Megmentésre vár. A sok akadály ellenére eltökéltek a székelyzsombori vár felújításáért küzdő műemlékvédők
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Székelyzsombor egy aprócska, nagyrészt magyarok lakta Brassó megyei falu, mely két dologról nevezetes. Az egyik, hogy a falu szülöttje Nyírő József író, a másik pedig a település fölé magasodó dombon található parasztvár, egy folyamatosan romló állapotú, titokzatos műemlék, mely felújításra vár. Lőrincz Károly-Ernő RMDSZ-es tanácsost faggattuk az első lépés megtételéről.
2021. április 11., 16:542021. április 11., 16:54
2021. április 13., 14:062021. április 13., 14:06
A brassói RMDSZ nem rég jelentette be honlapján, hogy megtették az első lépést a székelyzsombori parasztvár felújítása érdekében. Lőrincz Károly-Ernőt, Homoród község RMDSZ-es tanácsosát kérdeztük arról, hogy konkrétan mit jelent ez az lépés, illetve milyen hosszú az út, melyen most elindultak.
A Brassó megyei Székelyzsombor eredetileg szász település volt, ám lakosságát megtizedelték a török–tatár betörések, valamint a pestis. A környékbeli székelyek népesítették be újra a falut, így ma a Kis-Homoród mentén található települést a Homoród menti székely tömbmagyarság utolsó végváraként szokták emlegetni. Orbán Balázs a Székelyföld leírása című munkájában így írta a faluról:
mit annál inkább méltányolhatunk és bámulhatunk, mert ezen lutheranus hontársaink, a szász hierarchiától függvén, s szász hatóságok hatalma alatt élvén, – ezek mindent elkövettek, azoknak elnémetesitésére s beolvasztására; de hála papjaik jó érzelmének, sikertelenül.”
A Szászföld és Székelyföld határán található Székelyzsombor várról fennmaradt első hiteles adat 1692-ből származik, ám az erődítmény vélhetően korábbi, hiszen a falu német neve már a 15. század közepén Sommerburg volt (a burg német szó várat jelent).
Orbán Balázs a vár kapcsán azt írta, hogy ottjártakor még jó állapotban volt, ám ez sajnos ma már egyre kevésbé igaz.
Először a kétezres évek elején fogalmazódott meg, hogy tenni kéne a várért, melynek a mai napig nem készült el a hivatalos régészeti feltárása, pedig a helyi legendák szerint még egy titkos alagút is összeköti a faluval, amelyet a legutóbbi népszámlálás szerint csaknem 80 százalékban magyarok laknak. A kétezres évek elején évekig brassói és budapesti fiatalok, a Kulturális Kapcsolatteremtő, Hagyományőrző és Műemlékvédő Ifjúsági Tábor résztvevői munkálkodtak a romok helyreállításán, állagmegőrzésén, illetve Adrian Andrei Rusu régész-művészettörténész kutatta diákjaival az erődítményt. Bár komoly tervek voltak az erődítmény műemlékké nyilvánítására, illetve turisztikai látványossággá tételére, a bürokrácia közbeszólt, birtokviszonyai tisztázatlanok voltak; illetve Homoród községnek, melynek fennhatósága alatt állt – és amelyet összesítve már csupán alig 30 százalékban lakják magyarok –, nem volt anyagi kerete a felújításra.
A közelmúltban Lőrincz Károly-Ernő RMDSZ-es tanácsos volt többek között az, aki a parasztvár ügye mellé állt, kitartó munkájának is köszönhető, hogy sor került az első lépés megtételére a felújítás felé: elkezdték a parasztvár birtokviszonyainak tisztázását. „Megtörtént az első lépés a legtöbbünk számára legkedvesebb szimbólumunk megmentéséért. Az út hosszú lesz és nem zökkenőmentes, de reméljük, hogy eredményes’’ – idézte a Brassó megyei RMDSZ honlapja Lőrincz Károly-Ernőt.
Megkeresésünkre a tanácsos elmondta, hogy nagyon eltökéltek, de azt is tudják, hogy egy nagyon hosszú folyamat elején vannak.
– mindezt azért, hogy akár már a jövő év elején benyújthassanak egy európai uniós pályázatot a vár felújítására. Az épület, illetve a terület jelenlegi telekkönyvi kivonatán az szerepel, hogy „Székelyzsombor öröksége” (moșerimea Jimbor), ám a jelen birtokrendszerben az „örökség” fogalom nem létezik, így a község polgármestere, illetve a megyei tanács kérelmezte a dokumentum felülvizsgálatát, újbóli fordítását. Tulajdonképpen ebben a szakaszban azt kell tisztázni, hogy az épület nem egy család, egy magánszemély, hanem Székelyzsombor település tulajdona.
Lőrincz Károly-Ernő szerint a jogviszony tisztázásáig semmilyen munkálatot nem tudnak elkezdeni, a régészeti felméréssel, feltárással, árajánlatkérésekkel is várniuk kell, mivel ezeknek a felméréseknek, illetve a hozzájuk tartozó dokumentumoknak érvényességi határidejük van. Amíg nem látják az erődítmény helyzetének tisztázásának a végét, azt, hogy néhány hónapba vagy néhány évbe telik, értelmetlen a felméréseket elvégezni, hiszen ha kifutnak az időből, meg kell majd ismételni azokat.
A tanácsos azt is kiemelte, hogy egyelőre nem a nagy tervezgetés és álmodozás ideje van, nem készítenek még arról terveket, hogy hogyan újítanák fel, hogyan hasznosítanák, használnák a parasztvár épületét: egyelőre csak abban biztosak, hogy nagyon fontos az épület megőrzése, megóvása, és ennek érdekében sürgősen tenni kell.
– fogalmazott az RMDSZ-es tanácsos.
Annak kapcsán, hogy akadályokba ütközhetnek-e, Lőrincz Károly-Ernő elmondta, hogy ők alapos kutatást végeztek, nem találtak családot vagy leszármazottakat, akihez a parasztvár tartozhatna, de teljesen bizonyosak csak akkor lesznek, ha ezt hivatalosan is kimondják, ha a dokumentumokon végre a falu tulajdonaként fog szerepelni a vár. A tanácsos azt reméli, hogy a 2021 végén – 2022 elején megjelenő EU-s közbeszerzési pályázatokra már lesz egy kész mappájuk a szükséges dokumentációval, és megvalósulhatnak évtizedes álmaik, terveik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!