HIRDETÉS

Háztartási baleset esetén a páciensnek kell fizetnie a kórházi ellátás költségeit

Bíró Blanka , Bálint Eszter 2017. november 27., 10:39 utolsó módosítás: 2017. november 27., 11:15

Egy temesvári eset világított rá az elmúlt időszakban újfent a romániai egészségügyi törvények hiányosságaira. A Krónika által megkérdezett szakember szerint erre a kormány által tervezett fakultatív egészségügyi biztosítás sem jelentene gyógyírt, a jogszabályi környezet sürgős módosítására és jobb finanszírozásra lenne szükség.

Fotó: Sándor Csilla

Ismét a figyelem középpontjába kerültek a romániai egészségügyi törvények hiányosságai, miután kiderült, hogy háromezer lejt meghaladó számlát nyújtott be a temesvári sürgősségi megyei kórház egy idős nőnek a kórházi kezelést követően. Tette mindezt annak ellenére, hogy a nő nyugdíjasként rendelkezik egészségügyi biztosítással. A nő gerinctöréssel került kórházba, sérülését akkor szerezte, amikor szomszédjának segített szőlőt szedni.

Az egészségügyi intézmény hivatalos indoklása szerint azért nem fedezi a biztosító a kórházi ellátását, mivel „be nem jelentett munka közben” sérült meg.

HIRDETÉS

„Romániában, mint ahogy az Európai Unió egész területén, az állami egészségbiztosítás nem fedezi a gondatlanságból okozott balesetek, testi sértések okozta sérülések ellátásának költségeit, és ebbe a kategóriába tartozik minden baleset, legyen az közúti, munkabaleset vagy sportbaleset. A közúti balesetekből származó sérülések ellátását fedezi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA/kgfb) vagy a CASCO, a munkabalesetek esetében a munkaügyi minisztérium fizet, a sportbalesetekben szerzett sérülésekre pedig ott van a sporttevékenységek kockázati biztosítása.

Amennyiben egy személy be nem jelentett munkát végez, fedeznie kell a kórházi költségeket”

– idézi az Adevărul.ro portál a nő által kézhez kapott értesítésben szereplő indoklást.

Fakultatív biztosítás készül

A történtek arra irányítják rá a figyelmet, hogy tulajdonképpen bármilyen háztartási balesetben szerzett sérülés esetén ki kell fizetni az egészségügyi ellátás ellenértékét, be nem jelentett munkának minősülhet az ablaktisztítás vagy a tűzifa felhasogatása, de akkor sem fizet a biztosító, ha egy háziasszony főzés közben leforrázza magát.

Többek között a hasonló, az alapcsomagba bele nem foglalt kezelések, orvosi beavatkozások finanszírozását biztosítaná a Tudose-kormánynak az egészségügyi törvény módosítására irányuló elképzelése.

A napokban napvilágot látott sürgősségi kormányrendelet-tervezet az önkéntes alapon befizetett tulajdonképpen fakultatív egészségbiztosítás fogalmát vezetné be a jogszabályi környezetbe. Ez egyfajta, bizonyos időszakonként fizetendő bérletként határozza meg a biztosítást, aminek fejében olyan kórházi ellátás is ingyenessé válna, amiért jelenleg fizetni kell.

Az összeget a páciens közvetlenül az egészségügyi intézménynek fizetné be, vagyis kizárnák a láncból az egészségbiztosítási pénztárt. A sürgősségi kormányrendelet-tervezet kezdeményezői nem jelölték meg, hogy mikortól léphetne életbe az intézkedés.

András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház menedzsere szerint azonban nem jelent megoldást a fakultatív egészségbiztosítás sem a temesvárihoz hasonló esetekre. Mint magyarázta, ezt a megoldást jelen pillanatban leginkább a multinacionális cégek választják, és a magán egészségügyiszolgáltató-láncok kínálják.

A multinak ugyanis érdeke, hogy az alkalmazott minél kevesebbet hiányozzon betegség miatt, inkább fizet havi 30 eurót egy magán szolgáltatónak, hiszen ezzel gyakorlatilag lerövidíti a várakozási időt, amikor az alkalmazottja kiesik a termelésből.

Az állami rendszerben, ha valaki megbetegszik, elmegy a háziorvoshoz, aki elküldi különböző vizsgálatokra, azokra időpontot kap, várni kell, ha az eredmények megérkeznek, beutalóval szakorvoshoz fordulhat, ez újabb időpont és újabb várakozás. Ezt rövidíti le a cég által kifizetett bérletrendszer. A szakember azonban úgy véli, hogy ez magánszemélyeknek már nem kifizetődő, hiszen fizetség ellenében akkor is megkaphatják a pluszszolgáltatást, amikor arra szükség van, nincs értelme folyamatosan fizetni.

