Hiába várnak gazdára a kóbor ebek

Eltérőek a tapasztalatok az erdélyi kutyamenhelyeken azzal kapcsolatban, hogy az ebek eutanáziáját lehetővé törvény hatályba lépése után megnőtt-e az örökbefogadásra jelentkező magánszemélyek, illetve állatvédő szervezetek száma. Noha a jogszabály ellenzői az elmúlt hetekben számos tüntetést szerveztek főként Bukarestben, de az ország más városaiban is, a tiltakozáshullám nem mindenhol vonta maga után az ebek tömeges örökbefogadását. Háromszéken egyáltalán nem nőtt a kereslet a kutyamenhelyeken, és a támogató szervezetek száma sem gyarapodott.

Horia Krausz, a sepsiszentgyörgyi állatmenhely létrehozását kezdeményező Nez Perce egyesület elnöke lapunk megkeresésére rámutatott: a törvény elfogadása óta tulajdonképpen semmi sem változott örökbefogadás terén, sőt az utóbbi időben a támogatóik száma is csökkent. A menhely 2009-es létrehozása óta több mint 1700 kutyát fogtak be, de alig 500 ebet vittek haza. Krausz rámutatott: a megnyitás után rövid ideig kirobbanó sikerük volt, azóta viszont folyamatosan lankadt az érdeklődés. „Az eutanázia sokszor több pénzbe kerül, mint a kutyák tartása, de az új törvény erőssége, hogy ezentúl nyilvántartják és beazonosítják a gazdáknál levő kutyákat is, hiszen az utcákra legtöbb esetben a portákról érkezik az utánpótlás” – vélekedett az illetékes.

Sokan nem költenek az ivartalanításra

Hasonló tapasztalatokról számolt be Forró Béla, a kézdivásárhelyi kutyamenhely vezetője, aki a Krónikának elmondta: szeptemberben mindössze három kutyát adtak örökbe, holott naponta akár hat gazdátlan ebet is befognak. A kóbor kutyák elaltatását lehetővé tevő jogszabály hatására eddig két kézdivásárhelyi vállalkozó jelentkezett, ők felajánlották, hogy anyagilag támogatják két eb ellátását, a kutyákat azonban nem viszik haza. „Mindenkinek érdeke, hogy az ügy mellé álljon: a kutyabarátok jobb körülményeket szeretnének biztosítani az ebeknek, a kutyákat nem kedvelők pedig minél kevesebb kóbor állattal szeretnének találkozni az utcákon” – hívta fel a figyelmet Forró Béla. Az állatvédő szintén üdvözli, hogy az új törvény nagyobb felelősséget ró a tulajdonosokra, de elmondása szerint nagyon sokan egyszerűen nem hajlandóak ivartalanításra és csipre költeni, mindez egyébként hozzávetőleg 120 lejbe kerül. „Azt mondják, inkább kicsapják a kutyát az utcára, hiszen amíg nincs rajta azonosító, nem lehet kideríteni, hogy honnan származik” – magyarázta a kutyamenhely vezetője. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat egyébként a tervek szerint átvállalja majd a tulajdonosok költségeinek egy részét.

Hasonló a helyzet Marosvásárhelyen, a kutyamenhelyen ugyanis a törvény körüli vita kitörése óta még egyetlen hazai állatvédő szervezet sem jelentkezett, hogy tömegesen vagy akár egyenként vegye örökbe és mentse meg az elaltatástól az itt tartott ebeket. A városháza által fenntartott létesítményből hetente legfeljebb nyolc ebet visznek haza kizárólag magánszemélyek. Aurel Trif szóvivő elmondta: egy alapítványon keresztül időnként Németországba visznek több kutyát, ahol állatvédők fogadják őket örökbe. A vásárhelyi menhely egyszerre mintegy kétszáz négylábút tud eltartani.

Csak indokolt esetben altatnak

Nem jellemző a gazdátlan állatok örökbefogadása Csíkszeredában sem, így a helyi menhelyen tartott ebek egy részét szintén Németországba szállítják az illetékesek – mutatott rá Orendi Éva, a létesítmény vezetője. Mint hangsúlyozta: a törvény hatályba lépése korántsem jelenti azt, hogy „halomra gyilkolják” a kutyákat, szerinte ugyanis továbbra is az ivartalanítás a legjobb megoldás. „Eddig is volt lehetőség a kutyák elaltatására, az új törvény csak egyszerűsíti az eljárást. Mi csak indokolt esetben, például nagyon beteg állaton alkalmazzuk az eutanáziát” – magyarázta Orendi. Hozzátette: jövő héten újabb ivartalanítási akciót szerveznek a menhelyen, ahol bármelyik kutyatartó igénybe veheti a szolgáltatást.

