Fegyveres csendőri kísérettel, rendkívüli biztonsági intézkedések közepett érkeztek meg Hollósy Simon eredeti festményei Máramarosszigetre
Fotó: Facebook/Máramarosszigeti Magyar Napok
A helytörténet, a koncertek és a szabadidős programok mellett a művészettörténet is hangsúlyos szerepet kap a hétfőn kezdődött Máramarosszigeti Magyar Napokon: igazi különlegességnek számít a város neves szülötte, Hollósy Simon festőművész alkotásaiból nyíló kiállítás, amelyen olyan képek is láthatók lesznek, amelyek nem jártak még a történelmi Máramaros székhelyén. Hollósy Simon mellett a szintén a nagybányai festőiskolát képviselő Kádár Géza egy restaurált alkotását is megcsodálhatja a nagyközönség a római katolikus templomban – mondta a Krónikának Orosz Krisztofer Levente alpolgármester.
2026. július 06., 19:032026. július 06., 19:03
2026. július 07., 07:402026. július 07., 07:40
Idén ünnepli első írásos említésének 700. évfordulóját Máramarossziget, ezért minden jelentősebb programot ennek jegyében szerveznek meg a román–ukrán határfolyó, a Tisza mentén fekvő városban: a hétfőn kezdődő Máramarosszigeti Magyar Napokat is, amely a megszokott három helyett hét napig tart, és amelynek egyik kiemelt programja lesz a Hollósy Simon-festménykiállítás, amellyel a település egyik legnevesebb szülötte, a nagybányai festőiskola megalapítójának emléke előtt tisztelegnek a szervezők.
A magyar napok egyébként a tervek szerint július 6-án, hétfőn 19 órakor kezdődött a Borromeo Szent Károly-plébániatemplomban bemutatott szentmisével, ami után Emberkatedrális címmel Marosán Csaba színművész egyéni esttel tiszteleg az idén 130 éve született Márton Áron néhai erdélyi püspök emléke előtt.
Ugyancsak a helyi római katolikus templomban áldják meg kedden 19 órától Kádár Géza Magányos Krisztus című restaurált képét. A 150 évvel ezelőtt, 1876. augusztus 9-én Máramarosszigeten született festő a nagybányai művésztelep egyik jeles képviselője, főképp tájképek fűződnek a nevéhez, az eddig kevéssé ismert,
Az olajfestményt Pauliuc Melissa restaurátor szakos hallgató állította helyre, s a megáldást követően, kedden 19.45-től a templom oratóriumában egy előadás keretében be is mutatja a restaurálás kulisszatitkait és a feltárult részleteket, s arra a kérdésre is a választ próbál adni, hogy Kádár Géza egy klasszikus Rubens-kompozíció, egy barokk Krisztus-ábrázolás hatására vagy annak szabad másolataként/tanulmányaként készítette-e el a saját verzióját.
Szintén kedden, 17 órától a helyi Néprajz Múzeumban nyitják meg Hollósy Simon (Máramarossziget, 1857. február 2.–Técső, 1918. május 8.), a nagybányai festőiskola alapítója emlékkiállítását. Nyolc festménye lesz látható, amelyek négy különböző helyszínről érkeztek rendkívül szigorú biztosítási előírások közepett szigetre.
– ecsetelte a tárlat különlegességét Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester. Az elöljáró a Krónikának elmondta, hogy a Hollósy-kiállítás túlmutat a magyar napok rendezvénysorozatán, ugyanis a nyár végéig, augusztus 24-ig megtekinthető lesz, és a tárlatot nem csak a magyar nemzetiségűek figyelmébe ajánlják.
A kiállítás költségeit – beleértve a szállítást és a biztosítási díjakat is – teljes egészében az önkormányzat állja a városi költségvetésből.
Az egy hét alatt a kultúra és a szórakozás minden műfaja találkozik a 4. Máramarosszigeti Magyar Napokon: színházi előadástól kezdve a festmény- és fotókiállításokon át a helytörténeti városnéző sétákig, családi és szabadidős programoktól a hétvégi főtéri fesztiválig és könnyűzenei koncertekig.
Július 11-én a KalotaRock, majd Maneszes Márton és zenekara koncertezik a nagyszínpadon, amit néptáncelőadások követnek, 12-én este pedig a Siculus Jazz Collective, utána pedig László Attila gondoskodik a hangulatról.
Máramarosszigetnek a 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredménye szerint 32 793 állandó lakosa van, közülük 2771-en vallották magukat magyarnak, ami az összlakosság 8,44 százalékát jelenti, de mivel nagy azoknak a száma, akiknek nem ismert a nemzetisége (5659), így a magyarok aránya hivatalosan javult: az ismert nemzetiségűek 10,21 százalékát teszik ki.
Májusban emlékeznek meg Máramarossziget első írásos említésének 700. évfordulójáról, ebből az alkalomból többnapos rendezvénysorozatot szerveznek a történelmi Máramaros székhelyén. a Máramarosszigeti Magyar Napokat pedig hétnaposra tervezik idén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!