Helyi autonómiát sértő ceremóniatörvény

Cseke Attila Bihar megyei képviselő rámutatott, az új törvény értelmében minden esemény olyan esemény hivatalos ceremóniának minősül, amelyet a megyei vagy a helyi önkormányzat szervez egy adott ünnep alkalmából. Hivatalos ceremónia lehet az is, amikor egy önkormányzat nők napján, de akár gyermeknapon, vagy március 15-én szervez eseményt. Ha az esemény koszorúzást is magában foglal, akkor azt csak úgy lehet kivitelezni, amennyiben a szervező önkormányzat egyeztet a védelmi és a belügyminisztérium illetékes osztályaival. A jogszabály továbbá egy új központi szervezet, az Országos Protokoll Tanács létrehozását is kimondja, amely az államelnöki hivatal keretében működne és nyilvántartást vezetne a megrendezendő hivatalos eseményekről.

„Ezek az intézkedések azt mutatják, hogy a szakértői kormány központosítana az utolsó száz méteren” – jegyezte meg Cseke azt követően, hogy az RMDSZ nem támogatta a kormány és a többségi pártok által támogatott jogszabálytervezetet. A politikus leszögezte: a szövetség úgy értékeli, hogy túlzott központosítás történik a jogszabálytervezetben, és ennek hatályba lépése is ezt erősítené. A parlamenti képviselő rámutatott, a tervezet azt is előírja, hogy az önkormányzat által szervezett hivatalos ceremóniákat több központi intézménnyel együttműködve kell megszervezni, és ezek beleegyezésével lemenedzselni. Amennyiben valakivel együtt szervez egy önkormányzat eseményt, akkor a társszervezőknek – ebben az esetben a központi intézményeknek – joguk van beleszólni az esemény programpontjaiba, de akár a meghívottakat tartalmazó listát is átszabhatják.

„Ezt megengedhetetlennek tartjuk a 21 században. Az önkormányzat joga az, hogy az általa szervezett eseményre kit hív meg, és az is, hogy ki milyen formában helyezi el a koszorút egy emlékműnél, vagy milyen formában tiszteleg hőseink előtt” – fogalmazott Cseke Attila, majd hozzátette: az RMDSZ nem tartja indokoltnak a törvény szükségességét, ezért nem támogatta ezt a plénumi végszavazáson.