András Nagy Róbert szerint az egyértelmű törvények kidolgozása, az alapcsomag pontosan meghatározott tartalma, az egészségügy jobb finanszírozása jelentene megoldást. 

Inkább a törvényt kellene világosabbá tenni

A sepsiszentgyörgyi kórház menedzsere is úgy látja ugyanis, hogy a most hatályos jogszabályi keret többféleképpen értelmezhető, a túl általános egészségügyi alapcsomag pedig visszás helyzeteket okoz a betegellátásban, miután nem egyértelmű, hogy a biztosított személyek mire jogosultak, és miért kell fizetniük. Mint a Temesváron történtekre vonatkozó kérdésünkre elmagyarázta, baleset esetén az egészségügyi törvény szerint a vétkes vagy a biztosítója téríti meg az áldozat kórházi ellátásának költségeit, a munkabalesetek esetében pedig a munkaügyi minisztérium fizeti az ellátást.

Tehát, ha valaki autóbalesetet okoz, a sérültek kórházi kezelését a biztosítója vagy ő fedezi, a verekedések, agresszió esetében pedig az elkövető fizet. A be nem jelentett, feketemunka során szenvedett balesetek esetén azonban valóban az áldozatot terheli az egészségügyi ellátás költsége.

„A kórház nem nyomozó hatóság”

„Az viszont aberráció, hogy ha valaki a szomszédjának segít, vagy éppen otthon fát vág, az feketemunkának minősül, és fizetni kell a gyógyítás költségeit. Bizonyítani kellene, hogy feketemunkát végzett, ám a kórház nem nyomozó hatóság, hanem egészségügyi szolgáltató” – szögezte le az igazgató.

Fotó: Gecse Noémi

Mint részletezte,

amikor a vétkesnek vagy a páciensnek kell fizetnie, az egészségbiztosító pénztár első lépésben átutalja a kezelés költségeit, ám utólag a kórháznak be kell hajtania a pénzt, és meg kell téríteni a biztosítónak. 

Ez viszont csak részben sikerül, előfordul olyan is, hogy kiállítják a számlát, és gond nélkül törlesztik, ám sok esetben perelni kell, majd végrehajtóhoz kerül az ügy. Ilyenkor pedig fennáll annak a veszélye, hogy nincs amit behajtani, és a kórház marad a kárral – ecsetelte a menedzser. Hozzátette, az intézmény jogászai rengeteg időt és energiát fordítanak arra, hogy ezeket a pénzeket behajtsák.

Nincs ez így rendben, a kórház feladata az egészségügyi ellátás, nem a pénzek behajtása. Ezt a finanszírozónak, vagyis az egészségbiztosítónak kellene megtennie, külön apparátusuk kellene hogy legyen erre a célra”

– szögezte le András Nagy Róbert.

Túl általános az alapcsomag

Tapasztalatai szerint gondot jelent az is, hogy a biztosítottaknak szavatolt egészségügyi alapcsomag nagyon általános, így minden szolgáltató úgy értelmezi, ahogy akarja.

Például a sepsiszentgyörgyi kórházban a kétágyas, külön fürdőszobás kórterem alapszolgáltatásnak számít, minden betegnek jár, viszont vannak olyan kórházak, ahol ez már luxusellátásnak minősül, és ezért árkülönbözetet számolnak fel a páciensnek.

Egy epehólyagműtét szintén benne van az alapcsomagban, ám különbséget kellene tenni, hogy a klasszikus eljárással végzik, vagy a bonyolultabb, ám gyorsabb felépülést szavatoló laparoszkópos műtétet alkalmazzák. Az egészségügyi szakember szerint ilyen esetben a betegre lehetne bízni, hogy melyiket választja, esetleg megfizeti-e az árkülönbözetet.

Fotó: Barabás Ákos

„A szüléseknél is tisztázni kellene, hogy például az őssejtlevétel vagy a különböző szűrések, az újszülött hallásvizsgálata, a ritka metabolikus betegségek szűrése benne van-e az alapcsomagban, vagy ezek költségeit fel kell számolni a szülőknek, hiszen sok kórházban, így a sepsiszentgyörgyiben is, ez pluszszolgáltatás” – sorolta a példákat a kórházigazgató.

Meglátása szerint még számos ellentmondás van a törvényben, hiszen többek között úgy rendelkezik, hogy a bennfekvő betegek esetében minden szolgáltatást a kórháznak kell fizetnie, például ha egy páciens combnyaktörés esetén maga hozza a forgóprotézist,

a kórháznak akkor is meg kellene térítenie annak ellenértékét, ám a gyakorlatban erre nincs lehetőség, hiszen a biztosító nem finanszírozza.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS