Hazajönnek gyógyítani

„Szeretném a tudásomat, tapasztalatomat most már a szül?földemen gyakorlatba ültetni” – indokolja dr. Kerekes Medárd  Ferenc pszichiáter-addiktológus, miért döntött úgy, hogy 18 éves magyarországi praxis után hazatelepül, és Hargita  megyében vállal munkát. A marosvásárhelyi származású szakorvos egyike azoknak az egészségügyi szakembereknek, akik az  elmúlt id?szakban hoszszabb-rövidebb távollét után visszatértek Erdélybe, és a hazai egészségügyi ellátásban  folytatják tevékenységüket. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán 1986-ban, summa cum  laude min?sítéssel diplomázott dr. Kerekes Medárd hároméves segédorvosi gyakorlat után, szakképzés céljából települt  ki Magyarországra 1990-ben. Levender László, a magyar addiktológia (a szenvedélybetegségek tudománya) megteremt?je  meghívására az Országos Alkohológiai Intézetnél helyezkedett el.

A kilencvenes évek végén a váci kórház pszichiátriai f?osztályát vezette, majd a budapesti drogambulancián dolgozott,  2005-t?l pedig magánpraxist folytatott.

„Nemrég hírét vettem, hogy a tölgyesi kórházban kevés a szakorvos, és állást hirdettek. Mivel 1986-ban éppen ott  töltöttem önkéntes nyári gyakorlatomat, a hazatelepedés mellett döntöttem, hiszen ebben az országos hatáskörû  intézményben kutatásra is lehetõségem nyílik” – magyarázta a Krónikának az anyag- (kábítószer, alkohol) és  magatartás-függõséggel (szerencsejáték, szex) foglalkozó pszichiáter-addiktológus, aki a Magyar–Román Pszichiátriai  és Addiktológiai Baráti Társaság megalapítója is. Kerekes Medárdtól megtudtuk: hozzá hasonlóan Magyarországon számos  orvos érdeklõdik az erdélyi álláslehetõség iránt, személy szerint pedig arra biztatja kollégáit, hogy a nyugati  munkahely helyett a romániait válasszák. „Egyáltalán nem nehezebb megtanulni románul, mint például svédül – állapítja  meg a jelenleg a csíkszeredai pszichiátrián „akklimatizálódó”, Tölgyesen augusztus elsején kenyérbe esõ 48 éves  szakorvos. – Az Erdélybõl kivándorolt vagy tõsgyökeres magyarországi orvosok Románia iránti érdeklõdése az ottani  egészségügyi reform ellentmondásaival magyarázható, hiszen miközben az itteni intézkedések az egészségügyi rendszer  felfelé ívelését vetítik elõre, Magyarországon a helyzet fordított. Ott a pszichiáterek körében fokozott a  kilátástalanság, hiszen az országos pszichiátriai intézetet is megszüntették.” Dr. Kerekes Medárd – aki hamarosan a  kolozsvári orvosi egyetemen védi meg az orvostudományok doktora címét – lapunknak bevallotta: anyagilag is megéri a  hazatelepedés.

Akut szakorvoshiány

Mint arról lapunkban már beszámoltunk, Erdélyben és a Székelyföldön fõként magyarországi szakemberekkel kívánják  pótolni az orvosok és egészségügyi szakdolgozók hiányát. Tar Gyöngyi, a Hargita megyei közegészségügyi hatóság  vezetõje lapunknak korábban elmondta, több – a székelyföldi betöltetlen állások iránt érdeklõdõ – magyarországi  orvossal folytatnak tárgyalásokat, és továbbra is várják az Erdély felé tájékozódó orvosok jelentkezését. A  székelyföldi megyében jelentõs munkaerõhiánnyal küzdenek – elsõsorban a Nyugat-Európába irányuló kivándorlás miatt –,  hiszen 450-re tehetõ a betöltetlen szakorvosi állások száma. Tar Gyöngyi szerint a romániai munkavállalási kedv a  Magyarországon megfeneklett egészségügyi reformnak tulajdonítható, mert sokan veszélyeztetve érzik állásukat,  karrierjüket.