A helyi önkormányzat sem tekinti föltétlenül megoldásnak az ebek elaltatását. Szőke Domokos alpolgármester úgy nyilatkozott: tárgyalni fognak az állatvédő egyesületek vezetőivel és kutyabarát civilekkel, akikkel közösen keresnek megoldást az ügyben. „A városvezetés nem tud egymagában megbirkózni a problémával. Elsőként tudatosítani szeretnénk, hogy a kutyavállalás felelősséggel jár, ugyanis sok esetben azért szaporodnak a kóbor ebek, mert a gazdák nem vigyáznak eléggé kedvenceikre” – vélekedett az alpolgármester. Csíkszeredában egyébként szeptemberben több mint hatvan gazdátlan ebet fogtak be.

A nagyváradi állatmenhelyen augusztusban ugrott meg jelentős mértékben az örökbefogadások száma, szeptemberben azonban újabb visszaesés következett, a csökkenő tendencia pedig az ebtörvény szeptember végi hatályba lépése óta sem változott. „Tiltakozások helyett az állatvédőknek inkább haza kellene vinniük egy-két ebet” – véli Călin Ardelean, a létesítmény ügyvezetője, akinek tájékoztatása szerint nem a „hangos eb-féltőktől” szoktak segítséget kapni, hanem többnyire névtelenségbe burkolózó civilektől. Mint lapunknak elmondta: előfordult, hogy valaki az ebédmaradékot vitte be a gazdátlan állatoknak, többen pedig rendszeresen száraz tápot adományoznak. A négylábúak etetésébe ugyanakkor egy hentesüzlet és az egyik bevásárlóközpont is besegít.

Szatmáron megnőtt az érdeklődés

Szatmárnémetiben ezzel szemben az elmúlt időszakban megnőtt az érdeklődés a gazdátlan ebek iránt: az állatvédő egyesületeknél többen is érdeklődtek, hogy milyen feltételek mellett lehet kutyamenhelyet létesíteni, így elképzelhető, hogy a meglévő egyen kívül további telepeket nyitnak a megyeközpontban. Emellett külföldön élő, a környékről elszármazott állatbarátok is jelezték segítő szándékukat, arra kérve az egyesületek, hogy közvetítsenek köztük és olyan külföldi szervezetek között, akik révén gazdához juthatnak a menhelyen tartott állatok. A törvény körüli vita kirobbanása óta ugyanakkor a menhelyre kerülő kutyák száma is nőtt, több magánszemély az utcáról viszi be az ebeket, de az is előfordul, hogy a gazda nem kívánja tovább otthon tartani az állatot. A szatmárnémeti menhelyen jelenleg mintegy 400 kutyát látnak el, havonta pedig átlagosan 20–30 állatot visznek haza.

Jóval nagyobb a lelkesedés Bukarestben, ahol múlt pénteken 69 gazdátlan ebet fogtak be, 62 kutyát pedig aznap örökbe fogadtak. Az elmúlt hónapban ugyanakkor a főváros két menhelyéről összesen 306 ebet vittek haza magánszemélyek. Victor Ponta miniszterelnök hétvégén a gazdátlan ebek örökbefogadására buzdította az ország lakosságát, mint rámutatott: nemrég az ő édesanyja is hazavitt egy ebet az egyik menhelyről. A kormányfő úgy fogalmazott: nem lenne büszke, ha olyan országban kellene élnie, ahol „az állatokat lemészárolják”.

Mint ismeretes, a Hivatalos Közlönyben szeptember 26-án megjelent ebtörvény értelmében a befogott kóbor kutyák tizennégy napig tarthatók a menhelyeken, és amennyiben ezt követően nem jelentkezik a gazdájuk, vagy nem fogadják őket örökbe, el kell altatni őket. Az örökbefogadás mindenhol ingyenes lesz. A jogszabály azt is előírja, hogy a gazdáknak kötelező lesz ivartalanítaniuk és csippel ellátniuk kedvenceiket, ellenkező esetben 5–10 ezer lejes bírságot róhatnak ki rájuk.

Összeállításunk szerzői:
Babos Krisztna, Bíró Blanka, Szucher Ervin, Vásárhelyi-Nyemec Réka, Kozán István, Kőrössy Andrea