A tegnap hálaadó istentisztelettel zárult ünnepségen a kommunista hatalom által 1948-ban államosított, tehát megszüntetett kollégium 1990. évi újraindítását megálmodó és valóra váltó Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi református püspök, valamint az erdélyi egyházkerületet ma irányító Pap Géza igehirdetésében kiemelte: a felekezeti oktatás hitvallási kötelezettség, és csak az élõ hittel rendelkezõk tudnak igazából erõs alapú iskolát építeni.
A diákok között közismerten kolozsvári refiként emlegetett kollégium 450. születésnapja számvetésre is alkalmat adott a szervezõknek. Ennek keretében osztálytalálkozókon, kötetlen, illetve kerekasztal-beszélgetéseken összegezték a múltat és vázolták a jövõ terveit. A kollégium kapubejáratánál emléktáblát helyeztek el, mellyel mindenki tudtára adják, hogy az 1557-ben indult kolozsvári református felekezeti oktatás, ezen belül a református kollégium 450 éves. Ezt a négy és fél évszázados történelmet ez alkalomból bemutatott könyvek lapjai is õrzik ezentúl. A kolozsvári református felekezeti oktatás, ezen belül a kollégium történetéhez nyújt ugyanis adalékokat az Apáczai Csere János Baráti Társaság évkönyve, a kollégium történetének háromkötetesre tervezett sorozatának szombaton bemutatott elsõ kötete, a Szabó Dezsõ Egyesület évkönyve, a kollégium évkönyve, valamint a tanoda egykori igazgató-tanáráról, Nagy Gézáról írt kötet.
A számvetéshez tartozott az ünnepségnek az a mozzanata is, amelynek keretében díszoklevéllel köszönték meg az 1990 utáni idõszakban a kollégium mûködését és megerõsödését támogatók, köztük a németországi Zita von Eckartstein bárónõ mindenkori önzetlen segítségét. És része volt az ünnepnek az a pillanat is, amikor leleplezték az egykori tanárok, Lõrinczi Ferenc, Balázs János és Kovács Dezsõ Tompos Opra Ágota kolozsvári képzõmûvész alkotta portréját. Ugyanakkor a jövõbe tekintettek azok a dolgozatok, amelyeket mai diákok írtak Az én iskolám a tudományosság és a kegyesség szentélye címû pályázatra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Látogatottsági adatok