
Fotó: A szerző felvétele
– Hogyan kezdõdött el a történet?
– A PER kezdeményezte a tankönyv elõkészítését. 1998–2000 között még azon dolgoztunk, hogy a már meglevõ, hazai tankönyvekben említés történjen arról, hogy itt kisebbségek is élnek. Ez meg is történt. Annak idején azt is felmértük, hogy a román ajkú történelemtanárok mit tudnak a hazai kisebbségekrõl. Az volt a válasz: semmit nem tudnak, mert ilyesmit nekik nem tanítnak az egyetemen. Elhatároztuk, hogy tenni kell valamit. Közben azért is lobbiztunk, hogy a különbözõség, másság mint fogalom kerüljön be a tantervekbe. Tavaly született meg az ezzel kapcsolatos minisztériumi határozat, amely azt is elõírja, hogy szükség van az opcionálisan választható interkulturális és kisebbségtörténelmi tantárgyra. Ezeknek a tantervét is kidolgozzuk. Ennek érdekében minden hazai kisebbséget, ezek szervezeteit felkértük, hogy küldjenek hozzánk történelemtanárokat.
– Ki foglalkozik a tankönyveknek a kidolgozásával?
– Természetesen a PER csak a keretet adja, de létezik egy szakértõi csoport, amely egyetemi tanárokból, a minisztérium történelem szakos felügyelõjébõl, valamint a hazai történelemtanárok egyesületének a vezetõjébõl, illetve kisebbségi történelemtanárokból áll. Az õ feladatuk elsõsorban az, hogy a kisebbségiek képviselõitõl érkezõ részeket egységes formába öntsék. Az anyag elsõsorban tehát a román történelemtanároknak készül, de a kisebbségieknek is, hiszen egymásról se tudunk túl sokat.
– Körülbelül milyen terjedelmû lesz a tankönyv?
– 150–160 oldalasra tervezzük, és a könyvet kiegészíti egy DVD is, amely a szemléltetõanyagokat tartalmaz majd.
– Ki fogja finanszírozni a kiadását, és hány példányban fog megjelenni?
– Az oktatási minisztérium nem fedezi a kiadvány költségeit, csupán arra volt hajlandó, hogy részt vegyen annak elõkészítésében.
– A tankönyvkiadónak Dáné Károly személyében magyar igazgatója van. Nem lehetett elérni, hogy felvállalja a tankönyv megjelentetését?
– Ez nem így mûködik, hogy mi felkérjük a kiadót... De valószínûleg a kormány keretében mûködõ kisebbségügyi hivatal fedezi majd a költségek nagy részét, a PER pedig biztosítja a hiányzó részt. Azt szeretnénk, hogy a Romániában dolgozó 10 ezer román történelemtanár mindegyike megkapja a kiadványt. De nem biztos, hogy ez már az elsõ fázisban sikerülni fog.
– Mi történt Dánoson, az utolsó elõkészítõ konferencián?
– Nagyon nehézkesen haladt az elõkészítõ munka. Minden kisebbség csak magával törõdik, azzal már nem, hogy megmutassa magát a többi, Romániában élõ népcsoportnak. A 19 nemzetiségbõl csak öt küldte el az anyagot a megadott határidõre, de most már nagyjából összeállt. Nagyon nehezen fogadták el azt, hogy a saját történelmüket egy ország egészének a történelmébe ágyazva kell ismertetni. Dánoson 11 kisebbség képviselõje volt jelen, és megnéztük, mit kellene még változtatni az egyes fejezeteken ahhoz, hogy összecsiszolhatóak legyenek. Magyar részrõl Wolf Rudolf kolozsvári történelemtanár vett részt a tanácskozáson. Meg kell érteniük a népcsoportok képviselõinek, hogy itt elsõsorban nem az eredetükrõl, a régmúltról, hanem a 18–20. század történelmérõl van szó, fõleg azt kell megtanítani a román ajkú gyerekeknek, hogy mi történt ezekkel a kisebbségekkel a mai Románia területén. Persze, ahol az eredettörténet az identitástudat megõrzésének az elengedhetetlen feltétele, ott arról is szólni kell. Sokat vitatkoztunk azon, hogy mi is kerüljön be azokba a rövid szövegekbe, amelyekbõl összeáll a tankönyv, és a DVD anyagának az összeállítása is vitát szült. A továbbiakban e-mailen tartjuk a kapcsolatot. Azt reméljük, hogy 2008-ban, az európai interkulturális párbeszéd évében a román gyerekek a minisztérium által akkreditált tankönyvbõl fogják tanulni a hazai kisebbségek történetét.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.