A Máramarosszigeti Magyar Napok nagyon sok érdeklődők vonz. Archív felvétel
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok/Facebook
Májusban emlékeznek meg Máramarossziget első írásos említésének 700. évfordulójáról, ebből az alkalomból többnapos rendezvénysorozatot szerveznek a történelmi Máramaros székhelyén. A Tisza-parti városban minden programot a 700. évforduló jegyében tartanak meg idén, így a Máramarosszigeti Magyar Napokat is, amely a megszokott három helyett hét napig tart.
2026. május 12., 19:082026. május 12., 19:08
2026. május 12., 19:412026. május 12., 19:41
Egyes források szerint már 1308-ban dokumentálták a Tisza-parti várost, sőt a néhai vármegyéről vannak korábbi feljegyzések is, de a 12. században alapított Máramarossziget datálása vitatott;
Az önkormányzat ezeket a dátumokat veszi alapul, ezért idén május 14. és 17. között szerveznek többnapos rendezvénysorozatot ennek emlékére – magyarázta Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget RMDSZ-es alpolgármestere.
Az eseménynek szentelt Facebook-oldalon olvasható programok szerint szabadtéri koncertekkel, történelmi játékokkal és szimpóziumokkal várják az érdeklődőket.
Orosz Krisztofer Levente máramarosszigeti alpolgármester
Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 32 793 állandó lakosa van Máramarosszigetnek, közülük 2771-en vallották magukat magyarnak, ami az összlakosság 8,44 százalékát jelenti, de mivel nagy azoknak a száma, akiknek nem ismert a nemzetisége (5659), így a magyarok aránya hivatalosan 10,21 százalék. A második legnagyobb számú kisebbség az ukrán, hivatalosan 519-en vannak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,91 százaléka a városban.
A Tisza-parti városban minden programot a 700. évforduló jegyében tartanak meg idén, így a Máramarosszigeti Magyar Napokat is, amely a megszokott három helyett hét napig tart, július 7. és 12. között. A fesztivál negyedik alkalommal szólítja meg a helyi és a környékbeli települések magyar lakosait, ebben az évben azonban külön hívják a Szigetről elszármazókat is, akiket hazavárnak, érdeklődőkként, illetve egy-egy program meghívottjaiként – mondta a Krónika érdeklődésére Tinca Richárd főszervező, a SzigFeszt Egyesület (az RMDSZ partnerintézményeként működő civil szervezet) elnöke.
Máramarossziget első írásos említésének 700. évfordulója jegyében szervezik meg az idei programokat
Fotó: Facebook/Máramarosszigeti Magyar Napok
A magyar óvodások és iskolások részére rajzpályázatot hirdettek, aminek a tematikája ugyancsak a város első írásos említésének 700. évfordulója, illetve a programok közül már ismert, hogy
A rendezvénysorozat részletes programja június első hetében lesz ismert – tette hozzá Tinca Richárd. A főszervező az előző évek tapasztalatai alapján elmondta: a Máramarosszigeti Magyar Napokon kortól és érdeklődési körtől függetlenül sokan vesznek részt a máramarosi szórványmagyarság tagjai közül, de a koncertek vagy a képzőművészeti kiállítások iránt a román közösség tagjai közül is szoktak lenni érdeklődők.
A szórványban élő közösség összetartozását erősíti a 3. Máramarosszigeti Magyar Napok. A rendezvény identitáserősítő szerepéről, valamint a határ menti szórványközösség mindennapi kihívásairól a szervezőkkel beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!