Noha 14 év telt el hazatelepedése óta, ugyancsak „visszatérõ” orvosnak számít László Attila, Kolozsvár  alpolgármestere. Az RMDSZ-es politikus feleségével együtt 1990-ben költözött át Szolnokra; akkoriban néhány év alatt  több ezer romániai orvos választotta a külföldi munkavállalást. „Tizenhárom ügyelet mellett gyerekorvosként havi  14600 forintot kerestem, miközben ugyanennyit elvitt az albérlet. Feleségemmel sokat tanakodtunk a jövõrõl, és mivel  falura akkor sem akartunk kiköltözni, ha az ottani állás sokkal jobb fizetéssel kecsegtetett, négy év elteltével a  hazatérés mellett döntöttünk” – magyarázta lapunknak az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki visszatérése  után gyógyszer- és orvosieszköz-forgalmazásba kezdett, késõbb pedig politikusnak állt. Hozzátette: egykori szolnoki  kollégáival azóta is tartja a kapcsolatot, és mindig rácsodálkoznak, hogy ma már milyen jók a megélhetési lehetõségek  Erdélyben. Romániában egyébként az elmúlt három évben 84 százalékkal növekedett az orvosok fizetése, igaz, még mindig  jóval az európai átlag alatt marad. Jelenleg körülbelül nettó 1500 lej egy két-három éves gyakorlattal rendelkezõ  szakorvos alapfizetése, egy fõorvosé eléri a 21 milliót, ehhez hozzájárulnak a különbözõ pótlékok és az ügyeletekért  járó díjak. Magánklinikákon ennél magasabbak a bérek.

Fordított munkaerõ-áramlás

A Miskolcon praktizáló, erdélyi származású Jenei Csaba a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta: mivel Romániában nemcsak  jó fizetést, de szolgálati lakást is ígérnek, hogy visszacsábítsák a magyar orvosokat, több határon túli kollégájával  gondolkodik azon, hogy visszatelepül. Ám ezt családjuk miatt legtöbben egyelõre csak részmunkaidõben tudnák  megvalósítani. „Az évek óta itt dolgozó erdélyi orvosaink közül többen úgy döntenek, visszamennek Romániába, mert ott  javultak a fizetések és a szakmai vizsga megszerzésének feltételei” – erõsítette meg a napilapnak Gervain Mihály, az  orosházi kórház igazgató-fõorvosa. Hozzátette: az elmúlt tíz-tizenkét évben a Nyugatra emigráló magyar orvosokat  erdélyi szakorvosokkal tudták pótolni, most viszont megfordult a helyzet, és az erdélyi magyar értelmiségiek közül  egyre többen döntenek úgy: szülõföldjükön keresik a boldogulást. „A magyar kormánynak észhez kellene térnie, mert  egyre több orvos és nõvér hagyja el hazánkat” – hangsúlyozta Kovács József, a gyulai Pándy Kálmán Kórház igazgatója.  Kifejtette: az EU-csatlakozásnak és a reformoknak köszönhetõen Romániában jelenleg több fizetést tudnak adni a  nõvéreknek, mint amennyit Magyarországon kereshetnek. Úgy vélekedett, intézményüknek fel kell készülnie arra, hogy a  nõvérek egy része hamarosan kivándorol Erdélybe.

Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének alelnöke szerint volumenében még nem, de tendenciáját tekintve  jelentõs a magyar orvosok erdélyi emigrációja. Az orvosok, szakápolók, nõvérek közül sokan tervezik  viszszatelepülésüket Romániába, mert ott sokkal dinamikusabb a gazdaság fejlõdése. Éger István, a Magyar Orvosi  Kamara elnöke a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: informális úton egyre több helyrõl hallja, hogy az egykor Románia  magyarlakta területeirõl az anyaországba települtek közül mind többen mennek vissza szülõföldjükre.