„Székelyföld létezett, létezik, és létezni fog, úgy, ahogy van Barcaság, van Mócvidék, ahogy van más olyan területe Romániának, ahol a hagyomány, a kultúra nem ötven, nem száz éve, hanem évszázadok óta létezik, ez természetes” – jelentette ki újságírói kérdésre csíkszeredai látogatása során a politikus. Hozzátette, nem érti, hogy a román politikusoknak és a közvéleménynek „mi a problémájuk” a Székelyfölddel, hiszen azt nem lehet „betenni a tarisznyába és elvinni”.
A miniszter emlékeztetett, hogy a népszavazási törvény szerint amennyiben egy város vagy megye önkormányzata helyi kérdésekről kíván dönteni, kiírhat népszavazást az ügyben, azonban amikor a kérdés túllépi a megyehatárt, a parlament jóváhagyására is szükség van. Ladányi László Zsolt, Hargita megye prefektusa elmondta, amennyiben a Kovászna Megyei Tanács mintájára a Hargita megyei is jóváhagyná a Székelyföld egységéről szóló határozatot, megtámadná azt a közigazgatási bíróságon. „A prefektusok nem írják a törvényeket, hanem alkalmazzák őket” – indokolta a mondottakat a kormánymegbízott.
A Kovászna Megyei Tanács határozata valóságos hisztériát keltett a román politikusok körében. Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöke kijelentette, hogy a tanácsi döntés törvénytelen, és a prefektúrának meg kellene támadnia azt. Úgy vélte, a határozathoz az államfőnek és a kormányfőnek is köze lehet, az RMDSZ „cinkosai” lehetnek, azért nem nyilvánítottak véleményt az ügyben. A parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a közigazgatási reformról csak országos szintű népszavazáson lehet dönteni.
Úgy vélte, a Székelyföld autonómiája kapcsán országos referendumot kellene szervezni, megnézni, hogy a lakosság egyetért-e az „autonóm enklávé” létrehozásával. Grama úgy vélte, természetes lenne, hogy a románok véleményt nyilvánítsanak erről, hiszen a Székelyföld Románia része. A PSD-s képviselő a parlamentben is fel kíván szólalni az ügyben.
A Kovászna megyei tanácsi határozat bírósági úton való megtámadására szólít fel a Románok Civil Fóruma is, amely egyenesen a kormányhoz fordult az ügyben, felszólítva a Boc-kabinetet és a belügyminisztériumot, kényszerítse rá erre a lépésre a Kovászna megyei prefektúrát. Hozzátették, amennyiben György Ervin kormánymegbízott nem tenne eleget a felszólításnak, meneszteni kellene.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?