Ellenállás. Orbán Viktor miniszterelnök is aláírta a brüsszeli háborús tervek elleni aláírásgyűjtő ívet
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
Világosan meg kell mondani: se katonát, se pénzt, se fegyvert nem adunk az ukrajnai háborúba, ez nem Magyarország érdeke, nem Magyarország háborúja, Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Pesterzsébeten, a Tátra téri piacon szombaton.
2025. október 11., 15:292025. október 11., 15:29
A miniszterelnök aláírta a Fidesz által Brüsszel háborús tervei ellen szombaton indított aláírásgyűjtő ívet. Kijelentette: azért indították az aláírásgyűjtést, mert van egy közvetlen veszély, amellyel szemben „Magyarországnak egységet és erőt kell mutatnia”.
Mint mondta,
Ez veszély, mert a háború most is rosszat tesz a magyar gazdaságnak, blokkolja a gazdaság növekedését egész Európában és Magyarországon is – emelte ki a miniszterelnök. Hozzátette: ha nem lenne a háború, a gazdasági növekedés két-háromszorosára ugrana néhány hónapon belül.
Magyarország azért küzd, hogy kimaradjon ebből az elhibázott gazdaságpolitikából – emelte ki, hozzátéve,
Szólt arról is, hogy a második világháborúban Budapest szenvedte el a második leghosszabb ostromot. Ha valahol szenvedtek a legutóbbi háborúban sokat, az éppen Budapesten volt, ezért Budapesten budapestinek lenni alapvetően és automatikusan békepártiságot kell, hogy jelentsen. Egy budapesti nem állhat egyszerűen a háború mellett, mert az visszahozza azt a szenvedést, amit egyszer már ez a város megélt – fogalmazott.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a Tisza Párt „brüsszeli projekt”, és minden szervezet, ami Brüsszel mellett áll, elveszi a magyarok pénzét Brüsszelben, onnan pedig Ukrajnába küldi. Ezért akarnak adót emelni, az adóemelés már egy lépés az európai gazdaság háborús átalakítása irányába – jegyezte meg.
Világosan meg kell mondani, hogy se katonát, se pénzt, se fegyvert nem adunk ebbe a háborúba – emelte ki.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Magyarország mindig ki akart maradni a háborúból.
„Ha a magyarok összeállnak és megsegítenek engem ebben a küzdelemben és egyértelműen kimondjuk, hogy nem küldünk katonákat, nem adunk pénzt és nem járulunk hozzá az európai gazdaság hadigazdaságából való átalakításához, akkor ki tudunk maradni” – hangsúlyozta, hozzátéve, ez az aláírásgyűjtés értelme.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!