Fotó: A szerző felvétele
A romániai fejlesztési régiók átrajzolása a következő kormány egyik feladata lesz, fejtette ki Borbély László. A fejlesztési miniszter, aki tegnap a szaktárca által irányított Regionális Operatív Program (ROP) egyik rendezvényén vett részt Marosvásárhelyen, sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Tăriceanu-kabinetnek nem sikerült életbe ültetnie a kormányprogramban is szereplő regionális átalakítást. „Mi már számtalanszor elmondtuk: a jelenlegi fejlesztési régiók mesterséges alapon jöttek létre, túlméretezettek és működésképtelenek. Átrajzolásukat – ahelyett, hogy a műszaki és statisztikai adatokra alapozva tárgyaltuk volna meg – egyesek politikai és etnikai síkra terelték, lezárva ezzel az ügyet” – mondta Borbély. A miniszter a régiókat alkotó megyei önkormányzatok vezetőinek az elégedetlenségét is tolmácsolta. Mint mondta, az elnökök azt kifogásolják, hogy a fejlesztési régiók nem rendelkeznek jogi személyiséggel. Borbély szerint többük is szorgalmazta, hogy a fejlesztési régiókat adminisztratív és döntéshozó erővel is ruházzák fel.
„Romániában hiányzik egy regionális koncepció és egy ebből adódó regionális stratégia. Hiába büszke származására az oltyán is, a moldvai is, meg az erdélyi is, amikor régiókban való gondolkodásról van szó, időnként visszaköszönnek a Ceauşescu-korszak beidegződései” – tette hozzá Borbély. A hosszú távú fejlesztési stratégia híján a Regionális Operációs Program keretében is olyan pályázatok születnek, amelyeknek aligha van valami közük a térségben való gondolkodáshoz. „Bizonyos nagyvárosok utcák aszfaltozására kértek és kaptak pénzt. Eleget tettek a ROP feltételeinek, ezért pályázatuk sikeresnek bizonyult. De attól, hogy egy városban újraaszfaltoznak tíz utcát, még nem beszélhetünk regionális fejlesztésről. Sajnos elég sok uniós pénz megy el olyan projektekre, amelyek mintha villával lennének összehányva” – ismerte be lapunknak Borbély László.
Sz. E.
Az egyházaknak és a kastélytulajdonosoknak is adnának
Borbély László miniszter és Simion Creţu, a Központi Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója szomorúan állapította meg, hogy az idegenforgalom fejlesztésére eddig mindössze tíz pályázat érkezett, és az sem az önkormányzatok részéről. Éppen ezért a tárca úgy döntött, hogy nemcsak a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére és korszerűsítésére folyósít majd pénzt, hanem felkarolja a kulturális és vallási turizmust is. „A közeljövőben az egyházfőkkel szeretnék találkozni, hogy elmondjam, hogy mindössze 2 százalékos önrész mellé milyen európai uniós támogatást igényelhetnek. Ugyanez vonatkozik a kastélyok tulajdonosaira is” – tette hozzá Borbély.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Látogatottsági adatok