Ortodox támogatás
Szőkefalvát az 1968-as területi átrendezéskor fosztották meg nevétől, és a vele egybenőtt Vámosgálfalva egyik utcájává minősítették vissza. A név visszaszerzését a helybéli, többnyire magyar ajkú lakosság kezdeményezte, az önkormányzat és Kerekes Károly parlamenti képviselő karolta fel. Az RMDSZ politikusa által kidolgozott törvénymódosítást azonban két évvel ezelőtt a szenátus nem fogadta el. Akkor a PSD honatyái tartózkodtak, a Nagy-Románia Párt pedig a tervezet ellen szavazott. Az alakulat főtitkára, Gheorghe Funar kijelentette, a PRM nem támogatja „az újabb magyar települések létrehozását”.
Mivel utólag a szociáldemokraták is felvállalták a kezdeményezést, második nekifutásra sikerült megszerezni a szükséges szavazatszámot. A román politikusok meggyőzésében sokat számított az a tény, hogy Szőkefalva státusának visszaállítását nemcsak a település magyar egyházai, hanem az ortodox pap is támogatta. A törvénytervezet 2005-ös megbukásakor Cornel Gabor görögkeleti lelkész is összetűzésbe került a PRM-vel és Gheorghe Funarral, aki magyarnak vagy cigánynak titulálta a név visszaszerzése mellett kiálló ortodox pópát.
Hasonló akadályba ütközött a térség másik három településének kezdeményezése is. A Nyárádkarácsonhoz csatolt Fojfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós ugyancsak tavaly osszel kapta vissza a nevét, Kerekes Károly viszont döbbenten konstatálta, hogy a község RMDSZ-es polgármestere a mai napig nem tetette ki a falvak nevét jelző táblákat. „Aki nem volt ott a parlamentben, nem is gondolhatja, mennyi akadályt kellett legyőznünk ahhoz, hogy magyar falvaink visszakaphassák ősi nevüket. Értetlenül állok a tények előtt: megvan a név, de a helyhatóságokat hidegen hagyja, a táblák egy év után sem kerültek a helyükre” – adott hangot keserűségének a törvénytervezet kezdeményezője, aki viszont dicsérő szavakkal illette az ünnepelni készülő szőkefalviakat.
A képviselő szerint a nyárádkarácsoni helyzetnél már csak a hármasfalusi rosszabb, ahol senki nem kezdeményezi a több évszázados hagyományos nevek visszaállítását. Amikor a táblák kihelyezésének elmulasztásáról próbáltuk faggatni, Ferenczi György nyárádkarácsoni polgármester visszakérdezett: „Ön tudja, ki tehet ki a megyei utak mentén falunévjelző táblát? Megmondom: csakis az útügy”. A községgazda szerint azonban mégsem ez, hanem az időhiány jelenti a legnagyobb gondot: az eltelt tizenegy hónap alatt nem volt ideje foglalkozni az üggyel. „Ezeregymillió Sapard-pályázatunk van, nekem elsősorban ezzel kell foglalkoznom. Ezek hoznak pénzt a községnek, nem a táblafelszerelések. Az utóbbi időben legalább tizenötször jártam Bukarestben, nem volt idom a táblákra figyelni. A beszélgetés végén Ferenczi viszont megígérte: hamarosan átiratban kéri az útügyesektől, hogy intézkedjenek. Ha meg nem, tette hozzá, Fojfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós megnevezéseit kihelyezi az önkormányzat.
Végh: örülni tudni kell
Szőkefalva nevének visszaszerzéséért Kerekes Károlyt a vámosgálfalvi önkormányzat Pro Urbe díjjal készül megjutalmazni. A díjazásra az első Szőkefalvi Napok keretében kerül sor, amelyet szeptember 29-én és 30-án szerveznek. „A falu két bejáratánál felavatjuk az immár hivatalos táblát, az iskola falára pedig márványtáblát helyezünk el, amely arra fogja emlékeztetni az utókort, hogy a kommunista hatalom szinte négy évtizedig megfosztotta a települést a nevétől. Nagy ünnep lesz Szőkefalván, mert a név visszaszerzése olyan jelentős esemény a falu életében, aminek mindannyian nagyon örülünk. Örülni meg tudni kell!” – büszkélkedett Végh József polgármester.
Az elöljáró boldogan mutatta a napokban elkészült új, Seuca–Szőkefalva feliratú táblát. Mint mondta, nem látta értelmét megvárni, míg az utászok lépnek. A 142-es megyei út mentén, a Dicsőszentmárton szomszédságában fekvő Szőkefalván eddig sem az útügyi hivatal munkásai cserélgették a táblákat. „Nálunk már akkor kétnyelvű tábla jelezte a ’68-ban Vámosgálfalva utcájává visszaminősített Szőkefalva létezését, amikor ennek még nem volt törvényes alapja. Akkor is kitettük a táblát, most sem várunk másra” – jelentette ki Végh.
Van, ahol semmit nem tettek
Akárcsak a többi helység, Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva is 1968-ban veszítette el a nevét. A három összeolvadt település a semmitmondó Hármasfalu nevet kapta. Az elmúlt években lakói megpróbáltak önállósulni a jelenlegi községközponttól, Makfalvától, de a falvak nevének visszaszerzésére nem törekedtek. A sikeres népszavazást követően indítványuk a törvényhozásnál bukott el. Mivel a lakosság száma tekintetében Hármasfalu nem tett eleget a törvényes követelményeknek, a honatyák elvetették a leválás lehetőségét. „Az itteniek mindegyre a leválást erőltetik, és kérik számon az RMDSZ-tol. De sem én, sem a megyei szervezet elnöke nem állhatunk neki gyermekeket gyártani. Meg kellene érteniük, hogy a lakosság száma a törvényes előírások alatt marad” – fejtette ki Kerekes Károly. A képviselő – akárcsak Zsigmond Vencel makfalvi polgármester – viszont nem érti, a három falu lakóit miért nem érdekli településük nevének visszaszerzése. A község elöljárója lapunknak elmondta: amióta o a polgármester, a hármasfalusi tanácsosok egyszer nem hozták fel a névváltoztatás lehetőségét. „Én is, az önkormányzat is támogatnánk a kezdeményezést, de eddig az égvilágon senki nem állt elő vele” – furcsállotta Zsigmond.
Kerekes Károly még meghökkentőbbnek tartotta a helyi református lelkész hozzáállását, aki egy rádiós interjúban azzal magyarázta a helyiek várakozó álláspontját, hogy a romániai törvények nem teszik lehetővé a név visszaszerzését. „Felháborított a tiszteletes nyilatkozata, ezért meg is kerestem. Ekkor azzal visszakozott, hogy lényegében a személyazonossági kártya kicserélése okoz majd gondot az embereknek” – idézte fel kettejük beszélgetését Kerekes Károly.
A beruházás 192 kilométeren valósul meg, többségében Bihar megyében, kisebb szakaszokkal Arad és Szatmár megyében. A kerékpárutak kialakítása mellett a beruházás árvízvédelmi célokat is szolgál, és a munkálatok közel 98 százalékban befejeződtek.
Élesen elítéli, és súlyos felelőtlenségnek tekinti az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) gyergyószentmiklósi szervezete Nagy Zoltán polgármester bejelentését, miszerint megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét.
A jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni, és ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Székelyudvarhelyen.
Kolozsváron adták át pénteken a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásának köszönhetően vásárolt hat új szolgálati gépkocsit.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&