Fotó: Sándor Csilla
Egy temesvári eset világított rá az elmúlt időszakban újfent a romániai egészségügyi törvények hiányosságaira. A Krónika által megkérdezett szakember szerint erre a kormány által tervezett fakultatív egészségügyi biztosítás sem jelentene gyógyírt, a jogszabályi környezet sürgős módosítására és jobb finanszírozásra lenne szükség.
2017. november 27., 10:392017. november 27., 10:39
2017. november 27., 11:152017. november 27., 11:15
Ismét a figyelem középpontjába kerültek a romániai egészségügyi törvények hiányosságai, miután kiderült, hogy háromezer lejt meghaladó számlát nyújtott be a temesvári sürgősségi megyei kórház egy idős nőnek a kórházi kezelést követően. Tette mindezt annak ellenére, hogy a nő nyugdíjasként rendelkezik egészségügyi biztosítással. A nő gerinctöréssel került kórházba, sérülését akkor szerezte, amikor szomszédjának segített szőlőt szedni.
„Romániában, mint ahogy az Európai Unió egész területén, az állami egészségbiztosítás nem fedezi a gondatlanságból okozott balesetek, testi sértések okozta sérülések ellátásának költségeit, és ebbe a kategóriába tartozik minden baleset, legyen az közúti, munkabaleset vagy sportbaleset. A közúti balesetekből származó sérülések ellátását fedezi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA/kgfb) vagy a CASCO, a munkabalesetek esetében a munkaügyi minisztérium fizet, a sportbalesetekben szerzett sérülésekre pedig ott van a sporttevékenységek kockázati biztosítása.
– idézi az Adevărul.ro portál a nő által kézhez kapott értesítésben szereplő indoklást.
A történtek arra irányítják rá a figyelmet, hogy tulajdonképpen bármilyen háztartási balesetben szerzett sérülés esetén ki kell fizetni az egészségügyi ellátás ellenértékét, be nem jelentett munkának minősülhet az ablaktisztítás vagy a tűzifa felhasogatása, de akkor sem fizet a biztosító, ha egy háziasszony főzés közben leforrázza magát.
Többek között a hasonló, az alapcsomagba bele nem foglalt kezelések, orvosi beavatkozások finanszírozását biztosítaná a Tudose-kormánynak az egészségügyi törvény módosítására irányuló elképzelése.
Az összeget a páciens közvetlenül az egészségügyi intézménynek fizetné be, vagyis kizárnák a láncból az egészségbiztosítási pénztárt. A sürgősségi kormányrendelet-tervezet kezdeményezői nem jelölték meg, hogy mikortól léphetne életbe az intézkedés.
András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház menedzsere szerint azonban nem jelent megoldást a fakultatív egészségbiztosítás sem a temesvárihoz hasonló esetekre. Mint magyarázta, ezt a megoldást jelen pillanatban leginkább a multinacionális cégek választják, és a magán egészségügyiszolgáltató-láncok kínálják.
Az állami rendszerben, ha valaki megbetegszik, elmegy a háziorvoshoz, aki elküldi különböző vizsgálatokra, azokra időpontot kap, várni kell, ha az eredmények megérkeznek, beutalóval szakorvoshoz fordulhat, ez újabb időpont és újabb várakozás. Ezt rövidíti le a cég által kifizetett bérletrendszer. A szakember azonban úgy véli, hogy ez magánszemélyeknek már nem kifizetődő, hiszen fizetség ellenében akkor is megkaphatják a pluszszolgáltatást, amikor arra szükség van, nincs értelme folyamatosan fizetni.
A sepsiszentgyörgyi kórház menedzsere is úgy látja ugyanis, hogy a most hatályos jogszabályi keret többféleképpen értelmezhető, a túl általános egészségügyi alapcsomag pedig visszás helyzeteket okoz a betegellátásban, miután nem egyértelmű, hogy a biztosított személyek mire jogosultak, és miért kell fizetniük. Mint a Temesváron történtekre vonatkozó kérdésünkre elmagyarázta, baleset esetén az egészségügyi törvény szerint a vétkes vagy a biztosítója téríti meg az áldozat kórházi ellátásának költségeit, a munkabalesetek esetében pedig a munkaügyi minisztérium fizeti az ellátást.
„Az viszont aberráció, hogy ha valaki a szomszédjának segít, vagy éppen otthon fát vág, az feketemunkának minősül, és fizetni kell a gyógyítás költségeit. Bizonyítani kellene, hogy feketemunkát végzett, ám a kórház nem nyomozó hatóság, hanem egészségügyi szolgáltató” – szögezte le az igazgató.
Fotó: Gecse Noémi
Mint részletezte,
Ez viszont csak részben sikerül, előfordul olyan is, hogy kiállítják a számlát, és gond nélkül törlesztik, ám sok esetben perelni kell, majd végrehajtóhoz kerül az ügy. Ilyenkor pedig fennáll annak a veszélye, hogy nincs amit behajtani, és a kórház marad a kárral – ecsetelte a menedzser. Hozzátette, az intézmény jogászai rengeteg időt és energiát fordítanak arra, hogy ezeket a pénzeket behajtsák.
– szögezte le András Nagy Róbert.
Például a sepsiszentgyörgyi kórházban a kétágyas, külön fürdőszobás kórterem alapszolgáltatásnak számít, minden betegnek jár, viszont vannak olyan kórházak, ahol ez már luxusellátásnak minősül, és ezért árkülönbözetet számolnak fel a páciensnek.
Egy epehólyagműtét szintén benne van az alapcsomagban, ám különbséget kellene tenni, hogy a klasszikus eljárással végzik, vagy a bonyolultabb, ám gyorsabb felépülést szavatoló laparoszkópos műtétet alkalmazzák. Az egészségügyi szakember szerint ilyen esetben a betegre lehetne bízni, hogy melyiket választja, esetleg megfizeti-e az árkülönbözetet.
Fotó: Barabás Ákos
„A szüléseknél is tisztázni kellene, hogy például az őssejtlevétel vagy a különböző szűrések, az újszülött hallásvizsgálata, a ritka metabolikus betegségek szűrése benne van-e az alapcsomagban, vagy ezek költségeit fel kell számolni a szülőknek, hiszen sok kórházban, így a sepsiszentgyörgyiben is, ez pluszszolgáltatás” – sorolta a példákat a kórházigazgató.
a kórháznak akkor is meg kellene térítenie annak ellenértékét, ám a gyakorlatban erre nincs lehetőség, hiszen a biztosító nem finanszírozza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!