
Fotó: Veres Nándor/archív
Új koncepciót vezetne be a szakoktatásba az oktatási minisztérium, a hároméves alapképzés után újabb négy évig is tanulhatnák a kiválasztott szakmát a diákok, ezáltal technikusi képzettséget szereznének. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerdán ismertette a közvitára bocsátott elképzelést.
2016. június 16., 15:322016. június 16., 15:32
A terv szerint a szakoktatásba újabb két szintet vezetnének be, így a jelenleg működő hároméves szakiskolát a diák szakmunkásként végezné, ám a kiválasztott mesterség függvényében újabb egy-három évig folytathatná tanulmányait. Az újabb szinteken a szakmai gyakorlatra fektetnék a hangsúlyt, a szakiskolában ugyanis jelenleg 45 százalék a gyakorlati oktatás, míg a technikusképzőben elérné a 80 százalékot.
Kiss Imre hangsúlyozta, a duális képzésbe bevonnák a cégeket is, a vállalkozók ennek fejében adókedvezményben részesülnének, de kötelezettségeik is lennének. A főtanfelügyelő szerint a munkaadók elvárják, hogy a pályakezdő néhány évre leszerződjék hozzájuk, ám ez nem mindig kivitelezhető. A hároméves szakiskola után a 16–17 éves fiatalok alig várják, hogy pénzt keressenek, sokan külföldön próbálkoznak, ezért kétséges, hogy újabb évekig maradnak az iskolapadban, még ha különböző juttatásokat kapnak is, fogalmazta meg kétségeit Kiss Imre.
Szerinte az elképzelés ott lehet életképes, ahol több száz alkalmazottat foglalkoztató nagy gyárak működnek, hisz a kisebb cégeknél nem olyan nagy a fluktuáció, hogy évente újabb szakemberekre legyen szükség. A főtanfelügyelő kifejtette: inkább egy, szakiskolákat támogató pénzalapot kellene létrehozni a vállalkozók adójának egy részéből, melyet ezek akár közvetlenül is odaadhatnának a tanintézeteknek.
Nem lehet tudni, mikor kezdődhet el a juhállomány bárányhimlő elleni kötelező oltása, és azt sem, mikor oldhatják fel az élő állatok kivitelét sújtó korlátozásokat. Falugazdászok szerint az ágazat egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!