Hitelt vettek fel fűtésre

A nagyváradi önkormányzat azonban még a 2007-re járó támogatást sem kapta meg, míg Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a decemberi–januári pótlékra várnak.

Hitelből fedezték a hiányt
Országszerte jelenleg Nagyváradon kell a legkevesebbet fizetnie a lakosságnak a hőenergiáért, egy gigakalóriáért 107 lejt, míg a hőenergiát gigakalóriánként 203 lejért állítják elő, közölte Mihai Groza polgármester. Az előállítási és a lakosság által fizetett ár közötti különbözet 45 százalékát a központi költségvetésből, míg a maradék 55 százalékot a városkasszából fedezik. „A kormány máig sem utalta át a 2007-es támogatást, 3,6 millió lejjel tartozik. Így nem csodálkoznék, ha az idei kormánytámogatást 2010-ben vagy 2011-ben kapnánk meg” – mondta felháborodva a polgármester. Dragoş Gligor, a hőerőmű igazgatója szerint az említett összegen kívül újabb 4,6 millió lejt kellene kapniuk Bukarestből – ez az összeg jelentené az idei év első negyedévére járó támogatást. A hőerőműnek novemberben 12 millió lej hitelt kellett felvennie, amiből kétmilliót régebbi hitelek törlesztésére fordítottak, míg 10 millió lejt egy fűtőanyag-szállító cégnek fizettek ki. A támogatás késése ellenére a közeljövőben nem készülnek újabb hitelt felvenni, közölte lapunkkal Szabó István, a hőerőmű műszaki igazgatója.

Hol a pénz?
„Azt, ami tőlünk tellett, megtettük. Papírokkal tudom bizonyítani, hogy átutaltuk a pénzt” – közölte a Krónika érdeklődésére Derzsi Ákos, a Munka- Család- és Esélyegyenlőségi Minisztérium államtitkára. Mint mondta, a távhőszolgáltatóknak a területi munkaügyi igazgatósághoz kell benyújtaniuk igénylésüket a kormánytámogatásra, amit az továbbít a szaktárcához. Miután ez jóváhagyta a kérést, a pénzügyminisztérium átutalja a pénzt, amely az említett szálon érkezik meg a szolgáltatóhoz. „A nagyváradi hőerőmű január 21-én nyújtotta be igénylését a novemberi és decemberi támogatásra, ezt jóváhagytuk és továbbítottuk a pénzügyminisztériumhoz” – sorolta Derzsi, hozzátéve, hogy a papírok szerint a jóváhagyott összeget január 31-én át is utalták a szolgáltatónak, így nem tudja mire vélni a nagyváradi önkormányzat panaszát. „Ez jó ellenzéki húzásnak, de nem így van” – mondta a demokrata-liberális párti polgármester panaszára utalva Derzsi Ákos. A nagyváradi származású államtitkár szerint nem felhőtlen a viszony a kormány képviselői és a helyi illetékesek között, mivel „állandóan rángatni kell őket, hogy kérjék a támogatást”. Mint mondta, a váradiak például januárra még nem nyújtották be a kérést. Arra azonban, hogy a polgármester által említett 3,6 millió lej helyett a szaktárca dokumentumaiban miért szerepel ennek a fele, mintegy 1,8 millió lej, az államtitkár sem talált magyarázatot. Mint mondta, a bejegyzések szerint a nagyváradi hőerőműnek novemberre mintegy 548,5 ezer lejt, míg decemberre 672,5 ezer lejt utaltak át, és nincs tudomása arról, hogy máshonnan is kapna kormánytámogatást.

