
Fotó: Barabás Ákos
Épp a héten érdeklődött a témában, de nem tudott meg többet arról Vass Levente parlamenti képviselő, hogy mikor „görgetik tovább” az oltástörvény-tervezetet. A légúti megbetegedések száma eközben egyre gyorsabb arányban növekszik, a páciensek egymásnak adják a kilincset a háziorvosonál.
2018. március 01., 17:142018. március 01., 17:14
2018. március 01., 17:202018. március 01., 17:20
Nem tudta megmondani Vass Levente Maros megyei parlamenti képviselő, hogy mikor várható előrelépés az oltástörvény-tervezet ügyében, holott az RMDSZ politikusa tagja az alsóház egészségügyi bizottságának, amelynek asztalán négy hónapja vesztegel a dokumentum.
nem tudtak időpontot mondani neki sem arra vonatkozóan, hogy mikorra véglegesítik a szöveget. Vass Levente egyébként úgy tudja: a jogszabálytervezet a Szociáldemokrata Párton (PSD) belüli véleménykülönbségek miatt akadt el úgy a képviselőházban, hogy még több hónap elteltével sem tűzték napirendre a szakbizottságokban. A politikus lapunknak azt is elmondta: rengeteg módosító indítvány érkezett a tervezethez, a kezdeményező szociáldemokraták részéről pedig támogató javaslatok mellett markáns nézetkülönbségek is megfogalmazódtak.
A Maros megyei képviselő rámutatott: a szülőkkel való konzultáció nyomán ő maga is benyújtott egy módosító javaslatot, amelynek szerinte a szülők megnyugtatása érdekében kellene bekerülnie a törvénybe.
Nemcsak a kötelezettségeket, hanem a jogokat is bele kell foglalni” – szögezte le az orvos végzettségű politikus. Vass Levente javaslata arra vonatkozik, hogy ha a vakcina bármilyen szövődményt okoz, azt kötelező módon jelenteni kell a megyei közegészségügyi igazgatóságnak, amelynek erről tájékoztatnia kell az egészségügyi minisztériumot, a szaktárcától pedig igényelni kell a szövődmények kezelésével járó költségek megtérítését.
A szakpolitikus rámutatott: a komplikációkat valójában eddig is jelenteni kellett, ám ez sok esetben nem történt meg vagy azért, mert nem tudott róla a háziorvos, vagy kényelemből eltekintett ettől. A módosítás előírja, hogy egy mulasztás esetén figyelmeztetésbe részesítik az orvost, második alkalommal pedig már pénzbírságot is kirónak. „Ez a közvélemény a szülők megnyugtatása miatt fontos. Szövődmények nagyon ritkán lépnek fel, de tudniuk kell, hogy ezekre figyel a rendszer, megfelelő időben megkezdik a kezelést.
Országszerte eközben egyre többen kényszerülnek arra, hogy légúti megbetegedés miatt felkeressék háziorvosukat: a rendelők ajtaja előtt sorokban várakoznak a páciensek, több iskolában az osztályok tanulóinak közel fele hiányzik, a kórházakban pedig szünetel a beteglátogatás. Ezt Szabó Soós Klára, a háziorvosokat tömörítő egyesület Hargita megyei elnöke is megerősítette, és mint rámutatott:
Ugyanakkor a munkaközösségekben is nagy a fertőzésveszély, illetve az idősebbek is könnyen elkaphatják a kórokozókat. Kovács Emőke csíkszeredai háziorvos tapasztalatai szerint három hete folyamatosan nő a légúti megbetegedésekkel orvoshoz forduló páciensek száma, nagy sorokban várakoznak a betegek a rendelők ajtaja előtt. „Még mindig nem látjuk ennek a végét. Naponta több mint negyven konzultációnk van” – fogalmazott. Ugyanakkor elmondta,
Antal Erzsébet csíkszentdomokosi háziorvos is a rendelőjében várakozó sok páciensről számolt be lapunknak. „Nagyon gyorsan dolgozunk, de így is sokan várakoznak. Láz, torokfájás, köhögés, orrdugulás, gyengeség, ízületi fájdalmak, tüdőgyulladás, ezek a leggyakoribb panaszok” – magyarázta.
Az utóbbi két hétben szinte megduplázódott a légúti megbetegedésekkel diagnosztizált esetek száma Hargita megyében, és a tavalyi év hasonló időszakához képest is jelentős az emelkedés.
A szakember szerint hasznos lenne, ha a betegek nem járnának közösségekbe. „Olyan jelzéseket is kapunk a tanintézetektől, hogy a beteg gyereket a szülő erőlteti, viszi iskolába, óvodába. Az antibiotikumos, köhögés elleni szirupot odaadja az óvónőnek, hogy adagolja a gyereknek. Tudom, hogy nehéz a kisgyerekek otthonmaradását megoldani, de van lehetőség betegszabadságra az ilyen helyzetben lévő szülőnek. A beteg gyereket kínzás közösségi térbe vinni, egyrészt rosszul érzi magát, másrészt továbbadhatja a fertőzést” – hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi.
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő arról számolt be: az általa vezetett intézmény egyeztetett az ügyben a közegészségügyi igazgatósággal, ennek nyomán jelentést kértek a tanintézetektől a légúti fertőzések számára vonatkozóan. Görbe rámutatott: a megyében nincs olyan iskola, ahol a nagyszámú megbetegedések miatt szünetel az oktatás.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!