alkalma. Krisztus feltámadásánaknapját, a hét első napját már azőskeresztény egyházban örvendezve megünnepelték.Ennek alapja a jól ismert bibliai történet, amikoraz asszonyok és a tanítványok a hét elsőnapján felfedezik az üres sírt. Magyar elnevezésearra a középkori szokásra vezethető vissza, hogya megelőző, húshagyókeddel kezdődő negyvennaposböjt után ezen a napon lehetett először hústenni. A 2–3. századig vagy talán még későbbis Jézus szenvedésének és halálánakünnepe a keresztény páska volt, amelynek tartalmaa gyász és a szomorúság, ellentétbena húsvét ünnepével, amelyet nem neveztekpáskának, és tartalma az örvendezésvolt. A niceai zsinat (325) határozta meg a húsvétidőpontját úgy, hogy az a tavaszi napegyenlőségutáni első holdtöltét követő vasárnaplegyen. A húsvétot megelőző virágvasárnappalkezdődő hetet a 4. századtól nagyhétneknevezték. Nagycsütörtököt már azóegyházban az úrvacsora szereztetéseünnepeként ülték meg. Ezt követte anagypéntek, ami a gyász és a szomorúságünnepe. Majd vasárnap, a feltámadás napjánelérkezett az örvendezés ideje, azé azörvendezésé, amely a feltámadott JézusKrisztusra emlékeztet bennünket.
Gödri Alpár Béla
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.