2012. augusztus 10., 08:082012. augusztus 10., 08:08
A lapunknak nyilatkozók szerint a felháborodás minden bizonnyal a háttérből történő politikai nyomásra robbant ki, amely a jelenlegi közhangulatot tekintve nem is annyira meglepő. Mint megtudtuk, elsősorban azt kifogásolták, hogy a kiáltványt politikusok is aláírták, Ludescher István RMDSZ-es alpolgármestert lemondásra is felszólították, végül azonban ez nem történt meg.
Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház Társaság elnöke a Krónikának elmondta, először egy megyei napilapban jelent meg a kiáltvány elferdített átirata, később pedig már televíziós műsorokban rendeztek beszélgetéseket a témában. „Úgy gondolom, hogy a jelenség elsődleges magyarázata, illetve tanulsága, hogy az identitáskérdés a többség számára is legalább olyan fontos probléma, érzékeny pont, mint a magyarság esetében. A különbség csupán az, hogy a románság nem szembesül olyan gyakran ezekkel a kérdésekkel, nem tudatosítja az aggályait. A nyugat-európai államokban dolgozó románokról szóló hírek például alátámasztják, hogy közülük sokan külföldön ugyanolyan identitásválságba kerülnek, mint a magyar kisebbség” – mutatott rá Dávid.
Hozzátette, az utóbbi időben az országos sajtó is megszellőztette a témát, a diszkriminációellenes tanács vélhetően ezért döntött az ügy kivizsgálása mellett. Mind mondta, a román sajtóval ellentétben a helyi politikusok elzárkóztak a véleménynyilvánítás elől. „Kíváncsian várjuk a hivatal döntését. Azt azonban mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a kiáltvány nem valaki ellen, hanem egy közösségért jött létre” – hangsúlyozta Dávid.
Varga Károly, a Nagybányai Református Egyházmegye esperese szintén úgy nyilatkozott, érthetetlen, hogy noha a kiáltvány június közepén fogalmazódott meg, a helyi sajtó mintegy két hete adott hangot felháborodásának. „Úgy gondolom, hogy az ügynek nagyobb a füstje, mint a lángja. Nem tudom, hogy mit dönt majd a diszkriminációellenes tanács, de egyelőre gondolni sem merek arra, hogy mindennek jogi következményei lesznek. Nem értem a felháborodás okát, hiszen a kiáltvány belső használatra született meg, saját magyarjainkat akartuk megszólítani vele, nem a románság ellen irányult. Sajnos vannak, akik ezt másképp akarják érteni, illetve értetni” – magyarázta a lelkipásztor.
Mint rámutatott, a román sajtó dörgedelmeire reagálva a kiáltvány kezdeményezői korábban már kiadtak egy közleményt román nyelven, amelyben világossá tették, hogy a felhívás nem diszkriminatív, ezt az egyik helyi lap meg is jelentette, több sajtókiadvány azonban átírva, átértelmezve adta közzé. „Szomorúnak tartom, hogy a hivatal, illetve a román média szegregációként, diszkriminációként értelmezi a dokumentumot, holott az senki ellen nem irányul, sokkal inkább fájdalmas panaszként jött létre” – fogalmazott Varga Károly.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.