Hatékony régiókat!

A romániai fejlesztési régiók átrajzolása a következő kormány egyik feladata lesz, fejtette ki Borbély László. A fejlesztési miniszter, aki tegnap a szaktárca által irányított Regionális Operatív Program (ROP) egyik rendezvényén vett részt Marosvásárhelyen, sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Tăriceanu-kabinetnek nem sikerült életbe ültetnie a kormányprogramban is szereplő regionális átalakítást. „Mi már számtalanszor elmondtuk: a jelenlegi fejlesztési régiók mesterséges alapon jöttek létre, túlméretezettek és működésképtelenek. Átrajzolásukat – ahelyett, hogy a műszaki és statisztikai adatokra alapozva tárgyaltuk volna meg – egyesek politikai és etnikai síkra terelték, lezárva ezzel az ügyet” – mondta Borbély. A miniszter a régiókat alkotó megyei önkormányzatok vezetőinek az elégedetlenségét is tolmácsolta. Mint mondta, az elnökök azt kifogásolják, hogy a fejlesztési régiók nem rendelkeznek jogi személyiséggel. Borbély szerint többük is szorgalmazta, hogy a fejlesztési régiókat adminisztratív és döntéshozó erővel is ruházzák fel.

„Romániában hiányzik egy regionális koncepció és egy ebből adódó regionális stratégia. Hiába büszke származására az oltyán is, a moldvai is, meg az erdélyi is, amikor régiókban való gondolkodásról van szó, időnként visszaköszönnek a Ceauşescu-korszak beidegződései” – tette hozzá Borbély. A hosszú távú fejlesztési stratégia híján a Regionális Operációs Program keretében is olyan pályázatok születnek, amelyeknek aligha van valami közük a térségben való gondolkodáshoz. „Bizonyos nagyvárosok utcák aszfaltozására kértek és kaptak pénzt. Eleget tettek a ROP feltételeinek, ezért pályázatuk sikeresnek bizonyult. De attól, hogy egy városban újraaszfaltoznak tíz utcát, még nem beszélhetünk regionális fejlesztésről. Sajnos elég sok uniós pénz megy el olyan projektekre, amelyek mintha villával lennének összehányva” – ismerte be lapunknak Borbély László.

Sz. E.

Az egyházaknak és a kastélytulajdonosoknak is adnának

Borbély László miniszter és Simion Creţu, a Központi Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója szomorúan állapította meg, hogy az idegenforgalom fejlesztésére eddig mindössze tíz pályázat érkezett, és az sem az önkormányzatok részéről. Éppen ezért a tárca úgy döntött, hogy nemcsak a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére és korszerűsítésére folyósít majd pénzt, hanem felkarolja a kulturális és vallási turizmust is. „A közeljövőben az egyházfőkkel szeretnék találkozni, hogy elmondjam, hogy mindössze 2 százalékos önrész mellé milyen európai uniós támogatást igényelhetnek. Ugyanez vonatkozik a kastélyok tulajdonosaira is” – tette hozzá Borbély.