A város fizet a kormány helyett
A nagyváradi helyzet amúgy nem egyedi, Erdély más városaiban is várnak még a kormánytámogatásra. Marosvásárhelyen a decemberre esedékes 3,1 millió lejt nem kapták meg – közölte a Krónikával Bota Edit, az Energomur hőszolgáltató vállalat szóvivője. Mivel a kormánytámogatást nem kapták meg időben, a városi költségvetésből fedezték a hiányt. Mint mondta, jelenleg a januárban elhasznált hőenergia számlázásán dolgoznak, hiszen minden hónapban egy hozzávetőleges költségvetést készítenek, és a különbözet rá eső összegét a következő hónapban kell kifizetnie a kormánynak.
Csíkszeredának a januárban folyósított hőenergia után járó támogatást, 850 ezer lejt kell átutalnia Bukarestnek, közölte a Krónika kérdésére Ráduly Róbert polgármester, aki szerint az erre vonatkozó kormányhatározat tíz napja jelent meg a Hivatalos Közlönyben. “Egyhetes késésről van szó, az önkormányzat a ráeső részt kifizette, de ki kellett fizetnie a fennmaradó részt is. Reméljük, utólag megérkezik a kormánypénz is” – mondta Ráduly, hozzátéve, hogy a kormánynak az árkülönbözet 45 százalékát kellene fedeznie. A 2008 első negyedévére tervezett termelés 2,3 millió lejbe kerül, tette hozzá a polgármester, aki szerint a kormánytámogatás messze elmarad attól, amennyire szükség lenne. Amúgy Csíkszereda azon városok közé tartozik, ahol nagyon drága a hőenergia előállítási ára, egy gigakalória 295 lejbe kerül, viszont a lakosságnak a fűtéstámogatásnak köszönhetően, 176 lejt kell fizetnie.

Speciális helyzet Udvarhelyen
Székelyudvarhelynek is tartozik a kormány, a városnak 2007-ben 3,8 millió lej támogatást kellett volna kapnia ahhoz, hogy a lakossági árként meghatározott, gigakalóriánként 131 lej és a 232 lej előállítási ár közötti különbözetet fedezni tudja, de mindössze 2,2 millió lejt utaltak át a központi költségvetésből. Bár a távhőszolgáltatásra igényelt kormánytámogatás alig 57 százalékát kapta meg, az önkormányzat csak a korábbi tartozások kamataival tartozik a hőszolgáltatónak. „Ahhoz képest, hogy 2006 nyarán az állami támogatások elmaradása következtében felhalmozott 1,6 millió lejes adósság miatt elzárta a gázcsapot az E.On Gaz, és több hétig szünetelt a melegvíz-szolgáltatás, veszélybe került a tömbházlakások téli fűtése is, a mai helyzet, legalábbis pénzügyi szempontból, normálisnak mondható” – vélte Petre Rozália, az Urbana távhőszolgáltató főkönyvelője. Az adósságot a 2,4 millió lejes kinnlevőségek behajtásából fedezte 2007-ben az Urbana, és az E.On gázszolgáltató a kamattartozások átütemezéséről is hajlandó egyezkedni, ezért most zavartalan a távhő- és melegvíz-szolgáltatás. Az, hogy a kormánytámogatás késése ellenére nincs adósság a gázszolgáltató felé, nagyobbrészt annak köszönhető, hogy a 2006-os krízis hatására ugrásszerűen megnőtt a rendszerről leválók száma, Székelyudvarhelyen korábban 8225 lakrészben volt távfűtés, ma mindöszsze 3271-ben van. A központi költségvetésből kiutalt támogatás azonban így sem volt elegendő a még rendszerben maradt lakrészek fűtésköltség-támogatásának fedezésére, a decemberi háromszázezer lejes hiányt a városkaszszából pótolták.
A távfűtésről való tömeges leválás viszont a szolgáltatást teheti gazdaságtalanná, szakértők szerint Székelyudvarhely most van a kritikus ponton: ha 3000 alá csökken a kiszolgált lakások száma, kétséges, hogy megéri-e működtetni a távfűtési rendszert. A folyamatot a kazánházak korszerűsítésével és a szolgáltatás javításával lehetne megállítani, vagy akár megfordítani, ezért 2007-ben modern, nagy hatásfokú kazánokat szereltek fel a Tábor negyedben, kicserélték a fűtéscsöveket és a meleg vizet is helyben, a tömbházanként felszerelt hőcserélővel állítják elő, hogy kiküszöböljék a veszteségeket. A korábban levált, saját hőközponttal rendelkező lakások tulajdonosai közül azonban senki sem csatlakozott vissza a távfűtési rendszerre.